Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ugyebár, most módosítjuk a költségvetést, illetve a kormány módosítja a költségvetést, és pár hét múlva pedig már a következő évi költségvetésről fogunk itt beszélgetni. Mondhatnám, hogy ha van kedvünk, kicsit talán vicces is ez most így, hogy előbb költségvetést módosítunk, utána meg már a következő évit fogjuk tárgyalni.

Én most kimondottan a gyermekétkeztetésre szeretnék reagálni. A javaslat az indokolás szerint megteremti a fedezetet a 2015. szeptember 1-jétől bővülő ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetéshez, valamennyi fenntartói körnek támogatást biztosítva a többletfeladatokhoz. Jelenleg szintén a Ház előtt van a gyermekvédelmi törvény módosítása, amely a kedvezményes étkeztetésre való jogosultság szabályait módosítja, amiről holnap fogunk itt vitázni. Ezzel szemben a beharangozott 3,5 milliárd helyett csupán 3 milliárd forinttal emelkedik az előirányzat, amely a gyermekétkeztetést is tartalmazza. Az indoklás szerint ez megteremti a 2015. évi fedezetet az önkormányzati feladatellátók számára. Pedig ez az összeg, de még a beígért is jóval kevesebb annál, mint amire egyes számítások szerint szükség van. Nagyjából 7 milliárd forintról beszélnek az idei néhány hónapra, éves szinten pedig 19 milliárd forintról. A kívánt többletre nem csupán a kedvezményes étkeztetés, hanem az egészségesebb étkeztetés miatt is szükség van, mivel szeptember 1-jétől lép életbe ‑ többszöri halasztás után ‑ az új menzarendelet. Ha nem biztosítanak rá megfelelő forrásokat, akkor félő, hogy a szülőkkel fogják megfizettetni ennek a rendeletnek a bevezetését.

A nem állami fenntartók számára új jogcímként jelenik meg a költségvetés 9. számú mellékletében a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetésének támogatása. Az óvodai ellátásban részesülők számára pedig a 8. számú mellékletet módosítják. Az indoklás szerint ez az 1. számú melléklet módosításával együtt teremti meg a 2015. évi fedezetet a nem állami feladatellátók számára a szeptember 1-jétől bővülő ingyenes bölcsődei, óvodai gyermekétkeztetéshez. A kiegészítő támogatás fajlagos összege 9400 forint/fő/4 hónap. Ezzel itt visszatér a fejkvótás finanszírozási modell, miközben egyébként a gyermekétkeztetés támogatása tavaly óta már feladatalapú, ami a tárca szerint kedvezőbb a fenntartók számára. Nem tudni, hogy ez mire lesz elég, mert ez az összeg a 2013. évi fejkvóta alapján nagyjából csupán annak a negyed havi szintjén áll.

Az sem világos, hogy miként kell értelmezni a kiegészítő jelleget, hiszen a hivatkozott pontban, a Gyvt. 154. § (5) bekezdésében szerepelnek olyanok is, akik után már eddig is kaptak támogatást, bár az egyébként járó támogatás nem csak a kedvezményes étkezők után jár.

Az is kérdés, hogy miért csak a nem állami fenntartók esetében van erre szükség a kormány szerint. Mi a helyzet az önkormányzatokkal? Nekik támogatás nélkül, saját zsebből kell-e majd kiegészíteni az ingyenes étkeztetést?

Nagyon sok kérdést tettem fel az elmúlt egy évben a gyermekétkeztetéssel kapcsolatban, és az elmúlt öt évben is nagyon sokszor hívták fel a képviselőtársaim a figyelmet arra, hogy igenis, a kormányzatnak be kell avatkozni a gyermekéhezés szempontjából, és üdvözöljük, hogy végre meghallották a Magyar Szocialista Párt kezdeményezését, és végre beavatkoznak; de mondhatni, hogy későn és nem eléggé.

