Demeter Márta (MSZP)

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyának szabályait jelenleg az 1996-ban elfogadott Hszt. tartalmazza. Az elmúlt közel húsz évben a Hszt. megszámlálhatatlanul sok módosításon ment keresztül, ennek az lett a következménye, hogy a szabályozás belső koherenciája teljesen megszűnt, ellentmondásos és mára elavult rendelkezések tömkelegét tartalmazza.

Már régóta napirenden van egy új szolgálati törvény megalkotása, ami ezek alapján egyértelműen szükséges volt. Tudható az is, hogy a Belügyminisztérium 2010-11-ben már tárgyalásokat kezdett a szakszervezetekkel ebben a kérdésben. 2014 őszén került újra napirendre egy új szolgálati törvény kidolgozása, és az első tervezetet 2015 januárjában tették közzé a kormány honlapján. A szakszervezetekkel történő egyeztetés eredményeként ezt a közzétett tervezetet már most több ponton finomították, ami szerintünk mindenképpen dicséretes.

(9.30)

A benyújtott javaslatban számos korábban megfogalmazott aggályt kiküszöbölt a Belügyminisztérium. Tehát nagyjából ezek az előzmények.

Engedjék meg, hogy elsősorban a pozitívumokat emeljem ki felszólalásom elején ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a rendvédelmi szervek milyen fontos feladatot végeznek, és tudjuk azt, hogy a hivatásos állomány, illetve a rendvédelmi szervek teljes állománya élethivatásának választja ezt a szakmát, és ezt természetesen Magyarország biztonságáért, a magyar emberek biztonságáért, családjaik biztonságáért teszik. Éppen ezért rendkívül fontos volt, hogy megfelelő megbecsülésben részesüljenek ezért a munkáért és azokért a kockázatokért, amiket vállalnak.

Alapvetően a cél az, hogy egy olyan törvényjavaslat szülessen, amiben konszenzus van. Az MSZP is azt szeretné látni, hogy egy olyan törvényjavaslat kerül majd zárószavazásra, amely egyébként mindenki részéről támogatható. Egy olyan javaslatra van szükség, amely megfelelő megbecsülést, megfelelő életutat, előmeneteli lehetőséget, és hangsúlyoznám: mindenképpen jogbiztonságot és létbiztonságot biztosít az állomány számára. Hiszen ők is akkor tudják ellátni mindennapi feladataikat, akkor tudnak erre koncentrálni, akkor hatékony a rendvédelmi szervek működése, ha az állománynak megvan a jogbiztonsága, létbiztonsága, ami megfelelő keretet biztosít munkájukhoz. Ez a törvény évtizedekre fogja meghatározni a lehetőségeket és a működést, tehát nekünk is az a célunk, hogy egy olyan javaslat kerüljön terítékre, ami támogatható.

Elsősorban elmondanám a pozitívumokat, utána térnék rá arra, hogy számos módosító javaslatot fogunk a törvényjavaslathoz benyújtani. Ebből azokat a markáns elemeket emelném ki, amelyek beépítését a javaslatba mindenképpen várjuk ahhoz, hogy az általunk is támogatható legyen.

Alapvetően üdvözöljük azt, hogy a régóta ígért illetményfejlesztéshez megfelelő kereteket biztosít ez a javaslat, és azt, hogy már az idei költségvetésben megtalálható ‑ bár a Miniszterelnökségnél, de megtalálható ‑ a forrás az illetményemelésre. Nagyon reméljük, hogy meg fog valósulni, mert ennek már mindenképpen ideje volt. Ez abszolút üdvözlendő.

Azt is üdvözöljük, amit már kiemeltem az elején, hogy a minisztérium többkörös egyeztetést folytatott az érdekvédelmi szervezetekkel, és volt többpárti egyeztetés is a témában. Azt mondom, hogy bár a többi területen is fellelhetőek lennének a kormányzat részéről a hasonló jellegű szándékok.

Az is tény, hogy ahhoz a tervezethez képest, amit januárban láthattunk a kormány honlapján, jócskán javult a törvényjavaslat. Az a felvázolt új előmeneteli és illetményrendszer, amit láthatunk, mindenféleképpen előrelépést jelent a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest.

