karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Ikotity István (LMP)

2015-02-26 · 49. ülésnap · napirend utáni felszólalás · 4:28

napirendi pont: Napirend utáni felszólalások

napirend utáni felszólalás: Az ülésnap érdemi munkája után elmondott felszólalás.

Szöveg4 154 karakter · 7 bekezdés · JSON

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tavaly novemberben nyújtotta be a kormány azt a köznevelési salátatörvényt, amelynek egy fontos pontja vonatkozott az egyenlő bánásmódról szóló jogszabály kiegészítő értelmezésére. Eszerint a kormány újabb rendeletalkotási jogot kapott a hátrányos elkülönítés, a szegregáció alóli kivételek meghatározásának kiegészítéséhez, pontosításához.

A módosítás miatt lángolt fel újra a szegregációról szóló vita Magyarországon. Az LMP szerint erre a plusz rendeletalkotási jogra ugyan nem volt szükség, de nem is gondoljuk azt, hogy Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter ezzel direkt a szegregáció további terjedésének teremtett volna jogi kiskaput.

A magyar iskolarendszerben jelen lévő szegregációról a rendelkezésre álló ismeretek alapján sajnos nem tudunk sokat. Felmérések utoljára 2010 előtt készültek, de azok se voltak minden iskolára kiterjedő, átfogó kutatások. A társadalomtudósok vizsgálódásai alapján annyit tudunk, hogy az ezredforduló óta folyamatosan nőtt a szegregáció a magyar iskolákban. Már tíz évvel ezelőtt is több száz általános iskolára volt bizonyítottan igaz, hogy a roma tanulók többségben vannak ezekben az intézményekben.

Ezekben az esetekben nem pusztán arról van szó, hogy a hátrányos helyzetű, sokszor több odafigyelést, több figyelmet igénylő diákok vannak többségben az iskolákban. Ez a helyzet az átlagosnál nagyobb pedagógiai munkát igényel, azonban a szegregált iskolákban, osztályokban egyértelműen rosszabb körülmények között tanulnak a diákok, és így összeadva ezek miatt az okok miatt egyértelműen rosszabb eredményt érnek el. Mindebből következik az is, hogy a későbbi munkaerő-piaci kilátásaik is egyértelműen rosszabbak lesznek. A probléma egyre súlyosabb és egyre súlyosbodik. A magyar gazdaság és társadalom egyik legégetőbb problémája az alacsony foglalkoztatottság, ami főként az alacsony végzettségűek európai összehasonlításban is tragikusan alacsony munkaerő-piaci részvételének következménye. A problémák összetettek, de a szegregációnak komoly szerepe van mindebben. A 2010 előtti helyzetről tehát csupán töredékes ismereteink vannak, de 2010 után már nem is készültek ilyen felmérések. A kormány többször bevallotta az LMP-nek, hogy ilyen ismeretek nem állnak rendelkezésére.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt is közölte, hogy őszintén és a szakmai szereplőkkel közösen szeretnének beszélni a szegregáció problémájáról. Az LMP szerint ehhez elengedhetetlen, hogy legyenek konkrét társadalomtudományos adatok. Az aktuális helyzetet folyamatosan vizsgálni kell, a tendenciákat pontosan fel kell tárni. Egy problémára csak akkor lehet megoldásokat kidolgozni, ha ismerjük, pontosan mivel is állunk szemben. Ezért nyújt be az LMP országgyűlési határozati javaslatot, mert szeretné felkérni a kormányt, hogy társadalomtudományos eszközökkel mérje fel a magyar iskolarendszerben a szegregációt, és készítsen intézkedési tervet a felszámolására, visszaszorítására.

Tisztelt Ház! Tisztában vagyunk vele, hogy a szegregációt nem lehet kizárólag oktatáspolitikai eszközökkel felszámolni. Az iskolarendszer leképezi a társadalmi változásokat, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését. Ahogy nőnek a gazdasági, területi, lakóhelyi, szociális különbségek, úgy nő a szegregáció is. A kifejezés ugyanis egyszerre jelent elkülönítést és elkülönülést is. Magyarországon a szabad iskolaválasztás lehetőséget teremtett az iskolák közti vándorlásra, a szülők elvihetik gyerekeiket körzeten kívüli intézményekbe is, ezt a lehetőséget a külföldi országokhoz képest sokkal kevésbé korlátozzák itthon.

A megoldás természetesen mégsem a választási lehetőségek visszaszorításában, hanem sokkal inkább a komplex beavatkozásokban rejlik. Túl azon, hogy gyökeres irányváltásra lenne szükség a közoktatásban, a kormány szélesebb társadalompolitikáját is újra kellene gondolni. Ameddig a társadalmi egyenlőtlenségek nőni fognak, addig a szegregáció is egyre kiterjedtebb lesz. De addig is mindennek az alapja a helyzet pontos ismerete. Ezért lenne nagy szükség a szegregáció felmérésére, amit az LMP javaslatára a kormánynak el kellene végeznie. Köszönöm a figyelmet.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Ikotity István — 2015-02-26, napirend utáni felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/49-138.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-49-138,
  title = {Ikotity István — 2015-02-26, napirend utáni felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/49-138.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}