Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Napirend utáni hozzászólása lehetővé teszi számomra, hogy néhány fontos információt megosszak az Országgyűléssel. Először is tudniuk kell, hogy jelen pillanatban, április végéig több mint 1,7 millió ügyfélszerződést érintően küldik ki a hitelintézetek a devizaalapú kölcsönök elszámolási, jelzáloghitelek esetén pedig a forintosítási értesítőiket, azaz a törvényjavaslat és az elfogadott megoldások alapján közel ezermilliárd forinttal kevesebb lesz a hiteltörlesztők, az adósok terhe. Tehát az Országgyűlés igenis érezhetően segítette a devizahitelesek helyzetét. Az 1,7 millió ügyfélszerződésen kívül még 170 ezer úgynevezett végtörlesztett ügyfelet érintenek a törvénymódosítások. Tehát nyugodtan kimondhatjuk, hogy közel 2 millió szerződést érintenek ezek az elszámolási törvények. Nem biztos, hogy szám szerint ennyi ügyfélről van szó, de ilyen nagyságrendű hitelszerződések kerülnek most revízió alá.

Tudjuk, hogy a végtörlesztéssel érintett ügyfeleknek maguknak kellett kérniük azt, hogy elszámoljanak velük a bankok, míg a folyamatban lévő devizaalapú szerződések, pontosabban a még nem lejárt szerződések tekintetében automatikus ez az elszámolás. Ugyanígy automatikusan meg fog történni a forintalapú és a ténylegesen devizában törlesztett szerződések elszámolása 2015. augusztus 1. és szep­tember 30. között; a legutolsó elszámolás pedig a kedvezményesen végtörlesztett szerződések esetén 2015. november 30-ig fog megtörténni.

Egyáltalán nem osztja a kormány a Jobbiknak azt az álláspontját, hogy nem sikerült érdemben segíteni a devizahiteleseken. Természetesen mindig szem előtt kellett tartani azt, hogy a forinthiteleseknél jobban nem járhatnak a devizahitelesek. Nagyjából a legtöbb szerződés esetén sikerült azt elérni, hogy a forintosítás után biztonságosabb lesz számukra a havi törlesztés, hiszen az árfolyamkockázat kikerül a szerződésekből, ezáltal még azoknak is, akiknek az elszámolás következtében forintban számolva nem csökken olyan mértékben a tőketartozásuk, hogy úgy érezzék, ez jelentős csökkenés lenne, a havi törlesztőrészlet csökkenése és a havi törlesztőrészlet kiszámíthatósága biztosítja azt, hogy kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint a hitel felvételekor.

Természetesen azzal az értékítélettel sem tudok egyetérteni, hogy ezek látszatintézkedések lennének, nem is beszélve arról, hogy nem először foglalkozott az Országgyűlés a devizahitelesek helyzetével. Egyes számítások szerint hat, de inkább nyolc törvénymódosítás segített a devizahiteleseken már 2010-től folyamatosan. Természetesen lehetnek még mindig olyan hitelesek, adósok, akik nem tudják igénybe venni ezeket a kedvezményeket. Képviselő úrnak igaza van abban, hogy már vannak, akiknek végrehajtás alá került a vagyonuk vagy a fedezetül szolgáló vagyon, az ő esetükben a kormány az eszközkezelős megoldást javasolja, azt javasolja tehát, hogy az eszközkezelő általi megvásárlást kezdeményezzék. Nem beszélve az olyan megoldásokról, amelyekről képviselő úr is beszélt, a magáncsőd intézményének a várható bevezetéséről.

Azt azért szeretném hozzátenni, hogy a szerződések érvénytelensége vagy a szerződések esetén az eredeti állapot helyreállítása nem kedvezne az adósoknak, hiszen az eredeti állapot helyreállítása szerint a banknak vissza kellene kapnia a kölcsön összegét, az ügyfél meg elveszítené az ingatlanát. Ez a megoldás egyáltalán nem kívánatos, ezért is javasoltuk a hitelszerződések fenntartását és könnyítését. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.