Bencsik János (Fidesz)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből, és egy maroknyi tőkés társaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, amelyet egyetlen kényszerítő erő mozgat: a rövid távú pénzügyi nyereségre való törekvés. Éppen ezért a saját környezeti erőforrásainál többet fogyasztó országok uralják a nemzetközi gazdaság szabályalkotó folyamatait, fogalmaz David Korten, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora.

Tisztelt Országgyűlés! Jól tudom, hogy ma nem az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás országgyűlési vitáján vagyunk, mégis engedtessék meg számomra, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitás­fenntartását elősegítő törvénycsomag kapcsán mindannyiunk figyelmét ráirányítsam néhány, a közeljövőben meghozandó döntésünk szempontjából fontos körülményre.

A világ gazdasági erőforrásainak jelentős része egyre kevesebb természetes személy, valamint tőkés társaság tulajdonaként koncentrálódik. A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő nemzetközi előírások nem a társadalmi erőforrást gyarapító intézmények, köztük az oktatás és egészségügy megerősítését, hanem a puszta tőkeérdekek érvényesülését szolgálják. Mindezek hátterében pedig az erkölcsfogyatékosság és a pénzbetegség áll. Mert ahol a szakralitás eltűnik, ott a szellem elalszik, s vele együtt a morál is hanyatlik. A szeretet energiájának finom rezgése helyére benyomakszik a pénz energiájának durva zakatolása, a harangzúgás helyét pedig átveszi a kolomp zörgése.

A harmóniára való közösségi törekvés helyébe a kevesek átmeneti jólétét biztosító, létrontó törekvés, a természet és a társadalom kifosztásának folyamata lép. Olyan globális hatalmi struktúra jött létre, amely egy kézben összpontosítja a kereskedelem, a pénzpiac, a média és mindezeken keresztül az energetika erőforrásait is.

Kodolányi János az 1943-a szárszói konferencián a következőket mondta: „Sajátítsd ki a gondolatközlés eszközeit, sőt, teremts új eszközöket, s a szavak inflációját zúdítsd rá a tömegekre. Végül mindent elfogad, amit adsz neki, s mindent odaad, amit kívánsz tőle. Íme, a modern mágia.” S mára mindez meg is valósult.

Tisztelt Országgyűlés! A kontinensünk 70 esztendeig tartó békéjét szavatoló jaltai egyezmény szemeink előtt porladt szét. A globális hatalom most arra törekszik, hogy a potenciális riválisait és az azok között formálódó együttműködési rendszereket szétzilálja. A leglátványosabb frontvonal ma az Oroszország és Európa között az elmúlt két évtizedben létrejött, alapvetően energetikai együttműködési rendszer.

A másik kiemelt célpont pedig az Oroszországot, Kínát, Indiát, Japánt és az iszlám országok egy részét is magában foglaló eurázsiai pólus. Az a konkrét helyzet, amelyben ma vagyunk, globális szinten egyre élesebb birodalmi összecsapások, regionális szinten a közép-európai rendszerváltások kudarca nyomán növekvő feszültségek, lokális szinten pedig a magyar társadalom tehetetlen indulatainak eredőjeként írható le. Magyarország geopolitikai értelemben tektonikai törésvonal közepén, birodalmi érdekek ütközőzónájában helyezkedik el.

Az egyik veszély, ha tudatlanságból, felelőtlenségből, gyávaságból vagy puszta haszonelvűségből egy hervadó birodalom utolsó csatlósaivá válunk. A másik veszély, hogy a két birodalom között manőverezve, helytelen ön- és geopolitikai értékelésre alapozva, megfontoltságot nélkülöző vakmerőséggel elvétjük a lépést. A pozsonyi csata, Mohács, Trianon után ismét történelmi jelentőségű, kritikus elágazási ponthoz érkeztünk, és ennek a helyzetnek az ismeretében kell megvizsgálnunk és értékelnünk az előttünk lévő törvénytervezetet is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország bruttó villamosenergia-termelése 2013-ban 12, 2014-ben pedig további közel 4 százalékkal esett vissza, miközben a fogyasztás növekedése megközelítette az 1 százalékot. A külföldről vásárolt áram részesedése 2013-ban 28, 2014-ben már közel 32 százalékot tett ki. A Paksi Atomerőmű részesedése 37, a hazai lignittel működő Mátrai Erőműé 14,5 százalék volt.

