Demeter Márta (MSZP)

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az 1970-ben létrehozott, moszkvai székhelyű, ENSZ-nél bejegyzett tevékenységét illetően a tagországok területén adómentességet élvező moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank egyik alapító tagja volt. Tagsági jogviszonyunk a bank nem kellően hatékony és átlátható tevékenysége, valamint a reformjával, modernizálásával kapcsolatos reális kilátások hiánya miatt általunk történt felmondását követően, hat hónapos felmondás után 2000. december 15-én megszűnt. 2014-ben Magyarország újra benyújtotta a felvételi kérelmét, mivel a bank alapításáról és alapszabályáról szóló megállapodás pontosítását célzó sokoldalú kormányközi jegyzőkönyv kidolgozása befejeződött, amely a bank működését, irányítását a nemzetközi normák szerint szervezi újjá.

(20.50)

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke 2014. október 15-én Budapesten egyetértési nyilatkozatot írt alá Magyarország Nemzetközi Beruházási Bank-tagságának megújításáról szóló jogi és pénzügyi feltételekről. A hivatalos magyar kérelem benyújtására az egyetértési nyilatkozat figyelembevételével kormányzati felhatalmazás alapján került sor. A bank tanácsa Szófiában 2014. október 20-21-én megtartott ülésén támogatta Magyarország Nemzetközi Beruházási Bank-tagságának megújítását.

A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista országok gazdasági közösségének, a KGST-nek volt a bankja. 1970-ben alapította a Magyar Népköztársaság az NDK-val, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Bulgáriával, Mongóliával és a Szovjetunióval. Az alapításról szóló, ma is hatályos törvényerejű rendelet szerint a bank alapvető feladata a nemzetközi szocialista munkamegosztáson alapuló tervgazdaság támogatása.

A nemzetgazdasági tárca szerint a Nemzetközi Beruházási Bank tevékenysége az elmúlt két évben a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult, így céljai már egybevágnak a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, és nem kell hangsúlyozzuk, hogy a keleti nyitás politikájához is illeszkednek.

Magyarországnak idén június végéig kell befizetnie a 20 millió euró hozzájárulását a Nemzetközi Beruházási Bank alaptőkéjéhez. A magyar befizetés után az orosz részesedés aránya az alaptőkében 48-49 százalékra csökken a jelenlegi 55 százalékról. A moszkvai székhelyű bank alaptőkéjében Bulgária részesedése 15,5 százalék, Csehországé 11,1 százalék, Szlovákiáé 7,9 százalék, Romániáé 6,8 százalék, Kubáé 2 százalék, Vietnámé 1,3 százalék, Mongóliáé pedig 0,4 százalék.

Érdemes emlékeztetni itt, hogy az Orbán-kormány 2013-ban lezárta a hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal, amivel három éven át szabadságharcot folytatott, és győzelemként ünnepelte, hogy kifizette az utolsó részletet a hitelből, újságokban, kültéri hirdetőtáblákon kürtölték világgá ‑ bizonyára emlékszünk rá ‑, hogy a kormány megszabadult az IMF-től. Tehát felmerül a kérdés, hogy ez a törvényjavaslatban foglalt javaslat és törekvés a valós nemzeti érdeket szolgálja-e, vagy újra azt a fideszes, szűk csoportérdeket, amit folyamatosan magyar nemzeti érdeknek hazudnak. A válasz szerintünk teljesen egyértelmű.

Az MSZP nem támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)