Hegedűs Lorántné (Jobbik)
2015-04-13 · 64. ülésnap · felszólalás · 10:18 · jegyzőSzöveg8 293 karakter · 12 bekezdés · JSON
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bevezetésképpen hadd mondjam el, hogy a kedves képviselőtársam által felolvasott általános indoklásban még van tovább két mondat, ezt sajnálatos módon nem hallhattuk tőle. Nem baj, el tudjuk olvasni a benyújtott törvényjavaslatból. De nem okozott semmilyen meglepetést a felszólalása.
Az viszont igenis meglepetés volt számunkra, hogy a kormányzat jelen lévő képviselője nem tudott nyilatkozni a tekintetben, hogy a kormányzat milyen állásponton van ezen törvényjavaslattal kapcsolatban. Azt reméltem volna, hogy az államtitkár úr a személyes gondolatait megosztja velünk, esetleg a saját szemszögéből, a saját ízlésvilágából kiindulva bemutatja számunkra, ő mit gondol erről a törvényjavaslatról. Azt gondolom, hogy azért ez egy minimálisan elvárható pár perces hozzászólás lett volna, hisz végül is egy kivételes eljárásban tárgyalt törvényjavaslatról van szó, tehát nyilván valami kialakult önökben már arról, hogy mégis mit kellene e tekintetben mondani.
De visszatérve magához a törvényjavaslathoz, a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről úgy gondoljuk, ez egy rendkívül szűkre szabott törvényjavaslat, tehát rendkívül szűkre szabja azokat a kereteket, amelyeket egyébként ez a nagy problémakör magában foglalna normális esetben, ennek ellenére támogatjuk, mert azt gondoljuk, hogy bármilyen kis segítség a károsultak számára igenis jól jön, és nagyon fontos. De ahogy már a korábbiakban is elhangzott, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, kedves Volner János képviselőtársam nyújtott be egy olyan módosító indítványt, hogy a törvény ne csak a Quaestor károsultjaival foglalkozzon, hanem terjedjen ki a Buda-Cash, illetve a Hungária Zrt. károsultjaira is. Nagyon sajnáljuk, hogy ezt a TAB-on leszavazták a kormánypárti képviselők, azért ‑ hallottuk előbb ‑, az indoklásban az szerepelt, hogy a Quaestornál fiktív kötvények lettek kibocsátva, míg a Buda-Cashnél más problémák voltak. Szerintem az, hogy egy brókercégnél simán csak ellopják a pénzt, vagy ahogy a Quaestornál csinálták, először csalnak, és utána lopják el a pénzt, a károsultak szempontjából majdnem mindegy. Ezért gondoljuk, hogy igenis fontos lenne ebben a kérdésben teljes körű rendezést csinálni, és nemcsak olyan értelemben, amit majd mindjárt ki fogok fejteni, hanem olyan értelemben is, hogy ne csak erre az egyetlenegy brókercégre terjedjen ki, hanem minden eddigi bedőlt brókercégre. Félő és sajnálatosan elképzelhető az a bizonyos dominóhatás, amelyről a miniszterelnök úr is beszélt, hogy nem ez az utolsó olyan brókercég, amely megbillent. Félő, hogy még lesz ilyen a közeljövőben, ezért is kellene egy általánosabb jogszabályi keretet adni.
Az, hogy 30 millió lenne az a határ a 6 milliós BEVA-határon túl, amit ez az alap még segítségként hozzátesz, vagy összességében 30 millió lenne a kártalanítási keretösszeg, ez támogatandó szerintünk. Úgy gondoljuk, hogy azok az emberek, akik joggal bízhattak a pénzügyi rendszerben, a pénzügyi rendszer felügyeletében, és akár adott esetben egész életük munkájának megtakarításait bízták rá ezekre a brókercégekre, hiszen erre egyébként ösztönözve is voltak sok esetben a kormányzat részéről is, hogy nyugodtan fektessék be a pénzeiket, azok megérdemlik, hogy a kormányzat melléjük álljon, és egy olyan törvényjavaslat szülessen, amivel a lehető legnagyobb kártalanítást megkapják. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az a kör, amelyre kiterjed a kártalanítás, az viszont nem igazságos, a törvényjavaslat szerint csak magánszemélyekre, jogi személyekre, illetve egyéb szervezetekre terjed ki, de azt tudjuk a törvényből, erre a törvényjavaslat is hivatkozik egy paragrafusában, hogy ez nem terjedhet ki alapból önkormányzatokra, költségvetési szervekre és egy csomó minden másra sem.
Pedig hát itt az egyik legnagyobb probléma és legnagyobb kérdés az, hogy az önkormányzatok sorsát hogyan akarja rendezni majd a kormányzat. Orbán Viktor annak idején, amikor rendelkezett és elrendelte, hogy a Külügyminisztérium Quaestornál állomásoztatott pénzei és más minisztériumoknak szintén a brókercégnél állomásoztatott pénzei legyenek kivonva egyik napról a másikra a brókercégből, akkor azt mondta, hogy erre azért volt szükség, mert közpénz volt ezen brókercégnél letétbe helyezve. Mi úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatok által birtokolt pénzek is minden esetben közpénznek számítanak.
