Ritter Imre

RITTER IMRE nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Sehr geehrter Vorsitzende, sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte das geehrte Parlament über die Meinung des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten informieren.

Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében a bizottság véleményéről a tisztelt Házat tájékoztassam.

A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014 évi C. törvény módosításáról benyújtott T/4477. számú törvényjavaslatból ‑ szűken értelmezve ‑ mindössze két olyan pont van, amely nevesítetten a nemzetiségi önkormányzatokat érinti.

(18.40)

Konkrétan a 10. § t) pontja, amely szerint a költségvetési törvény 3. számú melléklet III. pont 1. alpont c) pontjában „a helyi önkormányzatok által” szövegrész helyébe „a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok által” szöveg lép, valamint a 10. § u) pontja, amely szerint a költségvetési törvény 3. számú melléklet III. pont 3. alpont b)pontjában „a helyi önkormányzatokat pótlólagosan”szövegrész helyébe „a helyi önkormányzatokat, helyinemzetiségi önkormányzatokat pótlólagosan” szöveg lép.

A költségvetési törvény ezen idézett két pontja közül az első arra vonatkozik, hogy a kincstári felülvizsgálat, valamint az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi nemzetiségi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege az önkormányzati fejezeti tartalékot növeli. A második pont pedig arra vonatkozik, hogy a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi nemzetiségi önkormányzatokat megillető igénybevételi, késedelmi és kiegészítő kamat összege szintén az önkormányzati fejezeti tartalék terhére teljesíthető, illetve teljesítendő. Vagyis a helyi nemzetiségi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok közé sorolták a visszafizetési kötelezettségek, illetve az őket esetlegesen megillető kamatok fizetése ügyében.

A szabályozás ilyen irányú kiegészítését nyilvánvalóan az tette szükségessé, hogy az Állami Számvevőszék 2013-ban kapott jogosítványt a helyi nemzetiségi önkormányzatok vizsgálatára, melynek alapján 2013-ban és 2014-ben százas nagyságrendű vizsgálatra került sor, és a vizsgálatok úgymond eredményének rendezését törvényileg szabályozni kellett, amivel természetesen egyetértünk.

Ugyanakkor három megjegyzést mindenképpen kell tenni. Egyrészt, amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzatok visszafizetési kötelezettsége a helyi önkormányzatok fejezeti tartalékát növeli, akkor az egész III. fejezetet, annak felhasználását is a „helyi önkormányzatok” helyett a „helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok fejezeti tartaléka” szövegre kellene módosítani. Másrészt a 2013-ban lezárt több mint hatvan helyi nemzetiségi önkormányzati számvevőszéki jelentés közül egyet sem láttam, amely a helyi nemzetiségi önkormányzatokat megillető kamat kifizetéséről rendelkezett volna, annak ellenére, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok az őket megillető különféle támogatásokat több alkalommal kisebb-nagyobb késésekkel kapják meg, meghatározóan és jellemzően mégiscsak visszafizetési kötelezettséget állapítottak meg. Harmadrészt az elmúlt két-három év azon törekvései, amelyek a döntően 130-200 ezer forint éves bevétellel rendelkező helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodására a többségében százmilliós, esetenként több tíz milliárdos bevétellel gazdálkodó helyi önkormányzatok gazdálkodási szabályait próbálják ráhúzni és alkalmazni, teljességgel életszerűtlenek.

Az elmúlt egy-két évben bevezetett aránytalan és felesleges havi, negyedéves, éves beszámolók, a helyi nemzetiségi önkormányzatok kényszerítése arra, hogy a tárgyévi támogatásokat tárgyévben felhasználják, de legalábbis kötelezettséggel terheljék le, a helyi nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában értelmetlenek, célszerűtlenek, az alapvető feladataiknak ellentmondóak. Miért nem teheti meg egy helyi nemzetiségi önkormányzat, hogy az évente kapott támogatását vagy annak egy jelentős részét megtakarításként megtartsa, két-három vagy akár négy évig összetegye, majd ezt követően kiadjon egy számára fontos helytörténeti kiadványt, múzeum, közgyűjtemény, tájház megvásárlásához hozzájáruljon, meglévőt felújítson, vagy akár egy centenárium, megemlékezés alkalmával egy emlékművet állítson fel? Miért kell az ő véleménye szerint ennél kevésbé fontos dolgokra az év végéig vagy a rá következő év június 30-áig elköltenie a pénzt?

