Dr. Czomba Sándor (Fidesz)

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy ebben a fontos témában ismételten felhívjam a figyelmét, hogy Magyarországon immáron több mint egy esztendeje 4 millió fölött van a foglalkoztatotti létszám, aminek ‑ azt hiszem ‑ közösen örülhetünk, hiszen ilyen az elmúlt 22 esztendőben nem volt.

Ami a béreket illeti, tisztelt képviselő úr, szeretném felhívni a figyelmét, hogy négy évet lezártunk, 2010 és ’14 között reálszinten 10,7 százalékkal nőtt a bér Magyarországon. Hogyha a családi kedvezményt levonjuk, akkor is 5,2 százalékkal nőtt. (Bangóné Borbély Ildikó: Mindent beleszámoltál, Mészáros Lőrincet is?) Ennek a döntő többsége természetesen 2013 utánra tehető, akkor, amikor a magyar gazdaságban élénkülés tapasztalható. Csak a rend kedvéért szeretném hozzátenni, hogy 2007 és ’10 között nemhogy növekedett, de átlagosan 4,4 százalékkal csökkent a dolgozó emberek bérének reálértéke. Én azt gondolom, egy fontos dolog.

Közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülésének növelésére többféle lehetőség is rendelkezésre áll. Ugye, ön most öt évet mondott, de ön is tudja ‑ picit csúsztatott, mert az interpellációban még nyolc évet írt ‑, nyolc éve nem változik gyakorlatilag az illetményalap mértéke. (Gúr Nándor: Öt éve nem csináltok semmit sem!) A magyar kormány számos intézkedést tett és tesz a következő időszakban is. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a pedagógusok illetményében jelentős változás következett be, egészségügyi ágazatban, megjelent az ágazati bérpótlék a szociális ágazatban. Kiegészítő juttatást kaptak a rendőrségnél, a tűzoltóságnál, büntetés-végrehaj­tásnál alacsonyabb beosztásban dolgozók, 2015. július 1-jétől jelentős emelésben részesülnek a fegyveres és rendvédelmi dolgozók.

Tehát, képviselő úr, azt szeretném jelezni, hogy a magyar gazdaság teljesítőképességének és teherbírásának megfelelően igyekszünk lépni, tudjuk, látjuk, érzékeljük, hogy a közszolgálatban dolgozók valóban többet érdemelnének annál, mint amit nem négy-öt éve, hanem nyolc-tíz éve kapnak, de ahhoz arra van szükség, hogy a magyar gazdaság kitermelje ezt és ne hitelből kelljen ‑ mint ahogy önök tették annak idején ‑ növelni a béreket, mert annak súlyos következményei lesznek vagy lettek, mint ahogy az látható is volt.

Ami a munka törvénykönyvét illeti, nyilvánvalóan, amit ember alkot, nem lehet száz százalékig tökéletes. Én azt gondolom summásan, hogy ha a most hatályos munka törvénykönyv lett volna hatályban a válság idején, 2008-09 környékén, akkor nem kellett volna másfél év alatt 150 ezer embernek elveszíteni a munkáját, mert olyan rugalmas foglalkoztatási lehetőségeket teremtett meg, amelyek annak idején nem voltak, és a merev szabályozás gyakorlatilag azt eredményezte, hogy embereket kellett elbocsátani a versenyszférából is.

Az pedig, hogy a sztrájkjoggal kapcsolatban mi a helyzet, hál’ istennek, nem túl sokan akarnak manapság sztrájkolni, de aki akar, az tud, hiszen néhány héttel ezelőtt is láthattuk, hogy egy húsipari üzemben, igaz, nyúlfarknyira sikerült, hál’ istennek, mert hamar meg tudtak egyezni, de volt sztrájk.

Ami a sztrájktörvényt illeti, nyilvánvalóan azokban az ágazatokban, azokban a szegmensekben, ahol a még elégséges szolgáltatás feltételeit biztosítani kell, ott meg ‑ én azt gondolom ‑ az állampolgárok számára fontos az, hogy úgy éljenek egyébként a sztrájkjoggal, hogy a működést, bármilyen üzemszerű működést vagy egyéb szolgáltatást ne veszélyeztessen.

Egyébként pedig azt szeretném jelezni ‑ ahogy korábban meg is ígértük ‑, hogy mind a sztrájkjoggal kapcsolatban, mint a munka törvénykönyvvel kapcsolatban a versenyszféra és a kormány konzultációs fórumán egyeztetéseket folytatunk folyamatosan, szakértői szinten vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy hogyan és milyen módon lehetne még jobbá tenni ezeket a törvényeket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)