Még egypár konkrétumot engedjenek meg a pozitívumok kategóriájában. Az, hogy a meglévő inkoherenciát szabályozza a javaslat, és megfelelő kereteket biztosít a működéshez, abszolút üdvözlendő. Egyébként az is, hogy garanciákat láthatunk a javaslatban ahhoz, hogy az illetményfejlesztés ne maradhasson el.

Szeretném még kiemelni a tartalékos-nyilván­tartást, amiről az előterjesztői beszédben is hallhattunk. Ez mindenképpen előremutató, és fontos az, hogy a visszavétel lehetőségének megteremtése meglegyen.

Tehát ezek voltak alapvetően a pozitívumok. Akkor most engedjék meg, hogy elmondjam, melyek azok a javaslatok, melyek azok a jelenleg meglévő elemek a törvényben, amelyekkel nem értünk egyet, és amelyek kijavítását mindenképpen várjuk.

Az egyik az, hogy nem biztosítja a törvény a hivatásos életút méltó lezárásának lehetőségét. Tudjuk azt, hogy a kormány 2010-2014 között megszüntette a szolgálati nyugdíjrendszert, ezzel rengeteg hivatásos, volt hivatásos állományú, a rendvédelmi szervek állományában, a honvédségnél dolgozót hozott rendkívül nehéz helyzetbe. Megfosztotta őket a nyugdíjasstátustól, az ellátásukat járandósággá alakították, és még egy 16 százalékos levonással is terhelték, ami a mindenkori személyi jövedelemadó mértékének megfelelő levonás. Ezzel a mai napig nem értünk egyet, a mai napig elítéljük ezt a lépést.

Tény az, hogy tartalmazott a régi szolgálati nyugdíjrendszer igazságtalan elemeket, de az is tény, hogy azokat az embereket, akik egyébként nem jókedvükből mentek el szolgálati nyugdíjba, hanem többségükben egészségügyi okokból, illetve létszám-átcsoportosítások, leépítések következtében, ilyen megalázó helyzetbe nem lehet hozni. Ezt mondjuk a mai napig, és ez nagyon elítélendő lépés volt. A jelenlegi javaslat tartalmazza egy biztosítási rendszer felépítését. Erről a biztosítási rendszerről egyelőre még szinte semmilyen konkrétumot nem lehet tudni, de valamilyen formát a hivatásos életút méltó lezárására mindenféleképpen ki kell találni.

Az is tény, hogy az önálló feladat-végrehajtás és a felelősségvállalás ösztönzése helyett a javaslat továbbra is a militarizált működést állítja előtérbe és a felsőbb utasítások ellentmondásmentes végrehajtását. E tekintetben különösen nagy probléma a vezetők teljes kiszolgáltatottsága, hiszen látjuk azt, hogy ők bármikor indoklás nélkül felmenthetők, és a törvényjavaslat szerint még a rendfokozatukban is visszavetik őket. Mindenképpen szeretném hangsúlyozni, az tény, hogy egy nagyon üdvözlendő lépést, mint az illetményemelés és ennek garanciái, tartalmaz a törvényjavaslat, mégsem gondolom azt, hogy ez felhatalmazás lehet arra, hogy ennek farvizén szigorításokat és jogkorlátozásokat próbáljanak meg lenyomni az állomány torkán.

További konkrétumokat szeretnék említeni, amelyeket kifogásolunk. Tartalmaz a javaslat egy olyan bekezdést, amely szerint „a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálati viszonnyal összefüggő magatartás körében, e törvényben meghatározott feltételekkel, erre szolgáló technikai eszköz igénybevételével is ellenőrizheti”. Ennél a bekezdésnél „a hivatásos szolgálati viszonnyal összefüggő magatartás körében” egy rendkívül tág meghatározás, illetve az ellenőrzés módszerei nincsenek megjelölve. Mindenféleképpen elvárás részünkről, hogy rögzítve legyen a törvényjavaslatban az, hogy pontosan milyen szolgálati feladatellátás során lehetne ellenőrizhető az állomány, és pontosan milyen eszközökkel. Enélkül ez a bekezdés véleményünk szerint nem maradhat így.