Ezek az anomáliák természetesen nem a napirenden lévő központi költségvetési törvényből adódnak, ezért erről nem is kívánok többet mondani, de mivel a visszafizetési kötelezettségek döntő többsége ebből adódik, így e helyütt nem lehet erről nem beszélni. Mindenesetre mindent el fogunk követni azért, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó ezen értelmetlen és aránytalan gazdálkodási előírások törvényi módosítása a közeli jövőben megtörténjen.

Ugyanakkor a benyújtott T/4477. számú törvényjavaslat nagyobbik része közvetve, nemcsak ebben a két pontban, hanem bővebben értelmezve, de mégis direkt módon és sokkal nagyobb mértékben érinti a Magyarországon élő nemzetiségeket további két vonatkozásban. Először: az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők kiegészítő támogatása természetesen érinti a helyi önkormányzatok, illetve a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi óvodákat is. A támogatás kibővítését örömmel vesszük, és kiemelten fontosnak tartjuk, mivel nemzetiségi anyanyelvünk és identitásunk megőrzésében a nemzetiségi óvodáknak kulcsszerepe van és lesz a következő több évtizedben is. Másodszor: úgyszintén örömmel üdvözöljük a kiegészítő támogatást az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez. Az ingyenes óvodai étkeztetés kiterjesztése úgyszintén érinti közvetlenül valamennyi nemzetiségi óvodát, de a nem nemzetiségi óvodába járó valamennyi rászoruló nemzetiségi óvodás gyermeket is. Gondolom, azt sem kell hangsúlyoznom, hogy ebben az esetben természetesen nem a nemzetiségi, hanem a „rászoruló” jelző a lényeges.

Végezetül harmadsorban ki szeretnék térni a törvényjavaslat azon részére, amelyről pont azért kell beszélni, mert jelenlegi formájában semmilyen módon nem érinti a nemzetiségeket, pedig kellene hogy érintse őket. Nevezetesen a költségvetési törvény 3. számú melléklet II. pontjának 10. alponttal történő kiegészítése, amely szerint az adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatási előirányzata 9700 millió forint. Az előirányzatból a 2012. évi költségvetési törvény 76/C. §-a szerinti, a 2013. évi költségvetési törvény 72-74/A. §-a és a 2014. évi költségvetési törvény 67., 68. §-a szerinti önkormányzati adósságátvállalásban részt nem vett vagy törlesztési célú támogatásban nem részesült települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a tulajdonában lévő, többek között olyan épület felújítására, fejlesztésére, energetikai korszerűsítésére, amely például óvodai nevelést, kulturális tevékenységet szolgál.

Sajnos ebben a pontban az intézményfenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok nem szerepelnek, holott tudomásom szerint egyik nemzetiségi önkormányzattól sem volt adósságátvállalás, egyikük sem volt részese az adósságkonszolidációnak, ugyanakkor ma már közel száz köznevelési, kulturális és egyéb intézmény, létesítmény fenntartói, és felelősek az adott ingatlanvagyon fenntartásáért, felújításáért.

Hangsúlyoznám, hogy maximálisan helyeseljük a kormány azon döntését, hogy el kívánja ismerni azon önkormányzatok erőfeszítéseit, amelyek felelős gazdálkodást folytatva, eladósodás nélkül biztosították a település működésének, fejlesztésének feltételeit. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ez az elismerés megilleti azokat a helyi nemzetiségi önkormányzatokat és országos nemzetiségi önkormányzatokat is, amelyek sok esetben éppen a települési önkormányzatoktól átvett intézményeket és létesítményeket üzemeltették, ezekkel felelősen gazdálkodtak, eladósodás nélkül biztosították színvonalas működésüket.

(18.50)

E törvénymódosítás keretében, tekintettel az idő rövidségére is, a 2015. évi támogatás-előirányzattal kapcsolatban mindezek ellenére sem kívánunk módosító indítvánnyal élni. Ugyanakkor, mivel a kormányzati szándék egyértelműen kinyilvánításra került, hogy egy négyéves program keretében biztosítja, hogy az adósságkonszolidációban részt nem vett települések a kiemelt fejlesztési célú támogatási programból részesülhessenek, így már most felhívjuk a Ház figyelmét, és kérjük, hogy a 2016., 2017. és 2018. évi központi költségvetési törvényben e programot terjesszék ki az intézményfenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatokra, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatokra is. Ennek felvetése annál is időszerűbb, mivel már folyamatban van a 2016. évi központi költségvetési törvényjavaslat összeállítása, amely várhatóan két-három héten belül a parlament részére benyújtásra kerül.

Mindezek figyelembevételével és mindezek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosítására benyújtott T/4477. számú törvényjavaslattal egyetért, azt elfogadásra javasolja.

Danke für Ihre Aufmerksamkeit; köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)