Dr. Tóth Bertalan (MSZP)

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván nem kívánom megismételni és felidézni azt a vitát, amit a Törvényalkotási bizottságban lefolytattunk, hiszen kisebbségi vélemény formájában ezt megtettem, de ettől függetlenül önmagában a törvényjavaslatról mégiscsak el kell hogy mondjam a véleményemet, illetve a Magyar Szocialista Párt véleményét.

Azt látjuk, ahogy Tuzson képviselő úr is fogalmazott, hogy egy speciális helyzetet és esetet szabályoz le, de eltérő módon, sokkal magasabb kártérítési összeggel, mint a más brókercégekben károsult személyekkel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy ezt képviselőtársam sem vitatja. Tehát ha igazán igazságos és méltányos lenne ez a jogszabály-alkotási folyamat, amelyet ugyancsak Tuzson képviselőtársam idézett föl, akkor azt gondolom, hogy nem lesz elkerülhető majd azzal szembenézni, amikor a Buda-Cashnél és a Hungáriánál lefolytatódik a felszámolási eljárás, és ott ügyfelek, károsultak azzal szembesülnek majd, hogy befektetéseket buktak el 6 millió forint érték fölött, hogy ennek a rendezése majd még a parlamentre vár, hiszen igazságtalan lenne, hogy az egyik brókercégben károsultak 30 millió forintig kapnak kártérítést, míg a másikban pedig, mondjuk, 6 millió forint értékben.

Tuzson képviselőtársam is felvetette, hogy igen, harmadik személy által kibocsátott pénzügyi eszközökről lehet szó vagy van szó az egyébnél, a Buda-Cashnél és a Hungáriánál, míg a Quaestornál saját cég által kibocsátott pénzügyi eszközről. Én nem tudom, hogy e között miért olyan nagy a különbség, mert ha egyik helyen sem létezik maga ez a pénzügyi eszköz, akkor azt gondolom, hogy nem lehet különbséget tenni brókercég által megkárosított és más cég által megkárosított személyek között. Tehát igenis ezzel foglalkozni kell majd.

A törvényjavaslat ezenkívül tartalmaz még több olyan rendelkezést, amelyről nem esett szó itt a felvezetőben és bevezetőben. Maga a törvényjavaslat egyik utolsó rendelkezése azt szabályozza, hogy a pénzügyi szolgáltatók ezt az összeget, amivel ezt az alapot majd feltöltik, csak megelőlegezik az alapnak visszafizetési kötelezettséggel. Tehát amikor önök azt kommunikálják és azt mondják, hogy nem közpénzből és nem az adófizetők pénzéből oldják meg a kártalanítást, ez ebből a szempontból nem igaz, mert ugyancsak a törvényjavaslat azt fogalmazza meg, hogy amikor megtörténik a felszámolási eljárás, és abban marad vagyon, illetve a büntetőeljárás végén a vagyonelkobzásból lesz különböző vagyon, illetve pénz, ez visszakerül ebbe az alapba, és az ebbe befizető pénzügyi szervezetek ebből visszakapják az előlegeiket. Viszont ha nem lesz elegendő ez az összeg arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók ezt visszakapják, akkor ezt majd egy külön törvény alapján az adójukból leírhatják.

Tehát ha ez megtörténik, akkor ez az adóbevétel, ami a pénzügyi szervezeteket most terheli, nem folyik be a költségvetésbe, tehát nyilván keresni kell majd olyan forrást, amiből a költségvetés helytáll majd ezekért az összegekért, illetve a kiadásokra nem lesz elegendő bevétel, majd máshonnan fogják ezt megtenni. Tehát végső soron közpénzből történik meg a pénzügyi szervezeteknek, bankoknak a visszafizetés.

Ezért hangsúlyoztuk azt folyamatosan az elmúlt napokban, hetekben, hogy megkerülhetetlen a pénzügyi felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank felelőssége az elmúlt időszakban, hiszen mint pénzügyi felügyeleti szerv neki észre kellett volna venni, reagálni kellett volna és megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy be se következzen ez a károkozás, ami megtörtént, hiszen a pénzügyi szervezeteknek napi jelentési kötelezettsége van a Magyar Nemzeti Bank felé. Ezenkívül a Magyar Nemzeti Bank tavalyelőtt egy teljes körű vizsgálatot tartott a Quaestornál, illetve a Quaestor-bank megalapításáról pedig idén februárban hozta meg a döntést, tehát már akkor is kint voltak a Nemzeti Bank felügyelői, és nem vették észre ezt a brutális visszaélést. Azt gondolom, hogy a felelősségük megkerülhetetlen.

Ezért javasoltuk azt, hogy ha a Magyar Nemzeti Banknak van pénze arra, hogy különböző saját alapítású alapítványait, Matolcsy György által vezetett alapítványait több tíz milliárd forintból támogassa, és van arra pénzügyi eszköze, hogy luxusingatlanokat vásároljon, akkor ezeket az összegeket ne erre fordítsa, ne Matolcsy-féle oktatási program finanszírozására, hanem például a brókerbotrányban károsultak kártalanítására.

Ebben is vita alakult ki a Törvényalkotási bizottságban. Az a vád ért minket, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénze is közpénz. Szeretném jelezni önöknek, hogy Varga Mihálytól és Matolcsy Györgytől írásban megkérdeztem, hogy ez a pénzösszeg közpénznek minősül-e vagy sem. Ők azt válaszolták, hogy nem, nem minősül közpénznek a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló több mint 200 milliárd forint. Tehát nem közpénzből meg lehetne oldani azt, hogy a károsultak kárát kifizesse a Magyar Nemzeti Bank, és ahogy említettem, ennek a jogcíme is megvan, közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése, hiszen a felelőssége teljesen egyértelmű a Magyar Nemzeti Banknak, nem látta el a felügyeleti kötelezettségét, felügyeleti jogkörét, ezért következhettek be ezek a visszaélések.

Visszatérve a törvényjavaslatra, a Magyar Szocialista Párt ettől függetlenül támogatni fogja ennek elfogadását, mert minden olyan törvényjavaslatot, ami segít és a kártalanításban hozzájuttatja a kisbefektetőket az elvesztett pénzükhöz, támogatni fogjuk. Viszont azoknál, akiknél ez az igazságtalanság megjelenhet, ott fogunk még javaslatokkal élni, és hogy ha fogunk javaslattal élni, akkor azt kérném tisztelettel fideszes képviselőtársaimtól, hogy ne szabotálják el ezeknek a javaslatoknak a tárgysorozatba vételét, tárgyaljuk meg itt az Országgyűlés előtt, hogy mindenki, aki ezekben a pénzügyi visszaélésekben károsult, hozzájusson a befektetéseihez. Több tízezer emberről van szó.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, ez a Hungária nevű pénzügyi alapnál történt, hogy elutaltak egy bizonyos összeget, ami eltűnt az éterben. Például erre sincs most olyan jogszabály, ami megoldaná az ő problémájukat.

(18.50)

1,8 milliárd forintot utaltak el egy bankszámlára, erről kaptunk tőlük egy értesítést, egy levelet, és ez útközben eltűnt, az állításuk szerint ez az ő számlájukon nincs meg. Tehát pontosan ezek azok a rejtélyes ügyek, dolgok, amelyek feltárása még várat magára a kormányzat részéről, és itt, a parlament előtt pedig erre megoldást kell találni. Ahogy említettem, nem közpénzből, a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló több száz milliárd forintból lehetne megoldani ezeket a kérdéseket. Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP padsoraiból.)