Gőgös Zoltán (MSZP)

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon aktuális ez a parlamenti vita az EKAER-ről, hiszen látszik, hogy ez megint egy olyan próbaüzemes törvény, ami nem sikerült. Világosan elmondtuk akkor, amikor egy salátába becsomagolva ennek a szabályai megjelentek, hogy ez így nem lesz jó.

Az, hogy erre azt a megoldást választja a kormány, hogy ugyan nem mond semmit ebben a törvényjavaslatban, de kéri a felhatalmazást arra, hogy majd 12 nap alatt rendet tesz abban, amiben másfél hónap alatt nem tudott, azért ez elég izgalmas.

Képviselőtársaim, tegnap eldőlt, hogy kéthetenként lesz ülésezés, nyilván erősen csorbítva az ellenzék jogait, a parlamenti kontroll szerepét, majd megjelenik a rendelet alapú kormányzás ebben a törvényben, azonnal. Ugyanis ez arról szól, hogy Elnöki Tanácstörvényerejű rendelete.

Én azt gondolom, hogy ekkora kört és ilyen széles tömeget érintő szabályozást egyszerűen pofátlanság miniszteri rendeletbe helyezni, még akkor is, ha tudom, hogy jelenleg az a helyzet ezzel az EKAER-rel, hogy más van a hatályos törvényben, más van az ahhoz tartozó végrehajtási rendeletben, és teljesen más van a NAV honlapján. Na, ez az, amin most igazodjunk el!

Ebből az is következik, hogy jelenleg én azt látom, hogy ‑ ugyan most nincs büntetés, de a végrehajtás folyik ‑ maga a NAV a törvényalkotó, tehát ő dönti el, ő mondja el azokon a fórumokon, ahol én is voltam, többen voltak, úgy tudom, elnök úr is volt, hogy tök mindegy, mi van a törvényben, ez akkor is így lesz.

Képzeljék el azt a helyzetet, amikor karácsony környékén kerestek engem Ócsáról, hogy jó lenne erről beszélni, mert fogalmuk nincs, hogy mi lesz itt; alapvetően ott zöldségtermelői kör van. Január 5-én 200 termelő várt, mert egyszerűen nem tudták, hogy mit kezdjenek ezzel az egésszel, mert kigyűjtöttek ők minden ehhez tartozó leírást, ami létezik, ami megjelent bárhol, akár a NAV-nál, akár magán a kormányportálon, akár a VM vagy FM tájékoztatóin, de nem igazodtak el rajta. Ez egy kör, ez az agrárium.

Az is látszik, hogy nyilván kiverte a biztosítékot a nagy autógyáraknál is a történet, ahol alapvetően a raktárok a kamionok, és most már lassan majd összeáll a kép, hogy miről is tárgyalt, mondjuk, Merkel asszony Magyarországon; az egyik biztos, hogy ez volt, mert nagyon hirtelen egyszerűsítve lesz ‑ úgy látom én legalábbis, ahogy halljuk ‑ az ilyen típusú, kevésbé kockázatos ügyeknél ez az EKAER.

(10.50)

Azt szeretném javasolni, hogy nem lesz erre elég 12 nap, államtitkár úr, hogy ebben rendet csináljanak. Tegnap vitatkoztunk Varga miniszter úrral, hogy miért nem kaptam választ 15 konkrét kérdésemre ‑ én csak 15 konkrét kérdést tettem fel, de szerintem Jakab elnök úr többet is tudna felsorolni azokról a gyűlésekről, ahol ő járt NAV-os képviselővel, akár ezret is ‑, amire nincs válasz. Erre kaptam egy olyan semmitmondó választ Czomba Sándor aláírásával, amivel sokra nem mentek a termelők. Elküldtem nekik, hogy nézzék meg, ennyi a kormány egyeztetési meg tárgyalási szándéka. Abban az volt leírva, hogy ez egy tökéletes dolog, ők majd ebben rendet raknak.

Először is nem értem, ha már úgy tűnik, hogy elloptak egy rendszert ‑ majd erről is szeretnék két mondatot szólni, hiszen a rendszergazda, aki ezt 2011-ben átadta a minisztériumnak, illetve az adóhatóságnak, az állítja, hogy CtrlC-CtrlV-vel jelent meg nagyjából az első törvény az ő leírása alapján ‑, akkor miért nem úgy csinálták meg, ahogy az le volt írva. Például miért nem úgy csinálták meg, hogy az EKAER szám végigkövesse az árut? Miért áll meg 15 nap után az első értékesítési pontnál, amikor mindenki pontosan tudja a magyar áfacsalás logikáját? A magyar áfacsalás logikája minimum három, négy vagy öt cég, azok között tűnik el az áfa, hogy legalább kétszer visszaigénylik az UHT-tejnél az áfát különböző, utána eltüntetett cégeknél. Erről kellene beszélni, államtitkár úr. De ha ezt nem tudják, akkor nagyon nagy baj van! Akkor erre a kormányra nemhogy EKAER-t, semmit nem lehet bízni, mert ez egyértelmű beszédtéma és nyilvánvaló Magyarországon.

