Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Külön köszönöm államtitkár úrnak, hogy részt vesz a vitában, és tudunk párbeszédet folytatni. Azt gondolom, az, hogy az 1. § (1) bekezdése b) pontjának hatodik szava milyen lesz, azt majd a részletes vitában lefolytatjuk, viszont nekem, ha nem tartok fel ezzel nagyon senkit, akkor igenis szükségem van arra, hogy ideológiailag értsem azt, mit is szeretne a Fidesz.

Az LMP-nek van egy jövőképe, hogy hogyan kéne kinéznie az országnak. A Fideszéről nagyon keveset tudunk. Azt látjuk, hogy megy különböző utakon, az egyik úttal egyet lehet érteni, a másik úttal nem lehet egyetérteni, de hogy mi a víziója az ország jövőjéről, arról nagyon keveset tudhattunk meg. Ez nyilvánvalóan azért fontos ebben a témában, mert ha arról folytatunk szakmai párbeszédet, hogy mit jelent az, hogy zöldadó, mit jelent az, hogy környezetvédelmi termékdíj, és ha azt mondja államtitkár úr, hogy márpedig környezetvédelemre lett fordítva, akkor nyugodtan definiálni kell azt is, hogy mi a környezetvédelem, és hogy valóban arra lett-e fordítva. Mert ha ezeknek a tevékenységeknek és pénzfelhasználásoknak jó része egyszerű csővégi pénzfelhasználás ‑ tehát van egy kémény, jön ki a korom, fulladnak tőle az emberek, és nem azt csinálom, hogy megszüntetem, hogy ne jöjjön ki korom, hanem ráteszek először egy ilyen szűrőt, utána még egy szűrőt, azoknak az előállítását… ‑, ez mind csővégi dolog, csakúgy, mint a hulladékelhelyezés.

Kepli képviselőtársam már belement egy picit ebbe szakmailag, hogy nyilvánvalóan a hulladékkeletkezés megelőzése lenne a jó, utána az anyagában történő újrahasznosítás, és akkor itt jön az, hogy mi a Fidesz víziója erről, hogy képzeli el a termékdíj rendszerét, a magyar hulladékot teremtő különböző anyagok jövőjét. Van-e, mondjuk, ilyen víziója, valaki beszél-e arról a Fideszben, hogy a visszaváltható­üveg-rendszert kellene visszahozni? Van erre európai példa, meg lehet csinálni, a PET-palackokat ki kell vonni. Itt a szemünk láttára történt az elmúlt tizenöt évben, amikor folyt a csapból a víz, egészséges, jó víz volt, utána meg átszoktatták a társadalmat arra, hogy palackból kell venni a vizet, de minden mást is PET-palackból kell venni. Van-e arra egy vízió, hogy mi lesz ezzel, hogyan fogják ezt kezelni? Azt tudom, hogy az LMP-nek mi a víziója, mert tudom, hogy milyen jól nézne ki a tejesüvegünk is, hogy merre mennénk, de nem látom a Fideszét. És miután nem látom a víziót, nem tudom, mit akar szolgálni ez a jogszabály. Ha az a víziója a Fidesznek, hogy milyen jó a sok PET-palack, meg a Tetra Pak a tuti, mert az még nagyon jó lehet, akkor nyilvánvalóan jó ez a szabályozás.

De az, amit mi gondolunk Magyarország jövőjéről, hogy hogyan nézzen ki, mondjuk, a fogyasztás, meg a fogyasztói szokások miként alakuljanak, akkor mi azt gondoljuk, hogy nem az a környezetvédelem, amikor feltettük a kéményre a szűrőt, hanem az, ha megelőzzük ezeknek a keletkezését. Akár hulladékról beszélünk, akár energiáról, akár másról, mindenütt ez a szemlélet van, hogy hogyan lehet megelőzni azt, hogy ezek a problémák keletkezzenek. Nem arról akarok államtitkár úrral vitázni, hogy milyen forrásból és hogyan kezeljünk majd létrejött környezeti terheket, hanem abban lenne jó, ha egyetértenénk, hogy hogyan előzzük meg ezeket a terheket, hogy ne kelljen a kezelésre forrást biztosítani, ne kelljen a társadalomra átruházni ennek a költségeit, és így tovább.

Ha most, jelen pillanatban ezen költségek felhasználása vagy a bevételek felhasználása nem a megelőzést szolgálja, akkor az semmi mást nem csinál, mint egy ilyen kis lelkiismereti tapaszt ad, hogy tulajdonképpen a környezetvédelmet szolgáltuk azzal, hogy tettünk rá egy termékdíjat, de nem segítette ezt a rendszert, nem segítette azt, hogy létrejöjjön egy olyan, hogy márpedig visszaválthatóüveg-rendszerben forgalmazzák Magyarországon az üdítőitalokat; hogy a Tetra Pakot, amelyet gyakorlatilag alig-alig lehet jól újrahasznosítani, illetve nagyon bonyolult technológiával, kivonjuk a forgalomból, és megpróbáljuk mással helyettesíteni; az, hogy a PET-palackokkal mi legyen. Tehát ennek a vízióját kellene hogy segítse ez.