(19.00)

A mostani 62 milliárdos módosításból 3-3,5 milliárd forintról beszélhetünk a gyermekétkeztetéssel kapcsolatban. Itt néhány adatot felsorolnék. A kikért adatok szerint a bölcsődében lévő gyermekek 100 százaléka étkezik most a bölcsődében, az óvodában a gyermekek 98 százaléka, az általános iskolában 77 százaléka, a gimnáziumban 32 százaléka, a szakiskolákban pedig 10 százaléka.

Egy másik nagyon fontos adat ‑ és azért kellett ezeket az adatokat közölni ‑ a 2013-as adatok szerint ‑ mert még 2014-es adatok nem állnak rendelkezésre ‑ az ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülők aránya intézményenként. A bölcsődébe járó gyerekek 29,59 százaléka kap valamilyen támogatást, az óvodába járók 45,53 százaléka, az általános iskolába járók 60,31 százaléka, a gimnáziumba járók 43,99 százaléka, a szakközépiskolába járók 45 százaléka, a szakiskolába járók 65 százaléka az ott étkező 10 százalékból, és a speciális szakiskolába járók 73,4 százaléka.

Azért üdvözölendő a bölcsődés korú gyerekek étkeztetésének a támogatása, merthogy folyamatosan elfelejtkezünk arról, hogy a bölcsődei gondozási díjat a Fidesz-KDNP-kormány vezette be, ők vezették be ezt a plusz fizetési kategóriát, és üdvözölendő, hogy végre gondolnak már a 3 év alatti gyerekekre is. Közben itt el kell mondani, hogy az egyik legveszélyeztetettebb korosztályról beszélünk, mivel ha ezekre a gyerekekre nem figyelünk oda, 3 éves koráig nagyon sok minden történhet, ha nem megfelelő ellátásban részesül a gyermek. Hozzáteszem, még mindig nem elegendő, mert Magyarországon a 3 év alatti gyerekek alig 16 százaléka, akik intézményben vannak. Alig 16 százaléka! Mi van a 84 százalékkal, akiknek otthon nagy segítség kellene, hogy támogassuk őket?

Az óvodába járó gyerekeknél ‑ folyamatosan elmondjuk ott is ‑ minél nagyobb arányban… Ezt a támogatást úgy fogják bevezetni, hogy önbevallás alapján fogják odaadni a támogatást. Én úgy gondolom, hogy némiképp társadalmi feszültséget fog okozni ez az önbevallás, mondhatnám azt is, hogy a felelősséget megint a lakosságra fogják hárítani, mert nem merik azt mondani ‑ persze, meghatározzák a jövedelemhatárt, de nem azt fogják mondani ‑, hogy kötelezően le kell nyilatkozni, hanem önbevallás alapján majd a szülő bevallja, hogy tényleg annyit keres vagy nem annyit.

Én azt gondolom, amikor kicsi gyerekekről beszélünk, lehetünk annyira megengedőek, hogy ha már ekkora összeghatárt akar a kormány bevezetni, akkor kapjon már minden gyerek ingyenesen étkezést. Ha stadionokra több száz milliárd forintot tudunk úgy elkölteni Magyarországon, hogy üresen állnak, és feleslegesen építjük, akkor én úgy gondolom, hogy a gyermekeink érhetnek annyit - függet­lenül az anyagi helyzettől ‑, hogy kapjanak ingyen étkezést.

A másik, hogy folyamatosan kritizáljuk a kormányt azzal kapcsolatban, hogy ne csak ebben az időszakban; bár az óvodánál és a bölcsődénél beszélhetünk arról, hogy akár egész évre megkaphatják a támogatást, mivel ott kimondottan nyári szünet nincsen, de az iskoláskorú gyerekeknél, ha gyerekekről beszélünk, akkor az év 365 napján biztosítsuk a kedvezményes étkezést a rászoruló gyerekeknek. Többször tettünk javaslatot arra, hogy ezt a kormányzat oldja meg, és figyeljen oda arra, hogy ha az idősellátásnál alapfeladat, hogy a rászorulóknak 365 nap biztosítani kell a meleg étkezést, akkor ez a gyerekeknél is történjen meg. Nagyon sok módosítót adtunk be a 2015. évi költségvetéshez is, és fogunk az ideihez vagy már a 2016-oshoz is, szerintem ehhez is fogunk módosítókat benyújtani.

