Kulcsár Gergely (Jobbik)

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Jobbik két vezérszónoka, Gyöngyösi Márton és Bana Tibor az imént már kifejtette a Jobbik álláspontját a témával kapcsolatban. Én ezt szeretném néhány gondolattal kiegészíteni.

Történelmünk során sajnos már megtapasztaltuk, hogy milyen az, amikor idegen csapatok állomásoznak hazánk területén, milyen az, amikor megszállva van egy ország. Lehetne említeni a XX. századi megszállásainkat vagy esetleg a korábbi évszázadok megszállásait. Ez alapján egyértelműnek tűnik az a nemzeti minimum, hogy magyar katonák se legyenek külföldön, és ne vállaljunk szerepet katonailag olyan missziókban, amelyek idegen országok területén folynak.

Az általános probléma ezzel az ‑ ami már elhang­zott képviselőtársaim részéről ‑, hogy a külföldön terroristák által fenyegetett területeken szolgáló katonai erőink akár békefenntartói, tanácsadói vagy katonai szerepkörben való alkalmazása veszélyeztetheti Magyarország biztonságát és az ott szolgáló katonák életét. Bár nem mindegy a szerepvállalás milyensége. A szolidaritás jegyében lehet ENSZ megbízású megfigyelői vagy tanácsadói szerepkört vállalni, lehet segélyszállítmányokat küldeni, de a fegyveres rész­vételt véleményünk szerint ma inkább mellőzni kellene.

Az Iszlám Állam létrejöttekor dzsihádot hirdettek minden olyan ország ellen, akik akadályozni merik a szunnita térnyerést. Azt sem lehet tudni, hogy mely terrorista szervezetek állnak ki rejtve az ISIS mellett, vagy mely lakossági személyek vállalnak akciót a szervezet nevében, ezért merő felelőtlenség katonai alakulatokat állomásoztatni ezekben a háborús övezetekben.

Mindezek mellett a külföldi missziók költségei sem mellékesek. Több milliárd forintot áldozunk ezekre a missziókra. Pár száz magyar katona háborús tapasztalatáért cserébe, illetve a veszélyt figyelembe véve ez véleményünk szerint egyáltalán nem a magyar érdekek mentén folyik. Mondhatja a kormány azt is, hogy a kedvező kapcsolatok, illetve a nemzetközi elismertség miatt teszik ezeket a vállalásokat, de túl nagy árat fizethetünk ezekért a veszélyes vállalásokért.

Az afganisztáni szerepvállalással kapcsolatban két dologról beszélhetünk. Az egyik a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők keretében működtetett 10 fő tanácsadói, illetve 30 fő biztosítói szerepkör, a másik pedig az Eltökélt Támogatás Műveletben történő magyar katonai szerepvállalás 13 fős légi kiképzői és 110 fős különleges biztonsági, adott esetben harcoló katonai feladatkörben. Már többször elmondtuk, hogy akik biztosítói feladatkört látnak el, közvetlen célpontul szolgálhatnak a terrorszervezeteknek. Ezt hiába próbálja leplezni a kormány.

A további katonai jelenlét fenntartása felesleges, pénzigényes és kockázatos Afganisztánban, és a terrorista veszély miatt célpont lehet hazánk. Gyöngyösi Márton részletesen beszélt arról, hogy ott a terrorszervezetek élik a világukat, és az elmúlt évtizedben nem történt jelentős lépés, illetve lépések történtek, de eredmények nem igazán voltak a terrorszervezetek visszaszorítása érdekében.

A szomáliai szerepvállalás a legérthetetlenebb, legostobább dolog, amit a magyar honvédelmi kormányzat kitalált ebben a témában. Szomáliában nincs központi államhatalom, helyette törzsek anarchiája érvényesül. Ilyen viszonyok közé küldeni magyar katonákat szintén felelőtlenség. Az iszlám szunnita irányzata mérvadó a térségben, és kiemelten veszélyes a szomáliai szerepvállalásunk.

Ugandában sem jobb a helyzet, ott is a szunnita iszlám az államvallás, de ott legalább van központi kormányzás. Viszont ebben a térségben belefolyni bármilyen katonai akcióba, bármilyen katonai jelenléttel nem hazánk érdekei mentén történő politizálást jelent véleményünk szerint.

Összegezve: a Jobbik nem szeretné, ha magyar katonák külföldön vállalnának szerepet. Ahogy már említettem, a különböző jótékonysági szolidaritás jegyében segélyszállítmányokat küldeni, megfigyelői vagy tanácsadói szerepet vállalni még elfogadható lehet számunkra, de a katonai szerepvállalás semmiképpen nem. A biztonsági kockázat miatt sem, ahogy már többször említettük, és ismételten aláhúznám, hogy nem szeretnénk, ha hazánk a terroristák célpontjává válna. Nemzeti érdekeinkkel ellentétesek ezek a missziók, ezért ‑ ahogy már képviselőtársaim is elmondták ‑ nem tudjuk ezeket támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)