Ikotity István (LMP)
2015-03-31 · 61. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 5:53Szöveg5 052 karakter · 10 bekezdés · JSON
IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika támogatja, hogy a védőnők iránti tisztelet és a megbecsülés kinyilvánításaként a Magyar Örökség-díjas Magyar Védőnői Szolgálat megalapításának a 100. évfordulója alkalmából 2015. június 13-át a magyar védőnők napjává nyilvánítsa az Országgyűlés.
Ez egy fontos szimbolikus gesztus, bár nyilvánvaló, hogy a védőnői hivatás, munka megbecsüléséhez önmagában nem elég. Tény, hogy a magyar védőnői hálózathoz hasonló univerzális, minden gyermekre kiterjedő szolgáltatás sehol sincs a világon. A védőnők fontos szerepet töltenek be az általuk gondozott családok egészségének a védelmében. Feladatuk, hogy a család igényeihez igazodva útmutatást adjanak a családtervezésről, a várandósságról, csecsemőtáplálásról, a védőoltások fontosságáról. Prevenciós munkájuknak köszönhető a csecsemőhalandóság csökkenése, a magas gyerekkori átoltottság és szoptatási arányok javulása is.
A magyar védőnők munkája létfontosságú, éppen ezért is fontos, hogy a megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben is részesüljenek. Ezen a téren sajnos rengeteg még a tennivaló. Jelenleg körülbelül 4500 védőnő van az országban, akiknek a többsége nagyon rossz körülmények között dolgozik. A védőnői rendszer alulfinanszírozott, a védőnők rosszul fizetettek és leterheltek, miközben ők azok, akik az elsődleges szűrő szerepét töltik be. A családokkal való érintkezéseik során elsőként tudnak beavatkozni a gyermek egészséges fejlődése érdekében.
Reméljük, hogy a magyar védőnők napja mellett számos intézkedés születik annak érdekében, hogy a védőnői hivatás vonzó legyen. Ma sajnos nem az, amit jól mutat az is, hogy nagyon magas a betöltetlen védőnői állások és a tartósan helyettesítéssel ellátott körzetek aránya, valamint az, hogy nagyon magas a fluktuáció is. Miközben már az egy védőnő által gondozottak száma is 250, helyettesítés esetén ez a szám akár az 500-at is elérheti. Az irreális leterheltséghez képest a védőnők kezdő bruttó bére 122 ezer forint, és 40 év munka után is csak 196 ezer forint. Ráadásul amellett, hogy rengeteg gondozott jut egy védőnőre, a munkájuk jó részét az adminisztráció tölti ki.
Magyarországon egyedülálló a védőnők négyéves képzése is, azonban ez túl medikalizált, kizárólagosan a védőnő egészségvédelmi szerepére helyezi a hangsúlyt, holott a védőnői munka komplex segítségnyújtást jelent. A családokba látogató védőnők nemcsak egészségügyi, de szociális és pszichológiai tudással is kell hogy rendelkezzenek, ezért a képzésben jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szociális és a mentálhigiénés ismeretekre.
A védőnők azok, akik a családlátogatások alkalmával megismerik a családot, mindennapi problémáikat, akik elsőként tudnak beavatkozni a gyermek jólléte érdekében. A képzés problémája, hogy nincs megfelelő felkészítés a családon belüli erőszak eseteinek a felismerésére sem. Hiába van egy módszertani útmutató, hogyan kell felismerni a gyermekbántalmazást és milyen lépéseket kell tenni, az erre való megfelelő felkészítés nem jelenik meg a képzésben, és később sincs számon kérve, a jelzőrendszer működése pedig nem hatékony. A gyermekbántalmazás eseteinek felismerésében kulcsszerepe van a védőnőknek a jelzőrendszer többi tagja mellett. Mégsem teremtik meg ennek feltételét a képzésben, a munkateher csökkentésében, a megfelelő létszámú körzetek kialakításában és a megfelelő bérezésben sem.
Röviden kitérnék még a magyar védőnői hálózat megújításáért felelős miniszteri biztosi pozícióra, amit az előző ciklusban Bábiné Szottfried Gabriella töltött be. Mint tudjuk, a miniszteri biztos feladata volt többek közt az országos védőnői szolgálat létrehozása, az egységes védőnői rendelet megalkotásának koordinálása, az új várandósgondozási kiskönyv kidolgozása, a védőnői méhnyakrákszűrés országos kiterjesztése, valamint a kora gyerekkori program keretében kidolgozandó új jelentéstételi rendszer bevezetése.
Ezenkívül feladata volt az informatikai eszközbeszerzések koordinálása is. A tervek szerint táblagépeket adtak volna minden védőnőnek, hogy folyamatos kapcsolatot tarthassanak nemcsak a területükön dolgozó házi gyermekorvosokkal, háziorvosokkal, hanem a gondozásukban lévő várandósok szülész-nőgyógyász szakorvosaival is. 700 milliós forrást is kapott ehhez a miniszteri biztos, érdeklődni szeretnék majd, hogy mi minden valósult meg ezekből a feladatokból.
Az LMP tehát összességében támogatja, hogy 2015. június 13-a legyen a magyar védőnők napja, azonban látni kell, hogy szimbolikus gesztusok, a védőnői hálózat hungarikummá tétele és az ehhez hasonló lépések még nem megfelelőek ahhoz, hogy a megfelelő elismerést megkapja a védőnői hivatás. Létbizonytalanságban élő, fizetésükből megélni nem tudó és a végletekig leterhelt védőnők csak emberfeletti erőfeszítések árán tudnák ellátni feladataikat.
Ezért kérjük, hogy a kormány ne csak szimbolikus ügyekkel, hanem valódi problémákkal is foglalkozzon, és erősítse meg ekképpen is a védőnői hálózatot. (Sallai R. Benedek tapsol.)
HivatkozásJSON
karzat: Ikotity István — 2015-03-31, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/61-72.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-61-72,
title = {Ikotity István — 2015-03-31, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/61-72.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}