Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bérből és fizetésből élő emberek kiszolgáltatottsága nőtt az elmúlt időszakban, romló élet- és adott esetben munkafeltételek mellett kell hogy végezzék a munkájukat, és csökkenő jövedelmi színvonal mellett.

Hogy a kiszolgáltatottság tekintetében néhány konkrétumot is említsek, ne csak azt mondjam, hogy az új munkatörvénykönyv, amit önök hoztak, mit is hozott; hogy ne csak azt mondjam, hogy jogoktól vagy pótlékoktól fosztották meg az embereket, ezért azt mondom, hogy 500-600 ezer ember, akik gazdasági menekültként hagyták el az országot az elmúlt esztendőkben, ez mind önöknek köszönhető ‑ ezért azt mondom, hogy az a 47 ezer forintos, most már 52 ezer forintos közfoglalkoztatási bér értékében az egyharmadát elvesztette a 2010-es képest. Ezért azt mondom, hogy a minimálbér a vásárlóerő-értékében ma 5 ezer forinttal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt volt. Majd arra kérem államtitkár urat, hogy L. Simon László képviselőtársamnak is mesélje el, hogy hogy is van ez, mert ő még ezt nem értette meg.

A létminimum tekintetében ‑ ez a 2013-as adat ‑ 87 510 forintos létminimumösszeg van, ami közel 20 ezer forinttal tér el a minimálbér összegétől. A köztisztviselői illetményalap tekintetében nem volt olyan választási ciklus a rendszerváltás óta, amikor a ciklus időszakában ne nőtt volna az illetményalap; az előző négy év ez volt… ‑ és most már ötödik éve tartunk ott, hogy egyetlenegy fillérrel nem változott az illetményalap.

A munka törvénykönyve kapcsán nincsenek azonos jogok. Példa: a pótszabadságot érintően, mondjuk, a közfoglalkoztatott embernél teljesen mindegy, hogy hány év korábbi szolgálati viszonya van vagy épp hány gyermeket nevel, nála ez nem pótszabadságot képező alap. A kollektív szerződéseknél a többségi állami tulajdonban lévő cégeknél az imakönyvtől, a bibliától, tehát a munka törvénykönyvétől pozitívan eltérni nem lehet.

A pótlékok tekintetében a délutános pótlékot önök megszüntették, az éjszakai pótlékot 30 szá­zalékra csökkentették, most gondolják csak végig, hogy mit jelent ez, mondjuk, a vasárnapi munkavégzés tekintetében. Csökkenő jövedelmi szint van. 4,3 millió ember személyi jövedelemadó-bevallá­sával szemben látható: 2,2 millióan vannak olyanok az országban, akik a létminimum alatt keresnek. Nő a különbség a kereseti viszonyok tekintetében, az emberek 70 százalékának bére nem éri el az átlagkeresetet. A sztrájkjogot elvették az emberektől.

Mondhatnám még, mi minden olyan intézkedést tettek, amelyek sújtják a munkavállalókat, de hiába mondom ‑ ezt tapasztalom ‑, ezért csak kérdezek. Miért szolgáltatják ki az embereket? A munkavállalói jogokat mikor kívánják visszaadni? Miért nem emelik öt év után sem a köztisztviselői illetményalapot? Mikor adják vissza a sztrájkjog lehetőségét? Mikor fognak végre úgy cselekedni, hogy az a munkavállalók, a bérből és fizetésből élő emberek érdekét szolgálja?

Ne csak beszéljenek róla, de cselekedjenek is érte! Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)