Demeter Márta (MSZP)

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem áttekinteni a beadott beszámolókat, és ezek közül elsőként az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők, az ISAF műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló határozat módosításáról szóló beszámolóról szólnék pár mondatot.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása alapján a NATO 2003. augusztus 11-ei döntésével átvette az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők vezetését. A kormány határozattal közjogi felhatalmazást adott ahhoz, hogy a Magyar Honvédség több területen is részt vegyen az ISAF tevékenységében. Az elmúlt hat évben a magyar szerepvállalás formája és mértéke a NATO-stratégia célkitűzéseivel összhangban többször változott.

2014 végéig az ISAF fokozatosan átadta a biztonság fenntartásáért viselt felelősséget az afgán kormányzati erőknek, a NATO azonban nem hagyta magára az afgán erőket, hanem a korábbi ISAF-struktúrától eltérő formában 2015. január 1-jétől elindult az Eltökélt Támogatás Művelet, és ennek keretében biztosít további támogatást.

Erről az afganisztáni Eltökélt Támogatás Műveletben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolóról szólva: az ISAF 2014 végéig átadta a biztonsági feladatok ellátását az afgán kormányzati erőknek, és ezzel egyidejűleg ‑ ahogy az előbb említettem ‑ ebben a javaslatban foglaltatott, hogy 2015. január 1-jétől a NATO új műveletet indított Eltökélt Támogatás Művelet néven, és ez az afgán biztonsági erők kiképzésének és támogatásának előmozdítása érdekében történt meg.

(10.10)

Ennek működésének nemzetközi jogi alapját az Amerikai Egyesült Államok és Afganisztán közötti kétoldalú megállapodás, valamint a NATO-val kötött katonai jogállási megállapodás biztosítja. És ez tartalmazza a különleges műveleti kontingens, a légi kiképzést támogató csoport, nemzeti támogató elem és biztosító szakasz részvételét.

Az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében történő magyar katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározatról szóló beszámoló. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014. január 28-án határozatban felhatalmazást adott az Európai Uniónak egy katonai misszió telepítésére a Közép-afrikai Köztársaságba. E felhatalmazás alapján az Európai Unió Tanácsa 2014. február 10-én döntött egy 880 fős katonai kontingens felállításáról, ami a teljes műveleti készenléttől számított fél évig fog a válságövezetben tevékenykedni. A kormány pedig 2014-ben kormányhatározatban döntött az Európai Unió katonai missziójában történő magyar részvételről. Eszerint a Magyar Honvédség állományába tartozó legfeljebb hat fő vesz részt a műveletben.

Az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolóhoz. Magyarország a 2014-es kormányhatározat alapján a Magyar Honvédség állományába tartozó legfeljebb hat fővel vesz részt a műveletben. 2014. április 10-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntött határozatban az ENSZ-misszió megindításáról, és ennek állományát várhatóan 10 ezer katona és 1800 rendőr képezi. És amint említette miniszter úr is, a MINUSCA-ban kormányhatározat alapján Magyarország a Magyar Honvédség állományába tartozó, legfeljebb két törzstiszttel vesz részt.

Az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli Többdimenziós Integrált Stabilizációs Missziójában történő magyar katonai szerepvállalásról, ahogy említettük, a MINUSCA-ról. Itt a kormány a 2014-es kormányhatározatban döntött az ebben a műveletben való magyar részvételről. Eszerint a Magyar Honvédség állományába tartozó, legfeljebb két törzstiszt vesz részt ebben, meghatározott ideig, de legfeljebb 2015. április 30-áig.

Az Európai Uniónak a Szomáliai Biztonsági Erők Kiképzésére Irányuló Missziójához történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló kormányhatározatban foglalt döntésről szóló beszámolóhoz pár mondatot hozzátéve: az Európai Unió Tanácsa 2010. február 3-án döntött a Szomáliai Biztonsági Erők Kiképzésére Irányuló európai uniós Misszió beindításáról. Ezt követően a Bajnai-kormány 2010-es kormányhatározatban döntött a magyar hozzájárulásról, aminek keretében a Magyar Honvédség állományából négy fő, váltási időszakban legfeljebb nyolc fő kerül kitelepítésre Ugandába a 2010. március 31. és 2011. június 30. közötti időszakra. Ennek az EU-döntésnek megfelelően a kormány a missziót több alkalommal, 2012-ben is meghosszabbította. Ebben a beszámolóban még ez található.

