Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Terra Eco francia magazin a közelmúltban néhány figyelemre méltó nemzetközi kutatási eredményről számolt be. A kutatások témája arra irányult, hogy összehasonlítsák a mai tömegtermelésben előállított zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmát az 50-es években megtermeltekével.

1997 óta több tucat tanulmány látott napvilágot az USA-ban, Kanadában és Nagy-Britanniában, amelyek mind ételeink tápértékének csökkenéséről számolnak be. Az elmúlt ötven évben még az úgynevezett egészséges ételeinknek is a felére-negyedére csökkent az A-, illetve C-vitamin-tartalma, továbbá az ezekben található protein, foszfor, kalcium, vas és más nyomelem mennyisége. Egy párizsi egyetem környezetvédelmi tanszékének akadémikusa szerint ma egy darab almában százszor kevesebb C-vitamin található, mint az 50-es évek almáiban. Kanadai kutatók szerint 25 vizsgált növény- és gyümölcsfajtából 17-nek rohamosan csökken az A-vitamin-tartalma. A texasi egyetem kutatásai szerint a Dél-Olaszországból származó brokkoli az 1950-es években még háromszor több kalciumot és hatszor több vasat tartalmazott, mint ma. Ma a búzának, a kukoricának és a szójababnak sokkal kisebb a cink-, a réz- és a vastartalma, mint ötven évvel ezelőtt. 1942-ben egy kilogramm burgonya 25-ször több vasat tartalmazott, a gabonafélékben pedig 1942-ben ötször több volt a vas.

Nemcsak mi, emberek, de állataink is ezekkel az alacsonyabb beltartalmú, -értékű terményekkel táplálkoznak, ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy manapság ugyanannyi húsnak csak feleannyi a vastartalma, mint akár csak fél évszázaddal ezelőtt. Ha viszont az általunk fogyasztott növényi és állati termékek rosszabb minőségűek, úgy az ember is csökkent tápanyagtartalomhoz jut csak hozzá.

Ételeink minőségének romlásáért több tényező együttesen okolható. Ezek közé tartozik a mennyiségileg és minőségileg pusztuló talaj, a műtrágyázással, növényi tápoldatokkal elért kényszernövekedés, a genetikai változatosság csökkenése, a növényvédő szerek alkalmazása, a túl korai, éretlen állapotban történő betakarítás. A növények tápoldatokkal történő táplálása képtelen helyettesíteni az egészséges talaj által nyújtott ökológiai szolgáltatásokat, amelyek bölcs használata helyett ma az ember gyors ütemben feléli a termőtalajt.

A negatív eredmények másik szereplője az a fajtanemesítés, amelynek keretében a szelekció főleg a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség fokozására, illetve a gyors növekedési képesség javítására irányul. A szintetikus növényvédő szerek, amelyek azt a látszatot keltik, hogy megvédik a növényeket a kártevőktől, ugyancsak csökkentik a kártevőkkel szembeni növényi reakciók aktivitását. Nem utolsósorban kell említenünk, hogy a világot behálózó kereskedelem miatt az eladhatóság érdekében zöldségeinket, gyümölcseinket azelőtt szedjük le, hogy beltartalmi értékük teljessé válhatott volna.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiek élesen mutatnak rá mai gondolkodásunk paradoxonjaira.

1. Ma majdnem egymilliárd szegény ember nem jut elégséges élelemhez a földön, de arról nincs semmilyen adat sem, hogy vajon hány minőségileg éhező ember van a bolygónkon.

2. Ma a világ egyre nagyobb mértékben hasonlít egy látványpékséghez, ahol a szép és méretes külcsín egy kiüresedő, értéktelen belsőt takar.

3. Mivel az árut súlyra mérik vagy darabra adják a piacon, és a vevő ezután fizet, ezért lehetséges az üres belső eladása is, amely a vevő durva megkárosítása.

4. Egy olyan világban, ahol a pénz és ennek következtében a gazdasági növekedés a zsinórmérték, az üres belső eladása kötelező, hiszen az jótékony hatással van a gazdasági növekedésre. Először is többet kell fogyasztanunk, hogy az elegendő tápelemhez hozzájussunk. Mivel azonban egy alma helyett nem ehetünk meg százat, hogy C-vitamin-hiányunkat kiküszöböljük, így a hiányzó tápelemeket mesterségesen kell pótolnunk. Nem almát, narancsot, brokkolit, s a többi, eszünk tehát, hanem drága pirulákat, amivel persze a pirulagyártó gazdaság is jól jár.

És van még egy „ötödször” is, amit nem mondok el. De végül szeretném elmondani, hogy egy növekedésre kihegyezett világban a legjobb, amit tehetünk, ha rosszat teszünk, mivel az általunk elkövetett hibák megoldása tartja növekedésben a gazdaságot. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)