Egy másikat szeretnék idézni: „Az országos parancsnok és az országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközzel megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.” Véleményünk szerint ezt a bekezdést mindenféleképpen törölni kell, hiszen azok a cselekmények, amelyek fegyelmi felelősség körébe tartoznak, egyébként jelenleg is szankcionálhatók. Nem értjük azt, hogy miért lenne szükség ilyen korlátozásra.

Szeretném hozzátenni, hogy az állomány tagjai jelenleg is átesnek kifogástalanéletvitel-ellenőrzésen, nem gondolom, hogy egy ilyen vizsgálat során ne derülne ki, ha valaki olyan véleményeket fogalmaz meg vagy fotókat alkalmaz internetes felületeken, közösségi oldalakon, amelyek egyébként nem méltóak a rendvédelmi hivatáshoz. Tehát azt gondolom, hogy azoknál, akik az állomány tagjai és szolgálnak, vajmi kicsi az esélye, hogy ilyen tartalmakat töltenének föl, vagy olyan véleményeket fogalmaznának meg, amelyekbe ilyen szempontból bele lehet kötni, vagy az a rendvédelmi hivatásra bármilyen negatívum lehet.

(9.40)

Úgy gondolom, inkább hasznos az, ha közösségi oldalakon, internetes felületen a rendvédelmi szervek állományáról, a személyekről tudják azt, hogy ők egyébként rendőrök, a katasztrófavédelemnél dolgoznak, mert ez is a társadalmi megbecsülést növelheti, a presztízst növelheti. Érthetetlen, hogy olyan tartalmakat, mint például egy tiszti eskütétel, miért ne tölthetne fel valaki az internetre, miért ne lehetne erre büszke. Azt gondolom, hogy azok az emberek, akik itt teljesítenek szolgálatot, igenis büszkék a hivatásukra, és büszkék arra, amit csinálnak. Előfordulhat egy ilyen szabályozás esetén, hogy ha ez benne marad a törvényjavaslatban, hogy az országos parancsnok esetleg olyan tartalmakat is megtilthat, ami közvetlenül egyébként nem befolyásolná negatívan a rendvédelmi szervek megítélését, vagy fegyelmi vétség lenne esetlegesen.

További kifogásolható elem az, hogy a nemzetbizton­sági szolgálatok állományát rendszeres polig­ráfos ellenőrzés alá vetnék. Ezt egyébként rendkívül túlzónak tartjuk. Ha poligráfos ellenőrzésről van szó, akkor véleményünk szerint ez maximum az új belépők esetén vagy egy felmenő rendszerben jöhetne szóba, és azt mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy megfelelő érdekképviselet működése esetén. Merthogy egyébként azt is tartalmazza a javaslat, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál működhessenek érdek-képviseleti szervezetek. (Sic!) Ez is egy érthetetlen pont. Azt gondolom, hogy nem lehet nemzetközi példákra hivatkozni, hiszen ha megnézzük Magyarország, a magyar kormány jelenlegi működését, akkor azt gondolom, nem összehasonlítható sajnos nyugati példákkal a dolog. Az, hogy évtizedek óta jól működnek az érdekképviseletek a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, egyértelműen bizonyítja, hogy ennek a további fenntartása teljesen jogos elvárás. Azt is szeretném hozzátenni, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviselete eleve korlátozott, hiszen eleve korlátozottan fordulhat az állomány bírósághoz, tehát semmiképpen nem tartjuk indokoltnak, hogy náluk megszűnjenek az érdekképviseleti szervezetek.

Szeretném kiemelni a túlszolgálat kérdésének rendezését is. Itt úgy néz ki a javaslat, hogy ez szabadságban lesz megváltható a jövőben. A jelenlegi Hszt. szerint ezt pénzben lehet megváltani. Az egyértelmű, hogy hatalmas teher lenne ennek a változásnak az azonnali bevezetése. A többpárti egyeztetésen is felmerült, hogy várhatóan 2018-ig még a jelenlegi szabályozás fenntartása szükséges mindenféleképpen. Jelenleg a törvényjavaslatban nem szerepel dátum. Tehát azt mindenképpen elvárnánk, hogy ennek a változásnak a bevezetése konkrét dátumszerűen szerepeljen a javaslatban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen, akkor innen fogom folytatni. (Taps az MSZP soraiból.)