Sőt, azt is mondom, államtitkár úr, a múltkor óriási közlemény volt, hogy megfogtak egy kamionnyi francia krumplit, amelynek nem voltak rendben a papírjai. Ehhez nem kell EKAER, államtitkár úr. A magyarországi krumplitermelők leadták a minisztériumnak még annak az V. kerületi cégnek is a nevét meg a paramétereit, hogy ki importálja be feketén a krumplit. Csak oda kell menni, aztán rendet kell rakni. Meg kell fogni a csalókat, de nem így. Egyébként arra sem látok épeszű magyarázatot, hogy miért a fuvarozónak kell EKAER számot kérni az importnál, miért nem az importőrnek. Miért nem az importőr felelős azért, hogy világosan lássa, mit akar behozni és hogyan? Miért van erre szükség?

A másik: látjuk, hogy hány száz milliós autók álldogálnak bizonyos nagykereskedelmi cégek vagy kiskereskedelmi hálózatok parkolói előtt. Ez csak úgy lehet, hogy iszonyatos mennyiségű feketeáru van. Az áfacsalásból óriási mennyiségű feketeáru képződik, amit pontosan a nagykerraktárak és a kiskeráruházak között kellene megfogni, illetve a kiskeráruházakban a fekete-pénztárgépeknél, és nem az EKAER-rel; hanem azzal, hogy menjenek oda, ahol egyik nap Győr megyében lekapcsolnak egy kereskedelmi partnert 2 milliárdos áfacsalásért, másnap meg elég ugyanannak a cégnek a legnagyobb áruháza az összes pénztárgéppel együtt. És nem kapok választ arra, hogy hol tart ez a nyomozás. Önök nagyon gyorsan és gyakran mutatják be piti bűnözők elfogatását, de a nagyokat meg nem akarják megfogni, államtitkár úr. Mert ha meg akarnák fogni, akkor biztos, hogy nem ilyen rendszert működtetnének.

Nincsenek válaszok azokra a kérdésekre, hogy mit csinálnak konkrétan az agrártermelők. Turi-Kovács képviselőtársam utalt arra, hogy ez egy teljesen speciális szektor. De én azzal nem tudok mit tenni, ha még a miniszter se érti meg, aki pedig vidéki ember, hogy ha valamely kistermelő a tábláról azonnal a malomba adja el a gabonát, az nem tud EKAER számot kérni, mert fogalma sincs arról, hogy mennyi a súlya annak, amit bevisz, fogalma sincs arról, hogy mennyi annak a víztartalma, fogalma sincs arról, hogy mennyi annak a beltartalma, és hogy azért mennyi pénzt fog kapni, államtitkár úr. Elhiszem, hogy van olyan szándék, hogy ezt majd a rendeletben szabályozzák, de nekem a miniszter úr még mindig a saját raktárba való szállításról beszélt. Mi van akkor, ha valaki integrációban termel, úgy, hogy a termék eleve nem az övé, amit arat, de az ő raktárában marad? Akkor mit csinálnak vele? Mi van akkor, ha odamegy a kereskedő a telephelyre és ott vásárol? Ki kéri az EKAER számot, és hova kell azt bejelenteni?

Ezeket a kérdéseket tettem fel, tizenötöt. De nem tizenötöt lehetne feltenni, hanem ötszázat! Egyetlenegyre sem kaptam választ másfél hónap alatt! Nem jöttek el arra az albizottsági ülésre, ahol az FM-mel ezeket a problémákat konkrétan végigbeszéltük. Magyarul: magasról tesznek az emberek fejére, és ez elég nagy probléma. Azt gondolom, azzal, hogy két hét alatt akarnak rendeletet hozni egy olyan törvény kapcsán, ami másfél hónap alatt megbukott, újabb óriási konfliktusokkal fog járni, államtitkár úr. Nem fogják tudni jól megcsinálni, mert még mindig nem hajlandók speciális dolgokat tudomásul venni.

Egyébként azt is látom, hogy erre nincsenek új emberek sem. Ugyanazok a NAV-osok ellenőrizgetnek az EKAER-ben, akik eddig. Pontosan ugyanazt csinálják, mint eddig a belső mélységi csoportok. De azt gondolom, hogy ehhez nem ilyen rendszer kell. Azt kérem, azt javaslom, üljenek már le azzal az emberrel, aki csinált egy rendes szoftvert, próbálják vele megbeszélni, hogy ő mit csinálna másként, mert a jobbtól nem nagy baj tanulni. És ne mondják azt, hogy ennek ahhoz a rendszerhez semmi köze, amikor a leírása szó szerint ugyanaz, mint amit én láttam az ő szabadalmában. Azt gondolom, hogy ez lenne a minimum, mert biztos, hogy lehetne rajta javítani.

