Dr. Schiffer András (LMP)

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Rám hárul az a hálátlan feladat, hogy megbontsam ezt a kibontakozó nagy nemzeti egységet. A céllal, amit a beterjesztők megfogalmaztak, természetesen egyet­értünk, és magát a célt, hogy Magyarország, illetve Budapest Guadalajara helyett beugróként megrendezze a ’17-es vizes világbajnokságot, ezt természetesen támogatjuk. Nyilván az előnyök taglalását illetően nincsen vitánk a többi frakcióval.

Ami viszont a problémánk: kezdem rögtön az előkészítés és a benyújtás körülményeivel. Eleve nem értem azt, hogy ha van egy fontos nemzeti ügy, ami ráadásul konszenzust kíván, akkor hol van az ország felelős kormánya? Miért egyéni képviselői indítványként jön be egy ilyen javaslat? Remélem, nem azért, mert ebben az esetben még a formális hatástanulmány-készítési kötelezettségeket sem kell teljesíteni. Tudniillik, bármilyen nemes célról van szó, azt gondolom, hogy először is, ha kivételes szabályokat akar az előterjesztő, a parlament alkalmazni, akkor a minimumkövetelmény az lett volna, hogy már a beterjesztés előtt, illetve a beterjesztett indítvány indo­kolásában pontosan ismertetik azt, hogy a jelenleg hatályos szabályozás miért alkalmatlan a kívánt cél kiváltására, és ehhez képest ezek a határidők miért optimálisak. Nem tudjuk, hogy az ötnapos határidő mitől ötnapos határidő. Tehát még a jogi elemzést sem végezte el az előterjesztő, ez gyakorlatilag ugrás a sötétbe.

Kicsit visszájára fordítva az érvelést: abban biztosak vagyunk, hogy az itt leírt határidők egyébként alkalmassá teszik ezt a projektet, hogy megvalósuljon időre? Semmiféle elemzés nem született, hogy a várható technikai nehézségek, illetve építési követel­mények mellett, a jelenleg hatályos szabályozás mellett meg lehet-e, illetve ha nem lehet, akkor miért nem lehet időben megvalósítani ezt a beruházást. Elnézést, de én még Bánki Eriknek sem hiszek hozomra. Ő azt mondja itt előterjesztőként, hogy nem valósítható meg… ‑ miért? Hol van az indo­kolás? Elnézést, az, hogy a zárszóban elmondja, az nekem édeskevés, az indítványban kellett volna ezt ismertetni.

De továbbmegyek, hol van egy hasznosulási hatástanulmány? Az egy dolog, hogy 2017-ben kerül sor a vizes világbajnokságra, de ami környezet­alakítás történik ott, a XIII. kerületben a Duna-parton, illetve azok a létesítmények, amelyek felépülnek, 2017 után is itt maradnak. Láttunk bármilyen tervet az elő­terjesztésben, hogy ez a környezetalakítás, illetve ezek az építmények hogyan fognak hasznosulni, hogyan fog hosszú távon megtérülni ez az egész projekt? Har­madrészt és egyáltalán nem utolsósorban egy építési, környezetalakítással járó projektnél elenged­hetetlen az, hogy az előterjesztő letegye a parlament asztalára a környezeti hatástanulmányt, milyen környezeti hatásokkal fog járni egy ilyen beruházás.

Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb kifogásunk a javaslattal szemben maga a szellemisége, aminek természetesen van előzménye. 2006-ban a választá­sokat megelőzően nem először és nem utoljára szárba szökkent a szerelem az MSZP és a Fidesz között (Zaj.), nagykoalíciósan elfogadták Bajnai Gordon előter­jesztésére a nemzetgazdaságilag kiemelt beruhá­zásokról szóló törvényt, ami egyébként a korrupció me­leg­ágya. A szerencsejáték-ipart akarta éppen akkor a Szocialista Párt felvirágoztatni, nem egészen sikerült, hála istennek, de továbbra is azt gondolom, és én ezt gondoltam akkor is, amikor Pintér belügyminiszter úr jött ide az elmúlt években a kiemelt beruházási törvény felpörgetésével, hogy tetszettek volna kormányozni. Ha Magyarországnak rendes kormányai lettek volna az elmúlt 10-12 évben, nem lenne szükség ilyen kiemelt beruházási törvényekre, hiszen a hatályos eljárási szabályok, illetve a közigazgatási szervezetrendszer alkalmas lenne arra, hogy ilyen projekteket kiszolgáljon.

(20.40)

Ami az ilyen speciális törvények filozófiájával a problémánk, az kettős. Pontosan azoknál a nagyberuházásoknál lazít a szabályokon, amelyek a legnagyobb környezetterheléssel járnak, leginkább képesek arra, hogy az életvilágot átalakítsák, pontosan ezeknél az ügyeknél gyakorlatilag a helyben élő emberek beleszólási lehetőségét lenullázza. Ráadásul pontosan azoknál a nagyberuházásoknál lazít a szabályokon, lazít az átláthatóságon, ahol a legnagyobbak a korrupciós kockázatok. Tehát minél fontosabb egy beruházás, minél nagyobb volumenű egy beruházás, annál inkább szükség van a helyben élő polgárok részvételére, annál inkább az életvilágot a jövő generációk számára is alapvetően át tudja alakítani, és annál nagyobbak a korrupciós kockázatok.

