Magyar Zoltán (Jobbik)

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A jelen tervezetet két részre bontanám. Egyrészt van egy normál többséget igénylő része, és van egy kétharmados módosítása is. Majd indoklom is, hogy miért tartottam ezt a kettészedést itt most fontosnak.

Összességében el tudom mondani, hogy azt a logikát, amit elkezdtünk itt néhány éve a halászattal kapcsolatban, a halász-horgász vitával kapcsolatban, a Jobbik tudja támogatni. Úgy gondoljuk, hogy valóban a horgászatra kell a nagyobb hangsúlyt fektetni, és a jogszabályoknak azt kell támogatni, hogy Magyarország kihasználja adottságait, és egy horgászparadicsommá válhasson ez az ország, magával hozva rengeteg turistát, vendégéjszakát és sok-sok egyéb vidéki lehetőséget.

(22.40)

Úgy gondolom, a halászatnál azokat a lehetőségeket kell tudni biztosítani, amelyeket már az előttem felszólaló Sallai képviselőtársam elmondott, azaz vannak olyan területek, ahol az invazív, idegen halfajoknak a kordában tartása, visszaszorítása nem elképzelhető horgászati megoldásokkal, és szükséges maradhat a halászat.

Illetve meg kell talán még említeni azokat a hagyományos, ősi magyar halászati módokat, amelyeknek a fenntartása, úgy gondolom, fontos, és nem olyan módon, hogy bezárjuk egy múzeumba, és mutogatjuk az eszközöket, hanem jó lenne, ha azért néhány hozzáértő, valódi halász maradna ebben az országban, és ilyen módon mégiscsak továbbélne ez a foglalkozás, legalább azon a szinten, hogy be tudnák mutatni, hogy őseink hogyan végezték ezt a tevékenységet sok száz éven keresztül.

A módosító indítványok közül volt, ami átment, köszönöm ezúton is, hogy konstruktívan álltak a módosító indítványokhoz. Úgy gondolom, jobbá tettük ezzel a javaslatot, remélem, a végszavazásnál is ez így marad.

Ugyanakkor két módosító indítványomat szeretném megemlíteni, amelyek mellett itt is szeretnék még így utólag lobbizni. Egyrészt a fogyatékkal élőket szerettem volna beemelni, hogy állami horgászjegy vásárlásakor ők mentességet élvezzenek. Ha jól emlékszem, az eredeti javaslat a vakok és gyengénlátókra szűkíti le ezt a kört. Mi szerettük volna, ha minden fogyatékkal élő megkapja ezt az engedményt; azt hiszem, ez egy nagyon szép, korrekt gesztus lenne a kormány részéről.

Illetve a negyven pluszos javaslatunkat is becsempésztem a módosító indítványok közé. A Jobbik szeretné elérni azt, hogy a férfiak esetében is negyven év munkaviszony után a nyugdíjazás megtörténhessen, és ilyen módon egy kis pluszráadásként szerettem volna elérni, hogy ez az állami horgászjegy esetében is alkalmazásra kerüljön, azaz negyven év munkaviszony után ez ingyenessé váljon, hiszen ma, jelenleg életkorhoz van ez kötve, és ezt kívántam módosítani. Így felhívom az államtitkár úr figyelmét ismét ezen módosító indítványokra, szeretném, ha az elfogadott mellé ezek is bekerülhetnének.

Ahogy mondtam, a jogszabály összességében támogatandó. Itt a kétharmados többséget igénylő részre térnék ki egy félmondatban: Alaptörvényt módosít. A Jobbiknak komoly problémái voltak az Alaptörvénnyel, hiszen rengeteg ‑ nem is tudom már, pontosan hány ‑ módosító indítványt nyújtottunk be, amivel szerettük volna az Alaptörvényt jobbá tenni. Abban bíztunk, hogy a kormányoldal is érdekelt abban, hogy ne egypárti Alaptörvénye legyen hazánknak, hanem szélesebb társadalmi megbecsültséget is elérhetett volna ezáltal, ha nemcsak a kormányoldal támogatja, hanem mondjuk, a Jobbik is tudta volna támogatni. Ilyen módon sajnos most nem nyílt lehetőség arra, hogy az Alaptörvény komoly hiányosságait orvosoljuk, és a jobbikos módosító indítványokat újra benyújtsuk, hiszen egy nagyon szűk részét nyitotta csak meg. Tehát ezért a kétharmados résznél, azt hiszem, csak egy tartózkodást fogunk tudni felajánlani.

