Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Közel egy esztendeje, 2014. március 15-én lépett hatályba Magyarország új polgári jogi kódexe, a polgári törvénykönyv. A kódex Második könyve, annak is harmadik része tartalmazza a képmás és a hangfelvétel polgári jogi védelmét. Idézni fogom a következő törvényi szabályt: „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.” ‑ mondja a polgári törvénykönyv.

Ez a törvényjavaslat nem a polgári törvénykönyv módosítására irányul, a polgári törvénykönyv vitáját több mint két évvel ezelőtt már lefolytattuk. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja pusztán a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek következetes és hatékony végrehajtása, ezért célszerű, ha mi is ezekből az anyagi jogi szabályokból indulunk ki.

Az új polgári törvénykönyv a képmáshoz és hangfelvételhez való jognak a korábbi polgári törvénykönyvön alapuló évtizedes bírói gyakorlatát és uralkodó értelmezését emelte törvényi erőre. Ennek megfelelően a hatályos Ptk. úgy rendelkezik, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalán vagy egyéb visszaélésszerű felhasználásán túl már önmagában azok engedély nélküli elkészítése is jogszabályba ütközik.

(13.00)

A képmás és hangfelvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához egyaránt szükséges a felvételen szereplő személy hozzájárulása. Ezen szabály alól a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel jelent csak kivételt.

A jognyilatkozatokra vonatkozó általános szabály értelmében a hozzájárulás korábban sem volt és a hatályos Ptk. alapján sincs alakisághoz kötve, azaz megtehető szóban, írásban vagy kifejezhető ráutaló magatartással is. A joggyakorlat régóta egységes a tekintetben, hogy a kép- vagy a hangfelvétel készítőjét terheli annak bizonyítása, hogy az érintett a hozzájárulását adta a róla készült kép- vagy hangfelvétel elkészítéséhez, illetve nyilvánosságra hozatalához. A bizonyítási teher így a felek közül a felvételt készítő alperesen nyugszik, és ez magában foglalja a kimentési okok fennállásának bizonyítási kötelezettségét is. A T/3018. számú, a polgári perrendtartás módosítására irányuló törvényjavaslat az előbb ismertetett anyagi jogi szabályokra épül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a következőkben röviden ismertessem a törvényjavaslatban foglalt új eljárást, amely egy már meglévő, különleges eljáráshoz, a sajtó-helyreigazításhoz hasonlóan külön fejezetet hoz létre a perrendtartásban a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jog lehető leghatékonyabb érvényesítése érdekében. A módosítás szükségességét legfőképpen az indokolja, hogy a perrendtartás jelenleg hatályos rendelkezései alapján csak az általános szabályok szerint lehet pert indítani.

A jogsértés jellege, a jogsértésre történő rövid időn belüli reagálás alapvető igénye indokolja, hogy a hatályos polgári perrendünk keretei között, annak részeként kerüljön bevezetésre egy olyan új, különleges eljárás, amely az érintettek számára képes garantálni a jogsértések elleni gyors, átlátható és hatékony fellépés lehetőségét, egyidejűleg fenntartva az általános szabályok szerinti perindítás lehetőségét is.

A törvényjavaslat értelmében az új jogérvényesítési lehetőség két szakaszból áll: az előzetes eljárásból és a perből. A módosítás a képmáshoz, illetve a hangfelvételhez való jogában megsértett személyek érdekeit tartja elsődlegesen szem előtt. Az előzetes eljárás révén már a perindítást megelőzően sor kerülhet a jogsértés mielőbbi orvoslására. A jogsértő számára ugyanis lehetővé válik, hogy a sérelmet szenvedett fél kérelmére kvázi önkéntesen a megszabott határidőn belül helyreállítsa a jogsértést megelőző állapotot, a további jogsértést abbahagyhassa, a sérelmes helyzetet megszüntethesse és az érintett számára megfelelő elégtételt adhasson. Optimális esetben így az előzetes eljárás a bírósághoz fordulás elkerülését eredményezi.

Az eljárás gyorsaságát segíti elő, hogy az érintett az orvoslás iránti kérelmét 30 napon belül terjesztheti elő. Ezt a határidőt a képmás vagy a hangfelvétel készítéséről, illetve felhasználásáról történt tudomásszerzés időpontjától kell számítani, azonban az ettől az időponttól számított hat hónap eltelte után nincs helye az előzetes eljárás megindításának. Hangsúlyozom, ez utóbbi határidő nem jelenti azt, hogy a sérelmet szenvedett az általános szabályok alapján ne indíthatna pert. Ezen határidő elmulasztása csak azt jelenti, hogy a különleges eljárás szerinti per nem indítható meg.

Keresetben az érintett a személyiségi jogok megsértése esetére biztosított felróhatóságtól független szankciók alkalmazását kérheti, amelyek a javaslat értelmében már az előzetes eljárásban is kérhetőek voltak. A javaslat szerinti eljárás bevezetése az esetleges későbbi kártérítés és sérelemdíj megállapítása iránti eljárásokat is megkönnyítheti azáltal, hogy a jogalap tekintetében már a különleges eljárásban lefolytatásra került a bizonyítás, így a módosítás ezeknek a pereknek gyors lezárását is segíti.

A módosításra javasolt eljárás mielőbbi lezárhatóságát szolgálja továbbá, hogy a perben a bíróság soron kívül jár el, a bíróság a határidőben érkezett keresetlevélnek bírósághoz érkezésétől számított 8 napon belül kitűzi a tárgyalást, valamelyik fél távolléte nem akadálya az első tárgyalás megtartásának, mindkét fél távolléte pedig az eljárás megszüntetését eredményezi, a tárgyalást csak kivételesen indokolt esetben lehet elhalasztani, a bizonyítás eredményességének valószínűsítése esetében, és a perben igazolásnak, viszontkeresetnek, szünetelésnek helye nincs.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat azzal, hogy lefekteti a pert megelőző eljárás alapvető szabályait, a perindítás elkerülését is elősegíti, illetve amennyiben az önkéntes teljesítésre nem kerül sor, úgy a bekövetkezett jogsértésnek a különleges per lefolytatásában a lehető legrövidebb időn belüli orvosolhatóságát biztosítja.

Remélem, sikerült képviselőtársaimat a javaslat valódi céljaival megismertetni, és meggyőzni önöket arról, hogy a javaslat jó célokat szolgál. Bízom benne, hogy mai vitánkat nem fogja eluralni az a bulvárértelmezés, hogy a jövőben nem lehet az utcán fényképezni. Ez az állítás már két évvel ezelőtt sem volt igaz, most pedig különösen kiábrándító lenne, ha képviselőtársaim összekevernék a polgári anyagi jogot az eljárási szabályokkal. Ellenben a törvényjavaslat mindazon jogsértések orvoslását szolgálja, amelyek elszenvedői gyakran az óvatlan, fiatalkorú, sérülékeny társadalmi csoportokból kerülnek ki. Ehhez kéri a kormány a támogatásukat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)