Minél fontosabb, úgymond minél nagyobb volumenű egy beruházás, annál inkább szükség van erős közösségi ellenőrzésre, szükség van arra, hogy egy komoly környezetvédelmi felügyeleti, építési hatósági vizsgálat megelőzze az engedélyek kibocsátását. Félreértés ne essék, itt nem a bürokrácia érdekéről van szó, amikor építési hatóságról, népegészségügyi, fogyasztóvédelmi vagy éppen környezetvédelmi hatóságról van szó, arról van szó, hogy a közösségi érdeket, adott esetben a jövő generációk érdekeit érvényesítsük a magánérdekekkel szemben. Önök ezt nem óhajtják, ahogy az elődeik sem óhajtották. Ez a törvény biankó csekket ad arra, hogy különböző rendeletekkel egyébként hogy lehet kiváltani az egyébkénti szabályokat.

Tisztelt Országgyűlés! Több kockázati elem van ebben a javaslatban. Egyrészt lehetőséget ad arra, hogy a fás szárú növények, fák kivágására és pótlására vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásokat nem kell figyelembe venni. Tehát bármi építhető, bármennyi növény kivágható, az árvízvédelem pedig a pesti Duna-parton simán figyelmen kívül hagyható.

Azonkívül az eredeti előterjesztésben szerepel egy olyan szabály, hogy a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület nem minősül magas­építménynek, magasháznak, ha az épület 30 métert meghaladó legfelső építményszintje alapterülete nem éri el a 300 négyzetmétert. Vagyis magasház is építhető olyan helyen, ahol az építési szabályozás ezt nem engedné.

Azonkívül a bontási szabályok alól is felmentést ad. Tehát engedély nélkül lehet elbontani például a pesti oldal árvízvédelmében részt vevő építményeket és mélyépítéssel meggyengíteni a védműveket. Végzett ebben a tekintetben bárki hatásvizsgálatot? Ki fogja viselni a kockázatokat adott esetben 5-6-10 év múlva?

A beruházással összefüggésben a kulturális örökség védelmére és az azzal összefüggő közigazgatási hatósági eljárásra jogszabály további eltéréseket állapíthat meg. Tehát egy műemlék jellegű fürdő szabadon pusztíthatóvá válik. Az ugrótorony mentes az építési korlátozások alól egy világörökségi területen. A törvény szerint új ideiglenes árvízvédelmi védművet, illetve védvonalat ki kell alakítani, de erről semmilyen hatásvizsgálat, szakvélemény itt legalábbis, a parlament előtt nincsen, ami a döntést megalapozhatná.

Az LMP-nek az az álláspontja, hogy helyes önmagában a cél, rendezze meg Magyarország ezt a vizes világbajnokságot, viszont meg kellene vizsgálni azt, hogy a tervezett létesítmények kiválthatók-e meglévő létesítményekkel, alternatív helyszínekkel, meglévő uszodák mellett ideiglenes lelátók elhelyezhetők-e. A törvény írja elő a szükséges hatásvizsgálatok és megalapozó tanulmányok elkészítését, adott esetben társadalmi egyeztetés lefolytatását, egyebekben pedig a törvény egyedi építési kedvezményeket csak az ideiglenes lelátók esetében adjon, az építési, környezetvédelmi, örökségvédelmi és műemlékvédelmi korlátozások feloldása nem indokolt, éppen ezért felelőtlen.

Nincs olyan szent cél, ami mindenféle eszköz igazolására felhozható. Cél nem szentesíthet eszközt. Ezek az eszközök pontosan magukban hordják a korrupciós kockázatokat, másrészt ezek az eszközök felelőtlenül bánnak kulturális és természeti örökségünkkel. Felelőtlenség úgy idehozni egy törvényjavaslatot, hogy sem a jogi elemzést nem készítették el, hogy miért pont ilyen speciális eljárási szabályokra van szükség; felelőtlenség idehozni egy törvényjavaslatot úgy, hogy semmiféle hasznosulási hatástanulmány, semmiféle környezeti, árvízvédelmi hatástanulmány nem készült.

Éppen ezért a házszabálytól eltérést az LMP frakciója természetesen támogatta, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy az idő rövid, viszont egy ilyen törvényjavaslatot parlamenti képviselő, egy olyan frakció, amely felelősséget visel egyébként nemcsak azért, hogy Magyarországon egy jogbiztonság érvényesüljön, hanem a jövő generációk érdekeiért, nem tud támogatni, éppen ezért a törvényjavaslatot nem fogjuk tudni megszavazni. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)