Ikotity István (LMP)

IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Már a Lehet Más a Politika alapításakor is egyértelmű volt, és tettekben, választási programjainkban is megnyilvánult az, hogy szolidárisak vagyunk a külhoni magyarokkal, támogatjuk a határon túli nemzeti közösségek önrendelkezését, partnerként tekintünk a magyar kisebbségi szervezetekre, és fontosnak tartjuk a véleményüket a stratégiai döntések előkészítésekor. Ahogy a szomszéd államok kormányaitól is elvárható, hogy biztosítsák az önrendelkezéshez való jogot, ugyanúgy a magyar kormánytól is megköveteljük azt.

Éppen ezért nem tudjuk elfogadni a Bethlen Gábor Alap beszámolóját, abból ugyanis világosan látszik, hogy az Orbán-kormány számára a határon túli magyarok éppúgy nem partnerek, mint a határon belül élők. A beszámoló annak szomorú lenyomata, hogyan akar nekik diktálni a Fidesz-KDNP. Önök, tisztelt kormányoldal, Budapestről akarják megmondani a határon túli magyaroknak, hogyan éljenek, mit gondoljanak a világról, hogyan szervezzék saját életüket, közösségeiket. Ez egy tévút, fogalmilag kizárt ugyanis, hogy érdeke volna a magyarságnak, hogy egyetlen szűk kör átláthatatlanul, önkényesen osztogasson kegyeket és juttatásokat. A határon túli magyarság éppen annyira sokszínű, mint az anyaországi; a jelek szerint ezt a Fidesz-kormány nemigen tudja elfogadni.

A Lehet Más a Politika ezzel szemben valódi partnerséget kínál a határon túli magyaroknak; ők és csak ők tudják meghatározni, hogy mi a fontos nekik, mi a jó nekik, miben van segítségre szükségük Magyarországtól.

(10.30)

Egy cselekvőképes Magyarország, amely nincs elszigetelődve, és nemzetközi tekintéllyel bír, nemcsak válaszlépéseket ad és adhat, hanem kezdeményezően léphet fel a magyar nemzetiségi kisebbségek önrendelkezési formáinak elősegítésében. Sajnos ennek a feltételei jelenleg igencsak korlátozottak, de minden jel arra mutat, hogy a valódi önrendelkezés a kormány számára alapvetően idegen gondolat. A határon túli magyarokban önök legfeljebb vagy leginkább potenciális szavazókat, szavazatokat látnak.

A nemzetstratégia kidolgozásakor az anyaország kötelessége a nemzetrészek fejlődésére és érdekeire különös figyelmet fordítani. A nemzetrészeknek joguk van az önállósághoz, saját stratégia kialakításához és annak követéséhez. A határon túli magyar politikai szervezetek által megteremtett jövőkép ‑ mint a nemzeti autonómia vagy a társnemzeti koncepciók ‑ a jelenlegi keretek között csak részeiben valósíthatóak meg. Az egyesülő európai tér, ügyesen kihasználva, elősegítheti a Kárpát-medencei magyarság közösségeinek szorosabb együttműködését. A ’90-es évek határon túli magyar közösségének meghatározó csoportjai annak idején abban gondolkodtak, hogy az indulás támogatásai után saját lábukra állhatnak, saját lábukra állnak. Ez azonban egy terv volt, hogy a helyi közösség támogatásával képesek lesznek működni, fenntartani magukat. Sajnos nem így történt.

A kisebbségi magyar közösségek és régiók nem voltak képesek elegendő forrást felhalmozni ahhoz, hogy önálló és stabil fejlődési pályára álljanak. A támogatáspolitika ezért elengedhetetlen eszköz, hogy fejlődni, építkezni tudjanak. Magyarország a nemzeti szolidaritáson túl érdekelt a határon túli magyarok fokozott kulturális és munkaerő-piaci támogatásában is. De ezen célok elérése érdekében legelőször is szembe kell néznünk a fennálló alapproblémákkal, és megnyugtatóan kezelnünk kell azokat. Elengedhetetlen a rendszer ésszerűsítése és hatékonyságának növelése. Ehhez ki kell alakítani egy olyan nyilvántartást, amely egységes és átlátható rendszerben kezeli valamennyi határon túlra nyúló költségvetési forrásból származó támogatás adatait.