Miután a paksi blokkok kapacitásának kihasználtsága megközelítette a 90, a mátrai ligniterőműé pedig a 75 százalékot, nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük ki, hogy e két egység működőképességén múlik jelenleg hazánk biztonságos villamosenergia-ellátása és ezzel együtt társadalmi-gazdasági működőképessége. Az előttünk álló évtizedben a villamos­energia-felhasználás növekedése évi 1 százalék alatt marad a hatékonyság növekedése miatt.

A csúcsterhelés a jelenlegi 6600 megawattról 2020-ra 6700, 2030-ra 7300 megawatt közelébe emelkedhet. Ezzel szemben 2020-ra az üzembiztos áramtermelő kapacitásunk 6-7 ezer megawatt közé csökken. A kieső kapacitások elméletileg az import növelésével pótolhatóak, de ez az import megkétszerezésével járna, amely egyrészt gondot jelentene az átviteli hálózatok kapacitásoldalán, másrészt a környező országok elöregedő erőműparkjai is kiesnek a termelésből.

Nem az a kérdés tehát, hogy kiváltjuk-e 2025 után a kiöregedő paksi kapacitásokat. A kérdés az, hogy az ország biztonságos ellátásához szükséges 10 ezer megawatt névleges erőművi kapacitásban a paksi régi és új blokkok leszámítása után milyen erőművek maradnak, illetve kerülnek be. Az importszaldó növelése még középtávon sem helyettesítheti kellő biztonsággal a belföldi erőműépítést, mert a szomszédaink sem tudnak olcsóbban termelő erőműveket építeni, mint mi.

Már a következő hat évben ellátásbiztonságunk megőrzése érdekében 1500 megawatt teljesítményű erőműparkot kell építenünk. Mindez elsősorban megújuló forrásokra alapozva oldható meg, ráadásul az esetleges állami támogatások ebben az esetben az európai szabályokhoz is illeszthetőek.

2020 után további 2 ezer megawatt megújuló vagy alternatív, ma még nem ismert technológián alapuló kapacitás kiépítése válik elengedhetetlenné. Ugyanakkor a megújuló vagy annak hitt energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túl­használat által, ezért a megújulók soha nem fogják kiváltani azt a még mindig növekvő energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozókból elhasználunk.

Ezért ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból fontos a Mátrai Erőmű 600-800 megawattnyi kapacitásának megújítása is, de ezzel együtt is rögzítenünk kell, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája. Meggyőződésem, hogy a 2011-ben elfogadott nemzeti energiastratégia célrendszere továbbra is tartható, de nem odázható tovább a nemzeti erőmű-fejlesztési cselekvési terv elkészítése.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon egy valóban nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági jelentőségű kérdésről vitatkozunk a tisztelt Ház sokat látott és hallott falai között, de hasonló jelentőségű döntés meghozatalára talán száz esztendővel ezelőtt került sor utoljára. Történelmi a pillanat, s ennek köszönhetően a felelősségünk is. Nincsenek csak jó vagy csak rossz döntések. Minden döntésnek megvan a maga nyeresége és vesztesége, mint ahogy a közösséget szolgáló és annak hátrányára váló hozadéka is.

(16.20)

Magyarországnak egyszerre van szüksége a hazai előfordulású ligniterőműre, a jól készletezhető fűtőelemekkel működő atomerőműre és a megújuló erőforrásokra alapozódó technológiák alkalmazására. Az első előnye, hogy hazai erőforrás, hátránya, hogy szennyezi a levegőt, míg a második beruházás sokba kerül, veszélyes technológia, de olcsóbban termel, a harmadik ugyan környezetbarát, de drága, ma még a fogyasztók által megfizethetetlen áramot állít elő. Ezért sem tettük le voksunkat 2011-ben az egyik vagy másik technológia kizárólagos alkalmazása mellett.

