Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan problémáról beszélt a képviselő úr, amivel mindenki tisztában van, és nemcsak Magyarországon probléma, nemcsak az iskolán belül és iskolán kívül, nemcsak a környező országokban, nemcsak Európában, de az egész világon, főleg a fejlett nyugati világban óriási probléma a kábítószerek terjedése, az, hogy bűnszövetkezetek egyre nagyobb mennyiségben szállítják ezeket a kábítószereket, és sokan fogyasztják ezt a nyugat-európai, közép-európai vagy észak-amerikai világrészeken.

Ezzel szemben a kormány igyekezett a lehető leghatékonyabban fellépni. Három iránya van, a mi fellépésünknek: az egyik nyilvánvalóan a felvilágosítás, azokkal való fontos foglalatoskodás, akik még nem próbálták, nem foglalkoztak ezzel a szerrel. Ön is, ha elolvasta volna a nemzeti drogellenes stratégiát, amit kritizált, tudhatná, hogy az egyik legfőbb beavatkozási területe, amit újdonságként is említ korábbi stratégiákhoz képest, pontosan az, hogy azokkal nagyon fontos foglalkozni, akik maguk nem próbálták ki a kábítószereket, hogy őket erősítsük meg, hogy ők járnak a jó úton, a helyes úton, és ne is lépjenek arra az útra, amiből kábítószerfüggővé válnak.

Ehhez képest nyilván a kipróbálóknál is a felvilágosítás az egyik legfontosabb, amikor abban az élethelyzetben vannak, a függőknél az orvosi kezelés, azoknál pedig, akik drogkereskedelemmel foglalkoznak, ott a legszigorúbb büntetés az az út, amit a kormány javasol és el is fogadott az elmúlt években. Ön nem ült itt az előző ciklusban, nem volt itt akkor, amikor a büntető törvénykönyv több ütemben is szigorodott, több ütemben is a kábítószer-keres­kedőkkel szemben egyre szigorúbb szankciókat hozott, sőt, ami még fontosabb, hogy azokat a kibúvókat vette ki a törvényi tényállásból, ami alapján egy kábítószer-kereskedő, aki más emberek életét tette tönkre, és akár a halálba is segítette őket, azon emberek kibúvóit kiszedtük a büntető törvénykönyvből. Bízunk benne, hogy ez kellő elrettentő hatással lesz, bár bizonyára a nemzetközi büntetőjogi együttműködés ugyanolyan fontos.

Ami a dizájnerdrogok kérdését illeti, az egész világon nagy probléma ezen drogok terjedése, hiszen sokkal veszélyesebbek. Azért is veszélyesebb, mert könnyebben hozzáférhető, sokszor olcsóbb, van olyan, amiből 500 forintért, 2 ezer forintért lehet egy-egy adagot megszerezni, ugyanakkor a hatásai sokkal kiszámíthatatlanabbak, sokkal könnyebben lehet túladagolás miatt valakinek az élete is veszélyben emiatt, tehát minden szempontból sokkal veszélyesebb, mint az eddig fölbukkant anyagok.

(9.10)

Ezért a kormány reagált erre, és megfordította az eddigi szabályozás logikáját, egy C-listát vezetett be, amely nemcsak a kábítószert magát, hanem az összetevőt, a törzsképletet rendeli büntetni, azt szank­cionálja. Nyilvánvalóan itt egy versenyfutás van a kábítószer-előállítók és a jogi szabályozók között, de ez az Európai Unión belül is az egyik legkorszerűbb és legrugalmasabb tényállási elem vagy pontosabban szabályozási mód. Az elmúlt évben három ütemben több tucatnyi anyagot tettünk föl erre a C-listára, pontosan azért, hogy büntethetővé váljanak.

Ön is emlékszik arra, hogy milyen állapotok voltak itt 2010-ben, képviselő úr, amikor a Nagykörút egyik mellékutcájában lehetett olyan boltokat nyitni, vagy ha jól emlékszem, a Fehérvári úton, Bel-Budának egy frekventált részén, ahol nyilvános üzletekben próbálták árulni ezeket a kábítószereket. A rendőrség hatékony fellépése és a jogi szabályozás szigorítása nyomán ezeket a boltokat sikerült bezárni.

Egy óriási versenyfutás, amit ön mond, hogy akár külföldi szervereken levő, sőt elsősorban külföldi szervereken levő honlapokról árulják ezeket a szereket, és futárokkal juttatják el sok helyre. Ez szintén olyan része, ahol nemzetközi büntetőjogi együttműködésre van szükség. De az, hogy ennek a szankcionálása megteremtődött, hogy itt valamelyest az óriási lemaradásból már a nyomába kerültünk a kábítószer-bűnözőknek, azt hiszem, az elmúlt négy év büntető jogszabályai módosításának az eredménye.

De ami a leghatékonyabb, az nyilván nem a büntetőjogi szankció, hanem a megelőzés, hiszen akkor tudunk igazán fellépni a kábítószer-bűnözés ellen. A nemzeti drogellenes stratégia is ezt a célkitűzést fogalmazta meg. Ezért jutott el, hol jobb, hol kevésbé jobb módszerekkel, de az iskolák 80 százalékába valamiféle kábítószerekkel kapcsolatos felvilágosító csoport, módszer, akkreditált tananyag, pontosan azért, hogy ezeket a fiatalokat megpróbáljuk még idejekorán képbe hozni, hogy milyen veszélyeket jelent a kábítószerekhez való nyúlás, ezeknek a szereknek a használata.

Az egyik háttérintézményünk felelős azért, hogy ezeket a képzéseket, ezeket a képzőhelyeket akkreditálja. Jó pár tucatnyi ilyen képzőhely van vagy képző intézmény, amely megjelent az iskolákban, de nyilvánvalóan, ahogy ön is tudja, hiszen a hírekben is szerepelt, ennek a nemzeti drogellenes stratégiának a következő kétéves akcióterve április folyamán a kormány asztalára fog kerülni, és bízunk benne (Az elnök csenget.), hogy ahogy eddig sikerült a drogbűnözők és a halálba segítők nyomába lépni, úgy a fiatalokat jobban sikerül megvédeni a következő két évben is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)