A másik: elhangzott már ma, hogy az alapvető élelmiszereknél nem ez a megoldás. Az alapvető élelmiszereknek egy bizonyos körét folyamatosan jelezzük ‑ nem az összeset, mert egy viszonylag kisebb kört érint az áfacsalás ‑, azokat, amelyek nagyon gyorsan és nagy tételben forognak. Ez most még nyilván nincs 5 százalékos áfában, mert oda a kecskét meg a marhahúst rakták be, ami egyedi fülszámos, soha senki nem csalt áfát, de azért lehetett belőle hatvan sajtótájékoztatót tartani, hogy ez a zseniális kormány milyen óriási dolgot tett, hogy a fél birkát meg a fél kecskét 5 százalékos áfába sorolta. Államtitkár úr, vegyen nekem a boltban fél birkát vagy fél kecskét! Sehol nem kap, mert nincs ilyen forgalomban. De ugyanígy nagyon ritka a negyedelt marha is, amit szintén beraktak. Jól mutatnánk a piacon a hátunkon egy negyedelt marhával.

Tehát az a baj, hogy ahhoz nyúlnak hozzá, amihez nem kellene. Mert ott nincs értelme megcsinálni, az nyilván csak egy sima festék. De ezzel a módszerrel nem fogják tudni megoldani, mert idő sincs rá. Milyen társadalmi párbeszéd az, amit két hét alatt akarnak lefolytatni? Kérdezem én, milyen társadalmi párbeszéd lesz az, amikor eddig senkivel szóba nem álltak. Én voltam négy termelői körben, de úgy tudom, hogy a kamara és a Magosz nagyon sok helyen járt, csak nem mert arról beszélni, hogy milyen hangulat volt ott. A legtöbb helyen persze azt mondták, hogy felesleges volt elmenni, mert nem hallottak semmit, ugyanis három ember háromfélét mondott. Hát az a probléma ezzel a rendszerrel, hogy beugrasztottak valamit ebben az országban, amiről pontosan látni lehetett, hogy nem lesz jó vége.

Én nem csinálnám azt, hogy ezt rendeletbe tegyem át, hogy mentesítsem a törvénykezést az alól, hogy itt ezzel szórakozzon. Szívesen tárgyalunk erről, államtitkár úr! Szívesen meg is hallgatjuk mindenkinek a véleményét. De azt kérem, hogy ne két hét alatt akarják ezt megoldani. Kizárt dolog, hogy ez sikerülni fog. Mindenben partnerek voltunk eddig is, ami a megoldás irányába mutatott. S továbbra is azt javasoljuk ‑ hiszen iszonyatos sok pénz van, az látszik, hogy mindenre van pénz, osztogatnak az uszodától kezdve mindenre, szórják a milliárdokat, ami persze nagyon fontos ‑, hogy nagyjából arra is kerítenie kellene 100 milliárdot, hogy abban az élelmiszerkörben, amelyben igazából tombol az áfacsalás, meg még segítene talán a szegényebb rétegek fogyasztásának a növelésében is, megcsinálják azt a lépést, ami az 5 százalékos áfa irányába menne. Higgye el, hogy töredéke probléma lenne. Jussanak már egyszer oda, hogy ami gömbölyű, azt gurítjuk, ami szögletes, azt meg visszük, államtitkár úr. Mert ebben a rendszerben biztosan nem így van.

S nagyon kérem, vegyék már komolyan azokat a szakembereket, akik, higgye el, hogy ezekben a dolgokban jobban benne vannak, mint a minisztérium apparátusa. Mert az mégiscsak elképesztő, hogy olyan helyen akarnak 200 kiló árunál elektronikus bejelentést csinálni, mondjuk, egy tanyáról, ahol se villany, se internet-hozzáférés nincs. Ezeket azért csak alaposabban meg kellene válaszolni, és meg kellene gondolni, hogy mit csináljanak ezzel. Tudom, erre azt mondták, hogy a nagybanira való értékesítés nem az. Igen, de csak a kompenzációs feláras őstermelőknek, mert erre már van egy magyarázat. És mi van a többivel, azzal, aki áfakörös őstermelő vagy áfakörös kistermelő, mint az összes fiatal gazda? Nem csodálkozom, hogy az Agrya így kikelt ez ellen a jogszabály ellen, hiszen az összes fiatalgazda-pályázat feltétele volt, hogy mezőgazdasági vállalkozónak kellett lenni. Ők már eleve áfakörben vannak, államtitkár úr! A saját fuvarozás és értékesítés után nekik mindnyájuknak bevallásokat kellene csinálni. És nem ők az áfacsalók, hanem az a kör, akire meg nem vonatkozik, aki őstermelői igazolvánnyal a nagybani piacról viszi a kis piacra az árut, a banánt meg a narancsot, mint őstermelő. Tehát az a probléma ezzel, hogy megint nem oda nyúlnak, ahova kellene, és nem oda ütnek, ahova kellene.

Azt kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot vonják vissza, meg az egész törvényt, amelyik az EKAER-rel foglalkozik. Látszik a próbaüzemből, hogy ez nem sikerült. Csináljanak egy olyat, ami jó lesz, de legelőször is csökkentsenek áfát! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)