A magyar áramfogyasztók többsége is tisztában van ezzel a kényszerhelyzettel, s ennek tudható be mind a mai napig a nukleáris energia békés célú használatának jelentős mértékű társadalmi támogatottsága. Ugyanakkor a technológia telepítési költségének nagyságrendje, veszélyessége, az elhasznált fűtőelemek végső tárolásának, újrahasznosíthatóságának bizonytalansága megköveteli a minél átláthatóbb, a társadalmat mindinkább bevonó döntés-előkészítést, beruházást és későbbi üzemeltetést. Az elmúlt néhány esztendő e tekintetben kevésbé átlátható kormányzati döntései, továbbá a nemzetstratégiai kérdésekben elengedhetetlen, az ellenzék részéről is meglévő politikai konszenzus hiányának következtében a technológia irányában korábban meglévő társadalmi támogatottság erodálódni kezdett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Attól tartok, hogy az előttünk lévő törvénytervezet sem szolgálja a társadalmi támogatottság fenntartását és további megerősítését, annak ellenére sem, hogy számos, az erőmű építésével, továbbá a nukleáris energia békés célú használatával kapcsolatos részletkérdést szakmailag megalapozott módon kíván szabályozni. Egyetértek azzal, hogy a tervezett beruházás adatainak azon része, amelynek nyilvánosságra hozatala Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ne legyen nyilvánosan hozzáférhető. Ugyanakkor nem tudok egyetérteni azzal, hogy ez kiterjedjen azon adatokra is, amelyek Magyarország tárgyban érintett külügyi tevékenységére és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataira vonatkoznak. Továbbá aggályosnak tartom azt a bekezdést is, amely szerint üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az érintett felek jogosnak vélt érdekét, így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét, személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné. Végül pedig azt is, hogy a megállapodásokat, illetve szerződéseket előkészítő döntésmegalapozó adatok 15 esztendeig titkosításra kerülnek. Figyelemre méltó és árulkodó az a rövid bekezdés is, amely szerint a beruházással összefüggő létesítési és építési engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult hatóság munkáját nemzetközi szakmai tanácsadó testület segíti.

Tisztelt Országgyűlés! Amint azt már korábban említettem, a jaltai megállapodás szavatosságának lejártát követően a világ újrafelosztása van napirenden. Magyarország geopolitikai értelemben tektonikai törésvonal közepén, birodalmi érdekek ütközőzónájában helyezkedik el, a globális szövetségi rendszer újjászervezése során pedig geopolitikai résben lakási helyzetünkből fakadóan, nem vitatva az euroatlanti beágyazottságunkkal együtt járó jogainkat és kötelezettségeinket, figyelemmel kell lennünk a formálódó eurázsiai szövetséggel való együttműködésünk lehetőségeire és veszélyeire is.

Számomra úgy tűnik, hogy az előttünk lévő törvénytervezet elismeri hazánk paksi beruházással kapcsolatos geopolitikai manőverezésének kényszerű keretrendszerét, ugyanakkor a nemzetet alkotó magyar társadalmat kizárja e formálódó, történelmi jelentőségű megállapodás átláthatóságából.

Miután a Paksi Atomerőművel kapcsolatos mintegy 4000 milliárd forintos beruházás egyaránt befolyásolja Magyarország biztonságos és megfizethető energiaellátását, mindenkori pénzügyi és környezeti fenntarthatóságát, továbbá az ebből fakadó környezeti és társadalmi jólétét és végül az ország szuverenitását, a magyar társadalomnak joga van a szóban forgó beruházással kapcsolatos és az ahhoz kötődő megállapodások megismerhetőségére, és e jogait a kormány, továbbá az Országgyűlés nemzetbiztonsági szempontokra tekintettel korlátozhatja ugyan, de azoktól teljes egészében meg nem foszthatja.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az LMP soraiból.)