Kucsák László (Fidesz)

KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság a T/3017. számon benyújtott, az egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és ahhoz a bizottság 24 igen, 6 nem és 4 tartózkodás mellett összegző jelentést és összegző módosító javaslatot nyújtott be. Az összegző módosító javaslat egyedül a Törvényalkotási bizottság saját javaslatát tartalmazza.

A javaslattal kapcsolatban megjegyezném, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 40. § (2) bekezdése keretjellegű szabályozást tartalmaz a felsőoktatási intézmények felvételi feltételeiről. Úgy rendelkezik, hogy a felvétel feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás, továbbá feltétele lehet egészségügyi, szakmai, pályaalkalmassági vizsgálat. Az új 23/A. § a törvény ezen rendelkezését specializálja úgy, hogy az előírható felvételi feltételek körét a képzések jellegére tekintettel szélesebb körűvé, de egyben szigorúbbá is teszi, a c) és d) pontok tekintetében pedig külön jogszabályi előírás szükséges a feltételek meghatározásához. A módosítás révén egyértelművé válik, hogy az új 23/A. § is csak keretjelleggel tartalmazza az előírható lehetséges felvételi feltételek körét.

E keretszabályt éppen ezért külön jogszabályok tölthetik meg konkrét tartalommal. Ennek megfelelően például a nemzetbiztonsági ellenőrzésre és a kifogástalan életvitel ellenőrzésére vonatkozó konkrét feltételek is más jogszabályban kerülnek meghatározásra. Ilyen például a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, azaz konkrét előírásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény nem tartalmaz. A c) és d) pontok kiegészítése segíti az egységes jogalkalmazást, és kizárja azon esetleges félreértelmezést, amely szerint e felvételi feltételek eleve minden hallgatóra vonatkoznának. Ennek megfelelően a szabályozás nem vezethet az egyetemi hallgatók magánszférájának szükségtelen és aránytalan korlátozásához.

A tárgyalt módosító javaslat magában foglalja a dr. Harangozó Tamás és képviselőtársa által benyújtott módosító javaslatban megfogalmazott célokat, de teljesebb, hiszen minden pont tekintetében visszautal a jogszabályi szintű szabályozásra. Éppen ezért is érthetetlen a szocialisták hangulatkeltése a javaslattal szemben, ellenvetéseiket pedig alkotmányossági aggályokra hivatkozva igyekeznek alátámasztani. (Kunhalmi Ágnes: Hangulatjelentés.)

A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy alapjog-korlátozásra, így a nemzetbiztonsági ellenőrzésre csak a törvényben meghatározott módon kerülhet sor. Alacsonyabb szintű jogszabályban csak az érintett kör kerülhet meghatározásra. Éppen úgy például, ahogyan a Horn-kormány idején a 2/1997. (II. 26.) TNM rendelettel szabályozták a polgári nemzetbiztonsági szolgáltatoknál más keresőfoglalkozást nem folytatható vezetők körének meghatározását, a más keresőfoglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegésének következményeivel kapcsolatos eljárás rendjét. Kérem, ezt is mérlegelve revideálják álláspontjukat. Köszönöm, hogy meghallgattak.