Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nyilván leghitelesebben azok tudnak szólni ezekről a kérdésekről, akik érintettjei is a történetnek.

Egy ilyen program elengedhetetlen fontossággal bír, egy tízéves idősávot felölelve és azzal a beltar­ta­lommal, melynek persze az intézkedésiterv-részleteit is jó lenne látni, tehát tisztában kellene lenni azzal is, hogy ez hogyan és miképpen fog megvalósulni.

Akkor, amikor Magyarországon közel 500 ezer embert érint ez a kérdés a saját bevallásuk alapján, akkor, amikor 1,6 millió ember tartósan beteg, akkor a jó értelmű becslések nem 500, hanem inkább 700-800 ezerre tehetik azoknak a számát, akik sérüléssel, fogyatékkal bíró emberként élik a mindennapjaikat. Tehát tennivaló van ezernyi e tekintetben.

(22.30)

Ráadásul, ha az aktív életkort nézzük, akkor azt is látjuk, hogy ezeknek az embereknek nagyjából a 60 százaléka a nyugdíj előtti időszakban él, 30 százaléka meg 50 évnél fiatalabb. Ilyen értelemben, ha még egy kicsit előbbre megyünk, akkor egy kérdésről mindenképpen fontos beszélni, a korai felismerés időszakáról, arról, hogy a beavatkozásokat, a szükségszerű segítő kéz nyújtását minél előbb meg lehessen tenni, és ezekhez a forrás rendelkezésre állása adott legyen. Ne szabályozási oldalról akarjuk a kérdést kezelni, hanem a források meglétét kívánjuk megteremteni. Én ma azt látom, hogy e tekintetben azért vannak fogyatékosságok, mármint a források megteremtése és biztosítása tekintetében.

Azt is hozzá kell tenni, hogy a foglalkoztatás színpadán történő támogatott munkahelyek vonatkozásában is szükségszerű előrelépések állnak előttünk. Azt is hozzá kell tenni, hogy a múltbéli cselekedetek tekintetében azért a bizonyos járandóságoktól történő megfosztások nem segítették ezeknek az embereknek a mindennapi életét.

De nem akarok én elburjánzó jelleggel csak kritikai éllel szólni a dologról, sokkal inkább serkentő jelleggel és támogatólag szeretném az ügyet megközelíteni. Ezért azt szeretném mondani, hogy nemcsak a fogyatékkal bíró embereknek való közvetlen segítségnyújtással, hanem azoknak az embereknek a segítségnyújtásával is, akik a fogyatékos embereknek nyújtanak segítséget, előbbre lehet lépni.

Magyarra fordítva a szót, egy mondattal: azok az emberek, akik például a fogyatékosok ápolásáról gondoskodnak, gyakorlatilag 2010-től öt év elteltének az időszakában változatlan támogatással, 29 500 forinttal találják magukat szemben, és gyakorlatilag munkaviszonyként sem elismert az ő tevékenységük. Ezen is érdemes lenne változtatni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)