Witzmann Mihály (Fidesz)

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ma már közismert tény, hogy a 2010-es kormányváltás óta foglalkoztatási fordulat következett be Magyarországon. A fordulathoz hozzájárult az új adórendszer kialakítása és a foglalkoztatáspolitikában elindított szemléletváltoztatás is. A kormány ugyanis nagyon helyesen szakított azzal a rossz szocialista hagyománnyal, amely a munkanélküliek problémáit pusztán látszatmegoldásokkal, leginkább segélyekkel kívánta kezelni.

A munkanélküliség csökkentésében bekövetkezett pozitív fordulatot a gazdaság élénkítésével és a foglalkoztatást támogató, azt megkönnyítő intézkedésekkel sikerült elérni. Ebben a folyamatban óriási szerepet játszott az imént említett közmunkaprogram is. Itt szeretnék reagálni a Teleki László, a Magyar Szocialista Párt frakciójában ülő képviselőtársam által elmondottakra is. Az én választókörzetemben, képviselő úr, a polgármesterekkel beszélgetve, a vidéket, a településeket járva azt tapasztalom, hogy igenis örülnek a közmunkaprogramnak, és nagyon elismerően nyilatkoznak róla. Természetesen egyetértek önnel abban, hogy van még hova fejlődni, de legalább, azt gondolom, mégiscsak több az a nettó 50 ezer forint, mint a nettó 22 vagy 23 ezer forintos segély volt. Ezért azt gondolom, és nem a képviselő úr szavaiból ítélve, de minden rosszindulatú és lesajnáló megjegyzéssel, amellyel a kormány közmunkaprogramját illetik, tulajdonképpen azon magyar emberek önbecsülését és méltóságát sértik meg, akiknek ez a fajta foglalkoztatás igenis jelent előrelépést, mert kiutat jelenthet a segély világából, és megpróbáljuk őket visszavezetni a munka világába.

De nézzük, hogy konkrétan mit is mutatnak a tények! Hazánkban a foglalkoztatottak száma egy éve folyamatosan meghaladja már a 4 millió főt, a legfrissebb statisztikák szerint jelenleg Magyarországon pedig 4 millió 124 ezren dolgoznak, ez pedig 23 éves rekordnak számít. A kormányváltás óta 455 ezerrel, az utóbbi egy évben pedig több mint 110 ezerrel nőtt a foglalkoztatásban állók száma. A növekedés döntő hányada ‑ több mint 250 ezer dolgozó ‑ a legnagyobb örömünkre elsősorban a hazai versenyszférában tudott elhelyezkedni, a közfoglalkoztatásban részt vevők száma pedig a 100 ezer főt is meghaladja.

(15.30)

Hazánkban a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról a 7 százalék körüli szintre esett vissza 2010 óta, mindeközben az Európai Unióban és az eurózónában is nőtt a munkanélküliség. A 28 tagállam átlagos munkanélküliségi rátája 9,5 százalékról 9,8 százalékra nőtt, míg az eurózónában 10 százalékról 11,2 százalékra emelkedett a munkanélküliség az elmúlt öt esztendőben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy mindannyian büszkék lehetünk a foglalkoztatás terén elért közös sikereinkre, de korántsem szabad elégedettnek lennünk. A célunk ugyanis nem más, mint a teljes foglalkoztatás elérése, annak feltételeinek megteremtése.

Somogy megyei képviselőként pontosan tudom, hogy megyénk munkaerő-piaci helyzete az országosnál valamelyest még mindig kedvezőtlenebb. Ezzel együtt a munkaerő-piaci trendek megyei szinten is pozitív irányba mozdultak el a 2010-es kormányváltás óta. Ugyanis az adatok alakulását elemezve, egyértelműen kijelenthető, hogy Somogy megyében is nő a foglalkoztatás és csökken a munkanélküliség.

2010-2014 között összességében 9500 fővel nőtt a megyében a foglalkoztatottak száma, ami 8,3 százalékos növekedési ütemnek felel meg. A számok nyelvére lefordítva mindez azt jelenti, hogy 2010-ben 110 ezren, most, a 2014-es évet elhagyva pedig már több mint 119 500-an dolgoznak Somogyban. Ezzel együtt természetesen a munkanélküliek száma és a regisztrált álláskeresők száma is egyértelmű csökkenést mutat.

A megyék foglalkoztatási rangsorában Somogy megye azonban sajnos még mindig csupán a 15. helyen áll. Az azonban mindenféleképpen biztató, hogy a munkanélküliség a 2010-es 14 százalékról 8,9 százalékra tudott csökkenni.

A foglalkoztatási adatok országos és megyei csökkenő tendenciái mutatkoznak meg a választókörzetemhez tartozó siófoki és tabi járásokban is. A 2010-es állapothoz viszonyítva a siófoki választókerületben nyilvántartott álláskeresők száma mintegy 1800 fővel, 6300-ról 4500 főre csökkent. Azonban azt is fontos kihangsúlyozni, hogy a munkanélküliség tekintetében a térség települései között jelentős eltérések tapasztalhatók.

Kedvezőbb mutatókkal főként a Balaton-parti településeken találkozhatunk. A legfrissebb adatok szerint a regisztrált álláskeresők száma például Siófokon 5,79 százalék, Zamárdiban 3,3 százalék, Balatonföldváron pedig csupán 3 százalék. A javuló tendencia ellenére a Balatontól távolabb eső településeknél még mindig több esetben is találkozhatunk 8 vagy akár 9 százalék feletti értékekkel is.

A siófoki körzethez tartozó településeken 2011-2014 között 13 mikro- és kisvállalkozás összesen 107 millió forint vissza nem térítendő, munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból. Ez pedig több tucat munkahely megőrzéséhez és 62 új munkahely létesüléséhez járult hozzá. Az is jól látszik, hogy az elnyert munkahelyteremtő támogatások összege és a pályázat iránt érdeklődő vállalkozások száma az elmúlt években folyamatosan nőtt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nem lehetünk még elégedettek, de a fent említett tények (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mindenképpen bizakodásra adnak okot. Ezúton is szeretném mindannyiukat kérni arra, hogy ideológiai és pártbeli hovatartozástól függetlenül, közösen tegyünk meg mindent a foglalkoztatási eredmények javítása és a magyar családok megélhetési körülményeinek további erősítése érdekében. Köszönöm a szót, elnök úr.