Ami még nekem vesszőparipám, hogy attól, hogy egy gyermek középiskolába kerül, betölti a 14 évet, attól még gyermek, és minél idősebb, ha középiskolába kerül vagy szakiskolába, egyre kevesebb esélye van a közétkeztetésben és a támogatott közétkeztetésben részt venni, ezt az adatok alá is támasztják. Én azt gondolom, hogy a 14 éves gyerek attól még gyerek, a 18 éves gyerek is gyerek, és neki is szüksége van arra, hogy nap mint nap meleg ételhez jusson.

Tudom, hogy azt a választ fogják adni erre, hogy előbb csak egy lépést tesznek, mert a legkisebb gyerekeknek bővítik a támogatási rendszerét ‑ látszik ez a bölcsődei és az óvodáskorú gyerekeknél ‑, és majd a következő évi költségvetésben majd gondolni fognak a nagyobbakra is. Én azt gondolom, arra, hogy egy gyerek éhezik, nincs jó adat. Arra a jó adat a nulla. És nincs arra jó adat, hogy nyáron otthagyjuk őket.

Folyamatosan mondjuk, hogy a nyári szociális étkeztetésnek a pályázati rendszere nem jó. Érdekes volt azt a tanulmányt elolvasni, mert folyamatosan arra gondoltunk, hogy a nyári szociális étkeztetés azért nem működik úgymond teljesen jól, mert olyan szabályozást hozott a Fidesz-KDNP-kormány, hogy 40 kilométeres körzetből helyi terméket kell beszerezni, százalékosan meghatározzák, hogy a helyi terméknek hány százalékban kell szerepelni. Döbbenten olvastam a tanulmányt, hogy a legfontosabb ok nem ez, nem emiatt nem pályáznak a rászoruló települések. Azért nem pályáznak, mert sok esetben a polgármesterek szégyellik a településük szegénységét, szégyellik azt, hogy szegény gyerekek vagy rászoruló gyerekek vannak a településen. Ma még mindig ott tartunk Magyarországon, hogy igenis a szegénységet szégyellik még maguk a polgármesterek is.

Többször tettünk javaslatot arra, hogy ha tisztában vagyunk vele, már évek óta látszik, hogy hány gyereknek kellene kapnia rászorultsági alapon ‑ körülbelül 550 ezer gyerek kap ma valamiféle támogatást a gyermekétkeztetésben, vagy az 50 százalékot, vagy a gyermekvédelmi támogatás által ő rászorult ‑, ha tisztában vagyunk a számokkal, akkor be kellene azt fejezni, hogy pályáztatási módszerrel adjuk oda a támogatásokat az önkormányzatoknak, hanem lehetőséget kellene biztosítani egy sokkal rugalmasabb rendszerre, hogy ezek a gyerekek nyáron, az őszi és a téli szünetben is a meleg ételhez hozzájuthassanak.

Még egyszer azt mondhatom erre, hogy üdvözlendő, hogy legalább egy icipicit módosítottak ezen, de én úgy gondolom, hogy ez még mindig nem elégséges. A legfontosabb kell legyen a kormányzatnak a gyermekeink jövője, és a legfontosabb az, hogy Magyarországon egy gyermek se éhezzen. Erre én azt tudom csak mondani, hogy módosító javaslatokat fogunk tenni, és kérem a kormányzatot, hogy ne lesöpörjék az asztalról, mint ahogyan tették eddig, hanem a javaslatainkat fogadják el a gyermekeink érdekében. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)