Az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolóhoz. Az Európai Unió Tanácsa 2013. január 17-én döntött a mali haderő műveleti képességei kialakítását, fejlesztését célzó EU-s kiképző műveletről. A kormány 2013-as kormányhatározatban engedélyezte a Magyar Honvédség állományába tartozó, legfeljebb 15 fő feladatellátását, 2014. május 18-áig. Az Európai Unió Tanácsa ennek a műveletnek a mandátumát 2016. május 18-áig meghosszabbította, a kormány pedig az Európai Unió döntésével összhangban 2014-es kormányhatározatban megtette a meghosszabbítást szintén eddig a 2016. május 18-i időpontig a Magyar Honvédség misszióban történő részvételét illetően.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyar Szocialista Párt ezeket a beszámolókat és missziókat is kivétel nélkül támogatta bizottsági üléseken is és politikailag is természetesen.

Miként a NATO és az európai uniós tagállamok közötti együttműködéssel megvalósuló feladatokról van szó, így engedjék meg, hogy szóljak pár szót a szövetségi rendszerünkről is. Több mint egy évtizedes folyamatot követően teljes nemzeti konszenzussal és pártpolitikától független közös erőfeszítésekkel Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen 1999-ben vált a NATO teljes jogú tagjává. Ezzel a 16 évvel ezelőtti történelmi jelentőségű eseménnyel hazánk hivatalosan része lett az euroatlanti érték- és érdekközösségnek, politikai, biztonsági szövetségi rendszerének.

A csatlakozással megnőtt Magyarország biztonsága, külpolitikai mozgástere és érdekérvényesítő képessége is. Hiszem, hogy Magyarországon a honvédelem ténylegesen nemzeti ügy, aminek alappillérei a nemzeti önerő és a szövetségesi együttműködés. Az így megnyilvánuló nemzeti összefogás támogatja és eredményezi részvételünket a széles koalícióval, nemzetközi felhatalmazással és konszenzusos döntéssel megvalósuló nemzetközi missziókban. Nem is lehet kérdés, hogy a válságkezelésben és békefenntartásban megvalósított aktív magyar szerepvállalás hazánk és a magyar emberek biztonságát szolgálja.

A széles koalícióban megvalósuló missziókban való aktív magyar szerepvállalás az elmúlt évtized során tovább javította hazánk megítélését a NATO-ban. Fontos megemlíteni itt azt a tényt is, hogy napjainkban csak és kizárólag az ezáltal elért eredményeknek köszönhető, hogy még pozitívnak mondható a NATO-n belüli megítélésünk. Hiszen látnunk kell azt, hogy a jelenlegi kormány pragmatikusnak tartott külpolitikája, ami inkább egy hintapolitika, egy gazdasági, egyéni érdekpolitika, és azok a felelőtlen döntések, amelyek a Magyar Honvédséget már a működőképesség határára sodorták, ezeknek a hatása egyelőre nem kézzelfogható, csupán sejthető a szövetségi rendszerben, és Magyarország szövetségi rendszer által való megítélésében.

Itt egyébként szeretnék eloszlatni egy gyakran felbukkanó tévhitet. Nem elsősorban azért szükséges a védelmi költségvetés emelése, mert a NATO azt várja el tőlünk mint NATO-tagországtól, és nem elsősorban azért szükséges a széles koalícióval, nemzetközi felhatalmazással és konszenzusos döntéssel megvalósuló nemzetközi missziókban való részvétel, mert a NATO azt várja el tőlünk, hanem azért, mert ez a magyar emberek érdeke; azért, mert a magyar emberek biztonsága miatt szükséges, és egyedül ez tudja garantálni Magyarország biztonságát. Tehát ez hazánk jól felfogott érdeke.

