Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A brókerbotrány-sorozathoz való viszonyulását az LMP-nek és az ezzel kapcsolatos javaslatainak a megtételét alapvetően két tényező befolyásolta. Az egyik, hogy azt gondoljuk, nem lehet hagyni, hogy a kisbefektetők elveszítsék nagy nehezen összegyűjtött megtakarításaikat, tehát őket kárpótolni kell. Másrészt pedig a pénzügyi felügyelet nem kellő szigorral, hatékonysággal látta el a dolgát, ezért meggyőződésünk szerint a Magyar Nemzeti Banknak a felelősséget vállalnia kell. Tehát ez a két tényező, amely motiválja javaslatunk kialakítását.

A Fidesz által benyújtott javaslat a BEVA-n belül, de annak eddigi szabályait nem alkalmazva hozna létre egy kárpótlási alapot. Az alapot a BEVA szervezete kezeli. A kártalanítás fedezete egy bonyolult kötvénykibocsátási mechanizmus, amit a szektor szereplői fizetnek meg. Mi azt gondoljuk, végső soron a lakosságra átkerül ez a teher.

Az LMP-nek a javaslattal több alapvető problémája is van. Az egyik a fedezet és felelősség kérdése, a másik pedig a Fidesz kormányzati felelőssége, illetve a törvényjavaslatban megnyilvánuló tagadása. Az LMP szerint a pénzügyi felügyelet súlyos mulasztásainak köszönhető, hogy a brókerbotrányok megtörténhettek. Ezért a kártérítést a pénzügyi rendszerért felelős intézménynek, a Magyar Nemzeti Banknak kellene elsősorban fedeznie.

Az LMP ma be is nyújtott a törvényjavaslathoz egy módosító indítványt, és ebben az javasoljuk, hogy a pénzügyi fedezetet ne csak kölcsön formájában, az MNB devizaátváltáskor realizált nyereségéből fedezzék. Azt tapasztaltuk, hogy az MNB által meghirdetett társadalmi felelősségvállalási program keretében ugyanis az MNB eddig társadalmi felelősséget nemigen vállalt, viszont vásároltak luxusingatlanokat, és szórták a pénzt az alapítványaik számára. Most itt a lehetőség az MNB vezetőinek, hogy valóban vállalják a felelősséget.

A másik kérdés a kormányzati felelősség kérdése, amit a Fidesz-kormány rendre elhárít magától. Azt gondoljuk, ezt nem lehet tovább megkerülni.

A közelmúltban az LMP egy országgyűlési határozattervezetet nyújtott be vizsgálóbizottságnak a létrehozására, amelynek a lényege, hogy a befektetési és szolgáltató brókercégek 1997 és 2015 közötti állami kapcsolatait, pénzügyi felügyeletük hatékonyságát, a jogszabályi környezet hiányosságait, valamint a vizsgálati időszak alatt a befektetési szolgáltatóknál elhelyezett nemzeti vagyon helyzetét vizsgálja meg. Mi azt gondoljuk, hogy egy ilyen átfogó vizsgálat nélkül nem lehet igazán előbbre lépni, tehát most nyilván kárpótolni kell a károsultakat, de ha nem történik meg a megfelelő alapossággal feltárt vizsgálat alapján a pénzügyi szektor javítására vonatkozó javaslat, akkor újra és újra elő fognak fordulni ezek a bedőlések.

Ma a Fidesz javaslatára a Költségvetési bizottság elfogadott egy albizottságot, amely ‑ mi úgy gondoljuk ‑ a problémakörnek egy szűkítése, mert csak arra tett javaslatot, hogy a kormányzat általi visszaéléseket vizsgálja meg a brókercégekkel összefüggésben, és erre vonatkozóan tegyen javaslatot. Mi ezt a leszűkített albizottságot nem támogattuk. Ugyanis azt gondoljuk, hogy nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a botrányokat az esetleges jogszabályi hiányosságok mellett jórészt a pénzügyi felügyelet szakmailag elégtelen és politikailag is befolyásolt tevékenysége okozta.

Személyes és úgynevezett szakmai kapcsolatok a kormányzat és a Quaestor vezetése között teszik nyilvánvalóvá, hogy a brókercég törvénytelen és felelőtlen működését politikai támogatás tette lehetővé. Nemcsak a felügyelet nézett félre a kötvénykibocsátásnál, amikor már egy kezdő pénzügyes láthatta az adatokból, hogy ennek a pilótajátéknak bukás lesz a vége, de a kormányzat a Quaestort tette meg a keleti nyitás nevű kalandorság gazdasági támaszává, és vele egyeztette le a moszkvai és isztambuli kereskedőházak működtetését. A Külügy- és a mezőgazdasági minisztérium nemcsak talicskával, hanem kamionnal hordta a pénzt a Quaestorba, együtt léptek fel stadion- és vízumközpont-megnyitókon. Kvázi kormányzati garanciát érezhetett a cég mögött az, aki ide befektetett. Ez egy nagyon lényeges pont. Azaz a kötvényesek átverésében a kormányzat aktívan segédkezett. Éppen ezért mind a pénzügyi felügyeletnek, mind a felelős politikusoknak magánvagyonuk erejéig jót kellene állniuk, de erről egyetlen szó sincs a törvényjavaslatban.

(19.10)

Ez a törvényjavaslat következmények nélküli ország, a felelőtlenség szimbóluma. Mindezeken túl szinte már csak részletkérdés, hogy ez a törvényjavaslat is kapkodva, rosszul összerakott, a problémát maximum részben kezelő változtatás. Nem minden károsultnak szól ugyanis a kárpótlás, csak bizonyos kötvényeseknek, akik a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott és a Quaestor Értékpapír Zrt. által forgalmazott kötvényt vettek. Vannak ugyanakkor olyanok, akik a cégcsoport más cégén keresztül vettek kötvényeket, illetve akiknek nem kötvényeik, hanem részvényeik, befektetési jegyeik vagy más értékpapírjaik voltak a Quaestortól. Ők együttesen kétszer annyian lehetnek, mint a 32 ezer kártalanítani kívánt kötvényes, azaz a Fidesz-kormány a károsultak kétharmadát ki akarja hagyni a kárpótlásból.

Összefoglalva: a javaslatunk egyik eleme, hogy a Magyar Nemzeti Bank biztosítsa a pénzügyi fedezetet ne csak kölcsön formájában, a devizaátváltásokon realizált nyereségéből, és a másik sarkalatos pont pedig az, hogy átfogó vizsgálat után a pénzügyi szektor mélyreható, mélyebb problémáit ki kell javítani, és a pénzügyi felügyeleten szigorítani kell, hatékonyabbá kell tenni a működését. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)