Bana Tibor (Jobbik)

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jómagam az előttünk fekvő beszámolók közül a Közép-afrikai Köztársasággal és a Malival kapcsolatos szerepvállalásainkkal összefüggésben kívánok felszólalni, ezekkel egészíteném ki Gyöngyösi Márton frakciótársam szavait.

Elsőként azt én is aláhúznám, amit az előző vezérszónoki felszólalásomban már elmondtam, hogy attól függetlenül, hogy hogyan értékeljük ezeket a szerepvállalásokat, a Jobbik egyértelműen kinyilvánítja elismerését a magyar katonák felé, akik részt vesznek ezekben a missziókban, hiszen helytállásukért őket minden tisztelet megilleti.

Nézzük a két konkrét országot, amelyről beszélni szeretnék, elsőként Közép-Afrikát. Ennek az államnak az esetében a Seleka muszlim lázadó csoport még 2013-ban döntötte meg a keresztény François Bozizé államfő hatalmát. Ezután az egykori francia gyarmaton véres összetűzések törtek ki a muzulmán szervezet zsarnokoskodó fegyveresei és az ellenük fellázadó keresztények között. A vérontások beszüntetése érdekében Franciaország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával, 2013 decemberében katonai erővel beavatkozott. A konfliktus nyomán már ezernél többen vesztették életüket, és az ott élők több mint ötöde kényszerült otthona elhagyására. Az előttünk fekvő EU- és ENSZ-szerepvállalások műveletei kizárólag a fővárosra, Banguira és annak környékére korlátozódnak, a feladatok főleg béke- és rendfenntartást foglaltak-foglalnak magukba.

A másik ország, Mali, szintén az előbb említett államhoz hasonló helyzetben van. A radikális iszlám felkelők még 2012-ben saját országot kiáltottak ki Észak-Maliban, amit aztán a dél-mali csapatok és a kormány kérésére érkező francia katonák 2013 végére visszafoglaltak. Itt sem véletlen, hogy Franciaország ilyen eltökélt e törékeny rend fenntartásában, hiszen energiájának közel 80 százalékát nukleáris forrásokból nyeri, Mali és térsége pedig rendkívül gazdag uránban. Franciaország egyébként Nigériából szerzi be urániumszükségletének nagyjából 33 százalékát, harmadát, ez az ország pedig történetesen Mali szomszédja, ahol egyébként egyáltalán nem mellesleg a Boko Haram terrorszervezet működik rendkívül aktívan.

Bár a térségi konfliktus Magyarországra nem jelent közvetlen kockázatot, a fő cél a helyiek védelme, és maguk a katonák sincsenek kimondottan nagy veszélynek kitéve, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Franciaországnak jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy mind a Közép-afrikai Köztársaságban, mind Maliban jelen legyen, hiszen komoly gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik ezekben az országokban és az egész térségben. Így felmerül annak a gyanúja, hogy Franciaország nem csupán szolidaritásból van jelen hatalmas erőkkel a térségben.

Mindez pedig felveti a kérdést, tisztelt képviselőtársaim, hogy részt kell-e Magyarországnak vennie egy olyan konfliktusban, amelyben más országok gazdasági érdekei az irányadók és elsődlegesek. A Jobbik véleménye szerint nem. Nem költhetünk pénzt arra és erkölcsileg sincs hozzá semmilyen jogunk, hogy katonáinkat olyan helyekre küldjük, ahol radikális iszlám katonákkal, dzsihádistákkal kell harcolniuk annak érdekében, hogy más országok kihasználhassák a helyi lakosságot és az ország természeti erőforrásait. Ez ellenkezik nemzeti érdekeinkkel, határozottan elutasítjuk, és egyébként közvetve hazánk biztonságát is fenyegeti, hiszen utaltam azokra a szervezetekre, amelyek a térségben aktív terrorista tevékenységet fejtenek ki, és amelyek az Iszlám Állammal szoros kapcsolatban állnak. Bizony, ilyen módon ezek a szerepvállalások Magyarországra nézve, hazánk területére nézve is káros következményekkel járhatnak. Gondolom, hogy ezt egyik képviselőcsoport és a kormány sem szeretné.

Végül, tisztelt képviselőtársaim, ahogy korábban azt már többször felvetettük, és Gyöngyösi Márton frakciótársam is utalt rá, nem tartjuk helyesnek, hogy a hasonló külföldi katonai szerepvállalásokról a kormány saját hatáskörében dönt, a parlament felhatalmazása nélkül. A múltban nyújtottunk már be alaptörvény-módosítási javaslatot ennek megváltoztatása érdekében, természetesen a kormánypárti képviselők ezt elutasították, lesöpörték. Mi azt szeretnénk, ha a jövőben a hasonló vállalásokról érdemi vita folyhatna a plenáris ülésen, nem olyan részvétel mellett, mint amit láthatunk itt, ha körbenézünk, és ezeket követően megfontolt, alapos döntés születhetne ezekben a rendkívül nagy horderejű ügyekben.

Ráerősítenék arra, hogy magukat a beszámolókat és ezeket a szerepvállalásokat a Jobbik nem tudja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)