Dr. Tóth Bertalan (MSZP)

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném azonnal előrebocsátani, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatni fogja a törvényjavaslatot. Bár ez nem azt jelenti, hogy elfogadja azt a helyzetet, amit itt önök most felvázoltak előterjesztőként vagy akár kormányzati álláspontként is, hogy ez ezt az ügyet megoldja. Ez a törvényjavaslat nem oldja meg ezt az ügyet, és nem arról szól, hogy a Quaestor-károsultak hogyan fognak hozzájutni a befektetett pénzükhöz, ez a törvényjavaslat arról szól, hogy a bűncselekményben érintett személyek kiterjesztett körben, azoknak a vagyona zár alá kerül a büntetőeljárás végéig. És nyilván ez ‑ ahogy főügyész úr is mondta ‑ egy hosszas időszak lesz, és ennek a végén dől majd el, hogy ezek a vagyoni eszközök, amelyek az elkövetőknél megtalálhatók, milyen összeget jelentenek; és ebből tulajdonképpen az államnak egy bevétele származhat, mert maga a törvényjavaslat arról nem rendelkezik, hogy ez az összeg hogyan kerül a Quaestor károsultjaihoz.

Nagyon érdekes volt hallgatni Tuzson képviselő urat, hogy mennyire aggódik az alkotmányosságért, nagyon érdekes, hogy eddig a Fidesz-frakciót a visszamenőleges törvénykezés annyira nem zavarta. Itt egy eljárásjogi törvényjavaslat van, de ahogy mondtam, nagyon sok kérdésre nem ad választ. Nem ad választ arra a kérdésre, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy állami intézmények, minisztériumok, állami cégek brókercégeknél tartottak közpénzt. Nem ad arra választ, hogyan fordulhatott az elő, hogy a vagyontörvény kifejezett tiltása ellenére offshore hátterű céggel kötöttek szerződést. Nem ad arra választ, hogyan történhet az meg, hogy a miniszterelnök utasítására ezekből a cégekből kiveszik a pénzt, ha a saját érdekükben eljárnak, miközben eltelik sok-sok idő és a befektetőknek semmilyen információjuk, tudomásuk nincs arról, hogy mi van az ő befektetéseikkel, már megszületik egy kormányfői utasítás, amikor még a kisbefektetők azt sem tudják, hogy veszélyben van egyáltalán az ő befektetésük. Ezekre a mai napig nem kaptunk választ, és ez a törvényjavaslat sem ad választ.

Szigorúbb ellenőrzési rendszerről beszélnek. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy 2009-ben született egy olyan törvény, amely alapján pénzügyi intézményeknek, többek között a brókercégeknek is napi jelentést kell tenniük a felügyeleti szervnek, ami korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete volt, és az önök hathatós közreműködésére egy összevonás történt, ugye, a Magyar Nemzeti Bankba olvadt be a PSZÁF. És ebben a pár évben, amíg ez a folyamat lezajlott, önök elküldték a szakértőket, ebben az egy-két évben szinte semmilyen felügyeleti lépésre nem került sor.

Azonban szeretném Tuzson képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy a Quaestornál volt ellenőrzés, és képzelje el, hogy nem a szocialista kormányzat alatt, hanem 2013-ban volt egy teljesen átfogó ellenőrzés a Quaestornál; és tudomásunk szerint a 2015. év elején is volt a Magyar Nemzeti Bank ennél a brókercégnél, hiszen az információk azt mutatják, hogy bankká kívánt alakulni ez a cég, és a Magyar Nemzeti Bank az ehhez szükséges információkat átvizsgálta, megvizsgálta. És mégsem tett semmilyen lépést, ahogy ön mondta, hogy ennek az önök állított felállított új rendszernek köszönhető, hogy kiderült az ügy; a Quaestornál abszolút nem erről van szó, hol miniszterelnöki megérzés, hol pedig egy álöncsőd az, ami kiborította úgymond a bilit, amiről aztán később kiderült, hogy semmiféle csődeljárást nem indult. Azt sem tudjuk, hogy az a Nemzeti Bank által kirendelt felügyeleti biztos mit tett a Quaestornál, az ügyfelek csak azzal szembesülnek, hogy elmennek a Quaestor irodáiba, és ott azt mondják, hogy nem kapnak pénzt. Holott a kormányzat hozzájutott a pénzéhez, és ki tudja, még kik azok a Fidesz közeli vállalkozások, vállalkozók vagy akár kormányzati emberek, akik ez alapján az információ alapján hozzájutottak a saját befektetéseikhez.

Tehát még egyszer szeretném kiemelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank nagyon komoly mulasztást követett el, amennyiben a napi jelentések alapján, ha beérkeztek hozzá, nem indítottak semmiféle vizsgálatot, hiszen látniuk kellett volna azt, hogy a Quaestor az engedélytől eltérően összességében 220 milliárd forintnyi kötvény kibocsátásába kezdett, aminek mind a KELER-rendszerben, mind pedig a Magyar Nemzeti Banknál meg kellett volna jelenni. Hogyha nem jelent meg, akkor az a probléma, mert akkor az ellenőrzési-felügyeleti rendszer nem működik, ha megjelent és ezt nem vették észre, akkor azt gondolom, hogy egyértelmű felelőssége van a Magyar Nemzeti Banknak, hogy idáig fajulhatott ez az ügy. Sőt, felmerül és felvetődik akár a közigazgatási hatáskörben okozott kár, amit mulasztással követhetett el a Magyar Nemzeti Bank. Nyilván várjuk majd a feltett kérdéseinkre a választ.

Tehát még egyszer: a törvényjavaslatot a Szocialista Párt frakciója támogatni fogja, viszont beterjesztettünk módosító indítványt, amit önök nem fogadtak el a Törvényalkotási bizottságban, ami arról szólt, hogy ez az összeg, ami befolyik, közvetlenül a károsultakhoz jusson el, hiszen ahogy említette az előterjesztő, ez a céljuk; miközben a kormány képviselője pedig polgárjogi igényről beszél.

(19.10)

Ugye azt mondta, ha jól emlékszem, hogy polgári jogi igény biztosítására van szükség ahhoz, hogy ennek a vagyonnak a zár alá vétele megtörténjen, Tuzson képviselő úr pedig arról beszélt, hogy kártalanítani kell az ügyfeleket. A kettő szoros összefüggésben nincs, mert a büntetőeljárás végén, amennyiben a felelősségre vonás megtörténik, akkor történhet meg a polgári jogi igények kielégítése, ami hosszú éveket jelent.

A mi javaslatunk pedig arra vonatkozott, hogy már ezt előlegezze meg a kormányzat vagy akár a Nemzeti Bank, ha már mulasztott ezen felügyeleti eljárása során, előlegezze meg, az emberek jussanak hozzá a pénzhez, utána az állam pedig hajtsa be azokon a bűnözőkön, akik ezt a pénzt ellopták. Köszönöm szépen a figyelmet.