Sallai R. Benedek (LMP)
2015-04-01 · 62. ülésnap · felszólalás · 5:05Szöveg5 191 karakter · 9 bekezdés · JSON
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Elsőként is Hiszékeny képviselőtársam megjegyzését szeretném visszautasítani. Mi ennél rövidebbekről is tudunk hosszan beszélni. Ilyenkor mindig örülök, hogy Hiller elnök úr elnököl, mert ő külön türelemmel szokta ezeket viselni. Ennek megfelelően nem élek ugyan a lehetőséggel, de a lehetőséget fenntartom, hogy máskor ezt megtegyük.
A jogszabály kapcsán három, egymástól független részről kell beszéljünk. Az első részben a sporttörvény részben kiegészíti a sportági szakszövetségek feladatait a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezésével összefüggő állami feladatok ellátásában. Minden bizonnyal ez a 2017-es vizes vb megrendezése miatt kerül most napirendre, ahol továbbra is fenntartjuk, a tegnapi szavazási magatartásunknak megfelelően, hogy azért számos aggály lehet még ezzel kapcsolatban, hiszen gyakorlatilag tegnap egy biankó csekkel korlátlan felhatalmazást adtunk a fővárosnak, ami azért még adhat okot aggodalomra.
Teljesen logikusnak tűnik számunkra az, hogy a szakszövetség részvétele indokolt az ilyen események megrendezésében, és a szakszövetség mellett nagyon indokolt lett volna, ha esetleg környezetvédelmi, építési, területrendezési, örökségvédelmi követelményeket érvényesítő szervek is részt vehetnének a folyamatban, és nem adnának gyakorlatilag egy újabb nagy felhatalmazást a szakági szövetségeknek. Megnyugtató lenne, ha ez a kérdés rendezésre kerülne, hiszen, bár nagyon fontosak ezek a sportesemények, mint azt hallottuk a felvezetésben is, ezeknekaz egyéb kulturális és társadalmi szempontoknak a figyelembevételére is jó lenne, ha teremtődne biztosíték.
(12.40)
Ha már a szakszövetségekről beszélünk, illetve a közreműködés nagyon nagy összegeket igényel, 20-25 milliárd forintos létesítményfejlesztésre kerül sor, akkor még egy dolgot nagyon szerettünk volna ebben a jogszabályban látni, amivel kapcsolatban lehet, hogy megpróbálunk majd módosítóval élni. Mégpedig azt, hogy a szakszövetségi gazdálkodás nyilvánosságának a kiskapuit jó lenne, ha bezárnánk. Ha ezzel a felhatalmazással megteremtjük a lehetőségét annak, hogy jóformán állami feladatátvállalással vegyenek részt a szakági szövetségek ezeknek a programoknak a lebonyolításában, akkor bizony úgy kell tekinteni ezeknek a gazdálkodását, hogy lehetőség szerint teljesen transzparens módon valósuljanak meg.
Erre azért hívom fel a figyelmet, mert a tavalyi év végén pont a 2011. évi CXII. törvény módosítása kapcsán tettünk egy szűkítést a sporttörvényben, ami azt mondta, hogy a szakági szövetségek gazdálkodásával összefüggő ‑ bocsánat, a jogszabályhelyet rosszul mondtam, hiszen az információs törvény számát mondtam. Tehát arra hivatkozva tettünk a sporttörvénybe egy korlátozást, ami a szakági szövetségek gazdálkodásával összefüggő információs önrendelkezési jogról szóló, előbb említett törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények tekintetében a nem állami és nem önkormányzati szervezetekben szűkítette az adatok hozzáférését. Ez a múlt év végén történt. Ha most felhatalmazzuk ilyen jellegű közfeladatok ellátására és bevonjuk őket, akkor nagyon jó lenne, ha minél transzparensebben működhetnének.
Tavaly év végén… Nyilván elnézésüket kérem ellenzéki politikusként, hogy esetleg vannak prekoncepcióink, de nyilvánvalóan ‑ majd kimondja a bíróság előbb-utóbb a jogalkalmazás során, hogy ez mit is jelent ‑ ez pont olyan téma, mint ami arról szól, hogy például a Puskás Akadémiánál megtudhassuk, hogy milyen társasági adót kapott, tehát kik voltak azok, akiknek fontosabb volt az, hogy ilyenre biztosítsák a társasági adójukat, és ne pedig a központi költségvetésbe jöjjön. Emiatt lett ez korlátozva. Nyilván megértjük, hogy politikai cél, hogy ez ne derüljön ki, de jó lenne, ha a szakági szövetségek esetében az ilyen állami feladatnál viszont legalább valamilyen feltárás megvalósulhatna.
A javaslat második eleme lehetővé teszi azon ingatlanok esetében, amelyek részben állnak csak a magyar állam tulajdonában, hogy a magyar állam tulajdoni hányada tekintetében kerülhessen sor a vagyonkezelő kijelölésére. Pártunk álláspontja szerint ez rendben van, ezzel egyet tudunk érteni, ez a cél nyilvánvalóan támogatható, egy logikus, hatékony megoldás.
A javaslat végül módosítja a sporttörvény azon mellékletét, amely egyes állami tulajdonú sportcélú ingatlanok vagyonkezelőjeként a sportegyesületeket jelöli ki. Nyilván ezt nem kell megidéznem, ott van mindenkinek az előterjesztésben. Egyetlenegy elvi észrevételünk van, amit kérnénk a jogalkotónak esetleg mérlegelni. Véleményünk szerint az Országgyűlés, mint a legfőbb népképviseleti szerv, azért nem biztos, hogy a legjobb testület arra, hogy helyrajzi számok szintjén döntsön egy-egy területről. Tehát ez az, aminek nem helyrajzi számonként kellene idekerülnie, és nem ez a megfelelő döntéshozási szint arra, hogy ilyen mikromenedzsmenttel valósítsunk meg egyedi döntéseket. Tehát ezt kellene megnézni a jogalkotásban, hogy erre nincs-e hatékonyabb vagy jobb megoldás, mint hogy ilyen részletességgel foglalkozzunk a jogszabállyal. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
HivatkozásJSON
karzat: Sallai R. Benedek — 2015-04-01, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/62-46.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-62-46,
title = {Sallai R. Benedek — 2015-04-01, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/62-46.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}