A normál, feles részt pedig természetesen a Jobbik támogatja ‑ ahogy elmondtam ‑, mert szakmailag előremutató ez a tervezet, mi is ezt az irányt tartjuk szem előtt, és ezt tartjuk fontosnak.

Három gyors kérdést tennék csak fel az államtitkár úr irányába, amit örülnék, ha megválaszolna. Az általános vitában kérdeztem a tokfélékkel kapcsolatos problémát, azaz hogy a Vaskapu miatt most már jó néhány éve nem képesek felúszni ezek a nagytestű halak a Szigetközbe, a Tiszahátra, és nem képesek ívni. Ez komoly nemzetgazdasági, természeti kár Magyarországnak. Ezzel kapcsolatban történt-e előrelépés, tárgyalások? Ez nemzetközi ügy, és a magyar kormányok, a mindenkori magyar kormányok ezzel kapcsolatban eddig nagyon hallgattak, mindig csak elmondták, hogy ez mennyire súlyos probléma, miközben egy hallépcsővel azért ez orvosolható lenne. Számtalan példa és számtalan technológia van a világban arra, hogy miként lehet ezt megoldani. Nagyon jó lenne, nagyon örülnék, ha megélhetnénk még mi azt, hogy hazánkban újra ezek a többmázsás halak megjelennek, és tavasszal tudnak ikrát rakni Magyarország területén.

Illetve szeretnék kérdezni a fokgazdálkodási mintaprojektről, amit lefújtak, amikor Ángyán Józsefet gyakorlatilag kiutálták maguk közül, mert elmondta az igazságot sok kérdésben. Akkor leállt az a mintaprojekt, amit már itt szóban elindítottak, és úgy tudom, talán kormánydöntés is volt róla, hogy a fokgazdálkodást egy mintaterületen elindítják, és megpróbáljuk megnézni azt, hogy a jelenkor körülményei között, a XXI. században, a mezőgazdaság jelen állásakor hogyan használható, hogyan értelmezhető, és miként lehetne esetleg néhány adott területen ezt a fokgazdálkodást újra bevezetni, hiszen azért ez egy évszázadokon keresztül jól működő mezőgazdasági forma volt hazánkban.

Illetve a magyar hal kérdéséről ‑ ha már szóba került ‑ szeretnénk választ kapni arra, hogy milyen olyan konkrét megoldási javaslata van a kormánynak arra vonatkozóan, hogy a magyar hal ismét betöltse azt a régi szerepét, ami szintén sok-sok évszázadon keresztül megvolt. Itt gondolok arra, hogy a hal mint élelmiszer néhány évtizeddel előtt, de jóval korábban még inkább, sokkal komolyabb szinten volt jelen a magyar emberek mindennapjaiban. Vannak olyan becslések, amelyek azt mondják, hogy egy átlag magyar fehérjebevitelének a döntő részét egyébként a hal fedezte. Tudjuk, hogy ennek egyébként milyen egészségügyi hatása is lenne, mennyire pozitív lenne ez, illetve arról nem is beszélve, hogy egyébként a magyar édesvízi halnak szerintem minden lehetősége megvan arra, hogy ismét visszakerüljön erre a szintre, hiszen az adottságaink megfelelőek arra, hogy ismét sokféle és nagymennyiségű halat tudjunk Magyarországon előállítani. Szomorú tény az, hogy jóval az európai átlag alatt fogyasztanak a magyar emberek halat; ezzel kapcsolatban is régóta várunk egy olyan átfogó marketingmegoldást, ami felrázná egy picit a magyar emberek figyelmét, és újra felhívná a magyar halra a figyelmet.

Tudom, hogy ez a három utolsó kérdés nem ezen jogszabályhoz tartozik, és nem ezen jogszabálynak kellene ezeket kezelnie, de már annyiszor kértem az államtitkár urat, hogy próbáljunk meg ezen ügyekben is előrelépni, és próbáljunk meg erre választ találni, mert úgy gondolom, mind a három kérdés fontos, és valamilyen módon mégiscsak kapcsolódik a halhoz. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)