És az, hogy a világ bonyolult, meg már megörökölték a sok bajt, és biztos a nyolc év alatt csinálták az MSZP-sek a sok baj jelentős részét, ezt már azért nem tudom elfogadni, mert gyakorlatilag az elmúlt öt évben is megvolt arra az esély, és ezzel a termékdíj-szabályozással, amely önökhöz kötődik, meg lett volna az, hogy ezt a víziót szolgálja. Gyakorlatilag bármit meg lehet csinálni az országban. A magyar társadalom nagyon nagy felhatalmazással megadta önöknek erre a lehetőséget. Jogszabályi háttér, mit engedek, mit tiltok, adópolitika, és itt van a termékdíjakról szó, hogy mi az, amit adóztatni fogok, és mondjuk, támogatáspolitika, hogy mit akarok segíteni. Igenis az az irány, hogy minden egyes háztartásba kerüljön napelem vagy hőszivattyú, mert ez lenne a cél, hogy a társadalmat összezárjuk, ne nagyon szegények legyenek és nagyon gazdagok, hanem egy erős polgárságot építsünk ki. Korábban, az első Orbán-kabinet idején ez egy kimondott célja volt a Fidesznek, amit a második Orbán-kabinettől már kevesebbet hallunk, hogy mi lesz a polgársággal és mi lesz a középréteggel. Ez azért probléma, mert nyilvánvalóan az államtitkár úr tisztában van ezzel gyakorlott politikusként, hogy mindenre lehet példát hozni, és mindennek az ellenkezőjére is lehet. Csehország említése azért mókás, mert tud másik EU-s országot, ahol van ilyen? Én nem tudok másikat, de lehet, hogy van. Kerestem a Google-ban, hogy mi van, semmi más ilyet nem tudok. Mindenütt másképp alkalmazzák ezt, és ebből adódóan kicsit ilyen furcsa ez a minta.

Ugyanígy felmerül az, hogy tetszett volt mondani a hulladékok újrahasznosításának rendszerét, hogy milyen jó lenne, ha azt ösztönöznénk, hogy ne keletkezzen akár a kéretlen, megelőzhető csomagolóanyagokkal. Az Eurostat adatai szerint 2012-ben is csökkent Magyarországon az újrahasznosítás mértéke, 2013-ban is, és 2014-ben már azzal az adattal van kiegészülve, hogy az európai uniós kötelezettségvállalás 2016-os szintjét Magyarország nem fogja tudni teljesíteni. Nyilvánvalóan itt ezek a termékdíjas-szabályozások hatással vannak erre. Ha a termékdíjat lényegesen nagyobb mértékben, lényegesen több pénzzel és nagyobb terhekkel megpróbálnám azokra a termékekre tenni, amelyek nemkívánatosak a magyar fogyasztásban és fogyasztói kultúrában, amelyek a sok újra nem használható hulladékot hozzák létre, akkor más lenne a háttér.

Azért nagyon fontos ez a kérdés, mert valahol valaki mindig megfizeti ezeket. Ott, ahol lakom, és pont most a képviselőtársam is itt van, kétpói hulladéklerakónak hívják azt a különböző EU-s forrásokból épült hatalmas lerakót, amihez nagyon sok európai vagy nagyon sok magyarországi példa van, a tipikus példái annak, hogy milyen hihetetlen pénzekbe kerül, milyen elképesztő közforrásokat és közpénzt kell felhasználni arra, hogy olyan rendszereket hozzanak létre, amelyek utána egyébként tetézik a bajt. Az összes ilyen, ahol már létre kell hozni, gyakorlatilag úgy, ahogy elmondta államtitkár úr is, csak egy újabb és újabb problémát fog generálni. Azért fontos az, hogy ez a termékdíj jó legyen, azért kellene az, hogy ezt az egyoldalas szabályozást nyugodtan vonja vissza a kormány, és az egészet gondoljuk újra, és terjessze be nyugodtan a kormány. Nem az kell, hogy ellenzéki előterjesztésben jöjjön ide. Csak gondolja újra, hogy mik azok a termékek, amelyek olyan mennyiségű hulladékot keletkeztetnek, amik majd újabb közpénzfelhasználással, nagyon-nagyon költségesen lesznek kezelhetőek. Ezt nem kezeli ez a jogszabály, és ez nem segíti azt, hogy a környezettudatosabb fogyasztói magatartás megerősödjön Magyarországon.

Sokkal súlyosabb zöldadóterhekre lenne szükség a környezetet erőteljesen terhelő termékek esetében, és a teljes elhagyásra lenne szükség azoknál, amelyek fogyasztását elő szeretném segíteni. Ha az államtitkár úr úgy képzeli el a magyar jövőt, hogy lehetőség szerint minél nagyobb arányban használjanak az emberek újrapapírt, minél nagyobb arányban üveg- és visszaváltható flakonból fogyasszanak, és még sorolhatnám a példákat, vagy a magyar társadalom minél nagyobb része juthasson hozzá a napelemhez, hőszivattyúhoz, akkor ezeket nem szabad adóztatni, viszont súlyos adókkal kell illetni azokat, amelyek ezzel ellentétes piaci helyzetben vannak, és esetleg lépéselőnyben vannak ezekkel szemben.

(16.30)

Ennek a szabályozásnak ezt kellene szolgálni. Jelen gyakorlatban ellentétes a szabályozás, és nyilvánvalóan ezért nem érezzük ezt támogathatónak. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.