Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A gáztörvény módosításával a kormány meg akarja könnyíteni, hogy a magyar piacról kiszorított külföldi gázszolgáltatók helyére valaki más, vélhetően az állami közműszolgáltató beléphessen. A deklarált cél, vagyis a közműszolgáltatások közösségi tulajdonba vétele és nonprofit jellegének erősítése az LMP számára alapvetően rokonszenves. Ezek a szolgáltatások az átlagfogyasztó számára a mi éghajlati és társadalmi körülményeink között alapvető életfeltételek biztosítását jelentik, ahol helye van a magánérdek és magánprofitok korlátozásának.

Ám az a mód, ahogyan az Orbán-kormány ezt a célt megvalósítani igyekszik, súlyos kételyeket ébreszt a valódi szándékokkal és a kormányzat jóhiszeműségével kapcsolatban. Ha a közműszolgáltatások köztulajdonban tartásáról beszélünk, az az LMP felfogásában nem kizárólag állami tulajdonban álló, pártkifizető helyként működő, átláthatatlan mamutcégeket jelent. Köztulajdon az önkormányzati tulajdon, sőt a közösségi tulajdonlás is, ahogyan például azok a víziközmű-társaságok működtek, amelyeket az Orbán-kormány éppen ellehetetlenít.

Nem sok babér termett az utóbbi években az önkormányzati hulladékkezelő, vízszolgáltató vagy kéményseprő cégeknek sem. Milliárdos veszteségpótlásra szorultak, sorra mennek tönkre. Néhol a katasztrófavédelemnek kell belépni helyettük a teljesen elhibázott állami közszolgáltatási politika miatt. Ha ez a jövő vár a gázszolgáltatásra is, az riasztó. Az LMP számára rokonszenvesek lennének például az önkormányzati tulajdonú energiaszolgáltatók, amelyek nem kizárólag az orosz importgáz továbbértékesítésével foglalkoznak, hanem használják a helyi lehetőségeket, a biomasszát, a geotermikus energiát, a nap- és szélenergiát, és a helyi közösség ellenőrzése alatt állnak, ugyanúgy, mint Ausztriában vagy Németországban. Ha a kormány ehelyett állami gázkereskedelmi vállalatokat hoz létre, és ezen a ponton be is fejezi a reformot, az nem a XXI. századot, hanem a XX. század legsötétebb időszakait idézi.

Másrészt pedig azt látjuk, hogy a nagy államosítási hevületben egyes kormány közeli magáncégek élnek és virulnak. Itt van például az Orbán Viktor barátaihoz közel álló, részben orosz és offshore-tulajdonban álló MET, amelynek kedvéért törvényeket módosítanak, veszteségbe viszik az állami MVM-et, hogy a legnyereségesebb üzletét átvehesse a MET, és előzékenyen betessékelik a távozó multinacionális szolgáltatók helyére, százmilliárdokat engedve át egy nehezen áttekinthető, de láthatóan Fidesz közeli magántulajdonosi körnek. Az Orbán-kormánynak láthatóan semmi baja sincs a magántulajdonnal a közszolgáltatásokban, ha a profit a haverokhoz kerül. Ilyen esetekben az sem gond, ha offshore-cégek és külföldi társtulajdonosok állnak a háttérben.

Az LMP számára a köztulajdon nem az állami lenyúlás szinonimája, viszont örömmel látnánk, ha az önkormányzatok és a helyi közösségek nagyobb szerephez jutnának az energiaszolgáltatások nyújtásában, illetve ellenőrzésében. A magánérdekek korlátozását ezen a területen támogathatónak tartjuk, de csak akkor, ha az mindenkire vonatkozik. Köszönöm a figyelmet.