Dr. Vejkey Imre (KDNP)
2015-03-30 · 60. ülésnap · felszólalás · 4:24Szöveg3 040 karakter · 7 bekezdés · JSON
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja, hogy a brókerbotrányban érintett cégek és brókerek, valamint az érintett cégek vezetői, tulajdonosai, felügyelőbizottsági tagjai és könyvvizsgálói ne tudják elrejteni vagyonukat, illetve felelősséget vállaljanak az általuk okozott károkért. Az előterjesztés alapján azokat a szerződéseket is felül kell vizsgálni, amelyeket a csalássorozat kirobbanását és feltárását követően kötöttek meg akár a magánvagyon, akár a céges vagyon tekintetében.
A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy amennyiben a független magyar bíróság úgy ítéli meg, miszerint egy szerződés a vagyon átmentését szolgálta, úgy a szóban forgó vagyont is zár alá lehet venni. Annak érdekében, hogy a zárolt vagyon a kártérítést szolgálja, állami vagyonfelügyelő kirendelése szükséges. A zár alá vételt az ügyészség kezdeményezi a törvényjavaslatban felsorolt esetekben, és a bíróság rendelheti el. A zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítása, úgy tűnik, rendben halad. Az OBA hamarosan a végéhez ér a kisbefektetések kártalanításához, a befektetők pedig káraikat már igényelhetik a BEVA-tól. Az ügyészség a minap bejelentette, hogy 68 milliárd forint értékű vagyont sikerült biztosítani a Buda-Cash-ügyben, így remény van arra, hogy ezt a pénzt is kártalanításra lehet majd fordítani.
A Buda-Cashnél 2015. február 23-án indult el a nyomozás, a gyanúsítotti kihallgatásokra és őrizetbe vételre pedig már 2015. március 9-én sor került, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja okán. A nyomozást kezdettől fogva fokozott ügyészi felügyelet mellett folytatták, majd a Fővárosi Főügyészség egy három ügyészből álló ügyfeldolgozó csoportot hozott létre.
A tegnapi nap őrizetbe vették Tarsoly Csabát, a Quaestor tulajdonosát, továbbá másik két személyt is, gyanúsítottként hallgatták ki őket csalás bűntette miatt. A Quaestornál 2015. március 11-én indult nyomozás. A Quaestor károsultjainál a kártérítés még nem kezdődött el, a fiktív kötvények körüli bonyolult jogi helyzet okán. Az MNB múlt kedden bejelentette: a jegybank kezdeményezi a Befektetővédelmi Alapnál, hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártérítést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Helyes döntés volt, hogy az első brókercég bedőlése után a kormány megtette azokat a lépéseket, amelyekkel az emberek pénzét meg lehetett menteni. A brókerügy bemutatta, hogy hiányzik Magyarországon egy olyan modern kincstári rendszer, amely megfelelő kondíciókkal biztosítaná a közpénzek, benne az önkormányzati pénzek parkoltatását is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A felelősök vagyonának zárolásával a törvényjavaslat esélyt ad arra, hogy a károsultak visszakaphassák a pénzüket vagy annak egy részét. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Vejkey Imre — 2015-03-30, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/60-248.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-60-248,
title = {Dr. Vejkey Imre — 2015-03-30, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/60-248.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}