Dr. Aradszki András (KDNP)

DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt kell mondanom, hogy sok szempontból egyet tudunk érteni az Ikotity képviselő úr által elmondottakkal, ugyanis a 2011-ben elfogadott energiastratégia kiindulópontja az, hogy elsősorban az energiahatékonyság növelésére kell alapoznunk, ami azt jelenti, hogy az el nem használt energia a legolcsóbb energia. De hát, amíg ide eljutunk, addig igen hosszú idő telik el, és a legradikálisabb programok is azért 4-5-6-8 év múlva érik el a megfelelő hatásukat. Ezért nagyon fontos volt, hogy 2012-ben bejelentette a kormány, hogy a magyar lakosság számára a megfizethető árú energiát biztosítja, és ezáltal megfelelő rezsicsökkentéses eredményeket tudott elérni, aminek következtében közel százmilliárd forint megtakarításban részesültek a lakossági fogyasztók az elmúlt években.

Persze mindemellett egészen más dolog az energiahatékonyság növelése, de a magyar kormány az energiahatékonyság növeléséről sem tett le. Az európai uniós vállalásaival összhangban 2020-ra a maga részét vállalta a tekintetben, hogy 14,65 százalékos célt akar elérni a megújuló cselekvési tervben a megújuló források alkalmazásában, és a bruttó, végső energiafogyasztáson belül a hazai megújuló energia részaránya 2013-ban 9,81 százalék volt.

Azt tudom mondani, képviselő úr, hogy a kormány azon van, hogy tekintettel az európai uniós forrásokra, fokozatosan, a megfelelő energiahatékonysági programok végrehajtásával jelentős ener­gia­megtakarítást tudjon biztosítani a magyar lakosság részére. Ez mintegy 500 milliárd forintos támogatási keretet jelent a következő hét évben. Ez az 500 milliárd forint alkalmas lesz az épületállományok, köztük társasházak jelentős, érzékelhető és hatékony energiafelhasználást biztosító megújítására. Az erre vonatkozó pályázatok kiadása folyamatban van, sőt hozzá kell tennem, hogy a holnapi kormányülés fogja tárgyalni az energiahatékonysági irányelv átültetésére vonatkozó előterjesztést, és a vonatkozó törvényjavaslatot a Ház a nagyon közeli jövőben meg fogja vitatni, és ezáltal el tudjuk kerülni a kötelezettségszegési eljárások megindítását ebben a kérdésben.

Úgy gondolom, jó kezekbe került a kormányváltást követően az energiahatékonyság kérdése. Ez koncentrálni fog az európai uniós források felhasználására, és megfelelő szakértelmet, megfelelő intézményrendszert is tesz hozzá. Ennek következtében az a minőségbiztosítási rendszer is alkalmazásra kerül, amely garantálni fogja, hogy az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházások ne azt szolgálják, hogy elköltsék a pályázati pénzeket, de közben nem valósul meg a kívánt mértékben és a kívánt százalékos hatékonysággal az energiahatékonysági beruházás eredménye, azaz hogy csökkenjen a lakóházak, közintézmények és a társasházak energiafelhasználása.

Azt is el kell mondanom, képviselő úr, hogy ebből a körből a passzívház nem esik ki. Tehát ha a pályázati rendszer egyes elemeire, ami passzívház létesítéséhez szükséges, eredményesen pályázik a beruházó, akkor tulajdonképpen meg tudja kapni valamelyes részben a passzívház létesítéséhez szükséges állami támogatást.

Azt nem mondom, nem állítom, és nem is vállalja a kormány, hogy konkrétan passzívház-támogatási rendszert fog kidolgozni. Ennek elsősorban az az oka, hogy jelentős forráshiányban szenvedünk, ha a passzívházat nézzük az energiahatékonysági program tekintetében.

(16.10)

Az a cél, hogy fajlagosan minél szélesebb társadalmi réteghez eljutva, minél szélesebb körű, minél nagyobb számú épületfelújítást hajtsunk végre, annak érdekében, hogy teljeskörűbben tudjuk megvalósítani az energiahatékonysági programunkat, és csökkentsük az energiafelhasználást.

Úgy gondolom, hogy a passzívház létesítése elsősorban egy tehetősebb rétegnek megengedhető anyagi értelemben, és a tehetősebb réteg az ilyen csökkentett, de mégiscsak az energiahatékonyságot szolgáló beruházással a céljait el tudja érni. Köszönöm szépen.