Szeretném azt megjegyezni, hogy ahogy többen is említették ‑ és ezzel nagyon egyetértek ‑, ezekben a missziókban katonáink olyan harci tapasztalatokra tesznek szert, amely tapasztalatokat itthon kiválóan tudják hasznosítani, és egyébként ezek azok, amiket mindenféleképpen szem előtt kell tartani a Magyar Honvédség működőképességének a fejlesztésénél és a hatékonyság növelésénél. Ezek a tapasztalatok minél hatékonyabban épüljenek be a Magyar Honvédség működésébe.

Ahogy látjuk az előterjesztésekből is, hazánk nagyon fontos részt vállal az európai uniós közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásában, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának nemzetközi béke és biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítéseinek aktív támogatásában is. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának, annak hatékonysága további növelésében Magyarországnak nagyon fontos szerepe kell legyen, hiszen Európai Unió-tagként alapvetés, hogy aktív szerepet kell vállaljunk annak a legfőbb céljának, a békének a megteremtésében és fenntartásában.

Itt szeretném megemlíteni, hogy a migrációs nyomás csökkentésére is akkor van esély, ha az Európai Unió tágabb környezetében lévő országok biztonságot és megélhetést képesek biztosítani a polgáraik számára.

(10.20)

Ennek érdekében viszont az Európai Uniónak és így Magyarországnak is tennie kell, tehát segíteni kell a gazdasági felzárkózást, és aktív szerepvállalásra van szükség a válságövezetekben.

Szeretném kiemelni, hogy egy szövetség akkor erős, ha annak minden tagja erős, éppen ezért rendkívül fontos a Magyar Honvédség fejlesztése és működőképességének fenntartása. Magyarország a védelmi kiadások mértékében és a kormány felelőtlen döntései miatti szűkös források hatékony felhasználásában is kifejezett rosszul teljesít. És példátlan módon történelmi mélypontra csökkent a honvédség költségvetése, amely nem éri el a GDP 1 százalékát sem. Csak hogy néhány adatot említsek: 2014-ben csupán a tervezett GDP 0,79 százaléka volt, míg a 2015-ben a tervezett GDP 0,75 százalékát teszi ki. És amint már említettem az előző felszólalásomban, a harcihelikopter-képesség megszűnt, a szállítóhelikopter-képesség a működőképesség határára sodródott, az egyéni felszerelések rendkívül rossz állapotban vannak a honvédségnél, óriási a fluktuáció az állományban.

És két mondatot szólva a béremelésekről. Nagyon remélem, hogy a hivatásos állomány meg fogja kapni azt a béremelést, amit a kormány megígért. Kérem azt, hogy ne felejtkezzenek el a közalkalmazotti státusban lévőkről sem, hiszen őket ‑ mivel a köztisztviselői illetményalap nem változik ‑ nem fogja érinteni a béremelés.

Összességében reményemet fejezem ki, hogy mind a józan ész, mind pedig a biztonságpolitikai környezet változásai arra sarkallják végre a magyar kormányt, hogy belássa végre, hogy a magyar emberek biztonságának garantálásához a Magyar Honvédség működőképességének nem csupán a hajszálon történő fenntartása, hanem a fejlesztése is szükséges. Mióta Magyarország a NATO tagja és később az Unióé, az Országgyűlés óriási többséggel fogadta el a NATO-, EU-, ENSZ-missziókhoz történő hozzájárulásról szóló határozatokat. Úgy gondolom, ezekben a műveletekben Koszovótól Afganisztánig kiválóan helytálltak a Magyar Honvédség katonái. Nagyon köszönjük nekik a szolgálatukat, és engedjék meg, hogy a rendőri állománynak is megköszönjem, amit ezekben a missziókban tettek. Tehát őket illeti minden elismerés, ők azok, akik garantálják, hogy jó a Magyar Honvédség megítélése, ebből tud táplálkozni hazánk is, és megérdemlik érte a méltó megbecsülést.

Az ezekben a széles koalíciókban, nemzetközi felhatalmazással megvalósuló, közösen meghozott döntéseket eddig az MSZP minden alkalommal támogatta, tehát az MSZP támogatja a beszámolók elfogadását is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)