(19.00)
Tehát például, ha a Buda-Cash esetét vizsgáljuk, ők a Buda-Cashhez tartozó bankokat használták fel arra, hogy ott vezessenek folyószámlát, ott vezettek likvid hitelt és így tovább, és ilyen módon lettek már megkárosítva végül is az önkormányzatok. Ezek is közpénzek, amelyek odavesztek, és úgy gondoljuk, azáltal, hogy a törvény erre nem tér ki, ez nagy hiba a kormányzat részéről.
De ha már közpénzekről beszélek, arra a kis apróságra térjünk már ki, amit a miniszterelnök úr sem tett hozzá egyetlenegy alkalommal sem, hogy ami a Quaestornál volt elhelyezve pénz ‑ például az előbb említett Külügyminisztérium részéről ‑, sajnálatos módon törvénytelenül voltak ezek a pénzek, hiszen nem a törvényes utat, tehát az Áht.-n keresztül megszabott utat járták, azaz hogy az Államkincstáron keresztül vásárolt állampapírokban tartották a megtakarításokat, hanem gyakorlatilag tőzsdéztek a közpénzekkel. Ez is egy olyan kérdés, amit majd előbb-utóbb rendeznie kell, úgy gondoljuk, a kormányzatnak. De még számtalan más kérdésre is válaszolni kellene. És e tekintetben, megmondom őszintén, végeredményben az MSZP is sáros, nem lehet úgy csinálni, mintha ők ilyen jellegű hibákat nem követtek volna el, hiszen az ő idejükben 300 milliárd forintnyi közpénz volt ilyen jellegű brókercégekre bízva.
De térjünk vissza az önkormányzatokra egy rövid időre! Lázár János azt mondta egy nyilatkozatában, hogy 2 milliárd forintot fognak kapni az önkormányzatok azért, hogy segélyeket, illetve béreket ki tudjanak fizetni. Csak a Buda-Cashnél több mint 3 milliárd forint veszett oda az önkormányzatok esetében, tehát ha a Hungária Zrt.-t meg a Quaestort ideszámoljuk, akkor sok tíz milliárd forintról beszélünk veszteségként, és ehhez képest ez a 2 milliárd forint vajmi kevés. Ha bérekről és segélyekről beszéltünk, akkor miért nem beszélünk a közétkeztetésre fordított pénzekről, a szociális ellátásra, az idősgondozásra, kultúrára, közművelődésre, oktatásra fordított pénzekről? Azt vajon hogyan, mikor és ki fogja visszapótolni ezen önkormányzatoknak?
Múltkoriban a miniszterelnök úrnak feltettem egy kérdést pontosan ebben a tárgykörben, és meg is kérdeztem, hogy ha a Széchenyi Bank esetében olyan rendkívül nagyvonalú volt a kormányzat, hogy 6 milliárd forint tekintetében magánszemélyeket kártalanított úgy, hogy a költségvetésből csoportosított át, azért, hogy teljen eléggé négy fideszes vagy Fideszhez közel álló magánszemély kártalanítására, akkor vajon ez a nagyvonalúság miért nem tükröződik most is a kormányzati szereplőknél. Akkor erre azt a választ kaptam, hogy ott más volt a felelősség, mert egy része a Széchenyi Banknak állami tulajdon volt. De hozzáteszem: miért, a Nemzeti Banknak a felügyelete nem állami felelősség, hogy az vajon hogyan működik? Hogy a PSZÁF mit felügyelt vagy mit nem ezeknél a brókercégeknél, az nem a felelősség témakörébe tartozik? Itt hol van az állam felelőssége, hol jelenik meg?
Tehát én azt gondolom, hogy igenis lehetne e tekintetben nagyvonalúságot mutatnia a kormányzatnak, és az önkormányzatokat is teljes egészében kellene kártalanítani, mert így egyébként, én úgy érzem, és úgy valljuk, hogy részben pótcselekvés az, amit ezzel a törvényjavaslattal a kormányzat most ide elénk tesz, egyfajta tündérpor, ezáltal még egy csomó kérdésre nem kapunk választ, a kérdéskör egészében nincsen rendezve, pedig még nagyon-nagyon sok kérdésre várnánk a választ, például a személyi összefonódásokra, a Mészáros-Kiss Szilárd-Kiss Szilárd felesége-Szijjártó négyesnek a működésére; arra, hogy vajon mennyi pénzt állomásoztattak a Quaestornál kormányzati politikusok. Miért nem nyilatkoznak erről, Orbán Viktorral az élén, miért nem nyilatkoznak arról, hogy volt-e a Quaestorban megtakarításuk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És így tovább, még hosszan lehetne sorolni ezt a kérdéskört.
Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr. Ezekre azért várnánk a választ. (Taps a Jobbik soraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Hegedűs Lorántné — 2015-04-13, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/64-234.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-64-234,
title = {Hegedűs Lorántné — 2015-04-13, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/64-234.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}