Ugyanilyen fontos a visszajelzések, az eredmények nyomon követésének a rendszere is. A hosszú távú tervezéshez és a felmerülő hibák kijavításához hatékonyságvizsgálatra lenne szükség, mint minden esetben, amikor közpénzt költünk, közfeladatot akarunk ellátni. Az egyik legfontosabb teendő, hogy a határon túli véleményeknek valóban meg kell jelennie a támogatások során. El kell érni, hogy a MÁÉRT-ülések, a szakbizottságok valódi döntéshozó szerepet lássanak el.

Tisztelt Ház! A jelenlegi rendszer legkártékonyabb része az, hogy átláthatatlanul és személyi kapcsolatokon keresztül működik. A BGA forrásai felett Semjén Zsolt és további három Fidesz-politikus rendelkezik, ismeretlen szempontok alapján. Ebből az egészségtelen struktúrából fakad, hogy nem átlátható: az adott költségvetési évben milyen keretek között, milyen elvek alapján és szakterületenként mennyivel támogatjuk az adott magyar kisebbségeket? Milyen el nem számolt, meg nem valósított támogatási programok gyűlnek fel az egyes támogatást közvetítő intézményeknél? Hogyan alakult, hogyan változott az egyes hazai közvetítő intézményeknél a működési költség és a Magyarországon elköltött, ide visszakerült összegek aránya? Mi történt azokkal az ingatlanokkal, amelyeket anyaországi támogatással vásároltak határon túli szervezetek? Amíg ezek az adatok homályban maradnak, addig nem lehet felelős támogatáspolitikáról beszélni. Tisztázni kell ezeket a gyenge pontokat, mégpedig mielőbb.

Tisztelt Ház! Az LMP által kidolgozott stratégiai kiindulópontok azt a célt szolgálják, hogy a határon túli magyar kisebbségek támogatása átlátható legyen, harmonizáljon a határon túli magyar közösségek valódi, saját céljaival. Elengedhetetlen a magyar nemzetiségi közösségépítő tevékenység támogatása, fontos az érintettek képzése, demokratikus szocializációjuk elősegítése. Felkészült, az uniós pályázatírásban jártas közösségi és önkormányzati vezetőkre, tisztségviselőkre van szükség.

Az LMP szemléletváltást sürget a támogatáspolitikai alapelvekben is. Az iskolahálózat támogatása elősegíti az esélyegyenlőséget a kulturális identitás­megőrzés terén. Szükség van a kulcsintézmények megfelelő kiválasztására és támogatására. Ezek mellett szerkezeti változtatásokra is szükség van. A támogatáspolitika jelentős részét szakmai legitimitással rendelkező testületbe kell koncentrálni.

Fontos, hogy legyen egységes nyilvántartás, elszámolás és felhasználási rendszer a kifizetett támogatásokról. Ez minden felelős gazdálkodás origója. Biztosak vagyunk benne, hogy a hatékonyság a megfelelő monitorozással is javítható. Ugyanennyi pénzből sokkal többet lehet kihozni.

Szintén nagy hangsúlyt kell fektetni a képzési központok létrehozására és működtetésére. A magyar nyelvű szakképzés indítása pedig helyben használható, magas szintű képzést biztosítana. Az LMP kiemelt célnak tartja a középiskolák és kollégiumok céltámogatását, például a középiskolai tanári ösztöndíjprogrammal, ugyanakkor erősíteni kell a magyar szakkollégiumok támogatását is. Hisszük, hogy ezen rendszerszintű változások hozhatják el az ideális állapotot, amikor a határon túli magyarok igényeihez igazodva partnereik leszünk a törekvéseikben.

Célunk, hogy úgy segítsük őket, ahogy azt ők igénylik. Csak úgy remélhetjük, hogy valósággá válhat az elmúlt évtizedek kormányai alatt megkopott, de tartalmában igaz vezérlő elv: a boldogulás a szülőföldön. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)