Dr. Tóth Bertalan (MSZP)

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, aktuális ügy, hogy a mai napon tárgyalja az Országgyűlés a fideszes brókerkormány károsultjai egy részének kártalanításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat mindenképp előrelépés ahhoz képest, amit a fideszes brókerkormány először mondott a botrány kirobbanását követően. Azt mondta, hogy a befektetőknek a magasabb kamat miatt tudniuk kellett volna, hogy nagyobb kockázatot vállalnak ‑ hát így jártak. Ekkora cinizmust még nem látott a világ, főleg annak ismeretében, hogy Orbán Viktor már rég kiadta az utasítást minisztereinek a pénzmenekítésre.

A ma tárgyalandó törvényjavaslat jelenthet előrelépést, azonban több sebből vérzik. Kínosan kerüli a felelősség kérdését, elkerüli a brókerkormány felelősségét, nem ad választ arra, hogy Orbán Viktor kormánya hogyan hagyhatott magára több mint 30 ezer embert, akiknek a pénzét egy államilag felügyelt piacon egyszerűen ellopták. Magára hagyta, mert fontosabb volt a kormány tagjait menteni, mint a kisbefektetőket figyelmeztetni.

(13.30)

A brókerkormány hogyan biztosíthatott egy fideszes milliárdos brókernek több mint két hetet arra, hogy kimenthesse a vagyonát, kisemmizhesse a hitelezőit, és eltüntethesse a bizonyítékokat? Erre sem ad választ ez a törvényjavaslat. Nem ad választ arra sem, hogy Orbán Viktornak voltak-e bennfentes információi, amelyek alapján figyelmeztette kormánytagjait. És arra sem ad választ, hogy milyen felelősség terheli a brókerkormány minisztereit, gondolok itt a külügyminiszterre és a mezőgazdasági miniszterre, akik a kisbefektetők elől elvitték a pénzt, akik emiatt nem kaphatták meg járandóságukat.

És természetesen a törvényjavaslat mélyen hallgat a Magyar Nemzeti Bank felelősségéről, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek a felelősségéről, amely a felügyeleti tevékenységét elmulasztotta, hiszen napi jelentéseket kap a Magyar Nemzeti Bank minden pénzügyi tranzakcióról, különösen a kötvényforgalomról. Ennek ellenére megtörténhetett az, hogy 150 milliárd forint értékben fiktív kötvények kerültek kibocsátásra.

A törvény hibája még, hogy csak a Quaestor-károsultakat hozza szóba, hiszen a bevezetőjében is ezt említi, a többi brókercég károsultjairól nem szól. Mi a helyzet a Buda-Cash és Hungária brókercégek károsultjaival, akik, ugye, 6 millió forintig kaptak kártalanítást? Ez a törvény a Quaestor károsultjait 30 millió forint értékben kívánja kártalanítani. Mi van a többi brókercég károsultjaival? Ez a törvény erre nem ad választ.

Ráadásul a törvény házszabályellenes, hiszen a határozati házszabály 33. §-a azt rögzíti: „Ha a törvényjavaslat általános vitájának megkezdéséig ugyanabban a tárgyban vagy ugyanazt a törvényt illetően több törvényjavaslatot is benyújtottak, akkor az egyenlő sorban álló benyújtók javaslatai közül a korábbi javaslat a későbbit megelőzi.” Itt arra gondolok, hogy mi benyújtottunk egy olyan törvényjavaslatot, amely azonnali és teljes körű kártalanítást nyújtana a Quaestor-károsultaknak, illetve azoknak, akik a brókerbotrányokban károsulttá váltak, és ez a javaslat megelőzi azt, amit önök most tárgyalnak. Így, amennyiben a házszabálytól eltérést elfogadja az Országgyűlés, akkor ez a törvényjavaslat nemcsak pofátlan, miután a mi javaslatunkat a Ház nem tárgyalta, de házszabály- és alkotmányellenes is, bárhogy csűri-csavarja a Fidesz. Az Országgyűlésnek először az MSZP kártalanítási javaslatáról kellett volna tárgyalnia, majd szavaznia.

Probléma még a törvényjavaslattal az, hogy a végső megfizetői a károknak mégiscsak az adófizetők lehetnek, hiszen tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely arról szól, hogy azok a pénzügyi intézmények, amelyek előleget biztosítanak ennek az új alapnak, és nem kapják vissza a felszámolás után fennmaradó vagyonból a teljes mértékű előleget, abban az esetben majd az adójukból ezt leírhatják. Ez azt jelenti, hogy ha ez előfordul, akkor ez az összeg nem folyik be a költségvetésbe, ezt a magyar emberek fizetik meg más adó formájában ahelyett, hogy végre belátnák a Magyar Nemzeti Bank felelősségét és azt, hogy a Magyar Nemzeti Banknál lévő 204 milliárd forintból, ami alapítványoknál és ingatlanokban került eltüntetésre, a teljes kártalanítás megvalósítható lenne.

A mai napon benyújtottunk egy törvényjavaslatot, ami arról szól, hogy a Magyar Nemzeti Banknál jöjjön létre végre a felügyelőbizottság, hogy ne lehessen felügyelet nélkül ilyen tevékenységet folytatni, ami teljesen elfogadhatatlan. Szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy amennyiben megtörténik a kártalanítás, ne gondolják, képviselőtársaim, hogy a felelősséget ettől megúszhatják. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)