Dr. Szél Bernadett (LMP)

DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorú pillanatok ezek a magyar parlamentben, mint ahogy minden vita szomorú, ami a paksi bővítésről szól, ugyanis mostanra, 2015. február 18-ára a Fidesz-KDNP tulajdonképpen a nukleáris ipar szószólójává vált. Három képviselőjük olvasta fel kottára ugyanazt a szöveget, amit akár a hetvenes években is felolvashattak volna. Igazából az látszik, hogy önök ott maradtak valahol a hetvenes években, és nem vették észre, hogy mennyi minden történt azóta.

De azért egy kicsit idézzük fel annak a folyamatnak az ívét, ahogy önök eljutottak idáig. 2014. január 14-én volt az a pillanat, amikor Orbán Viktor elkövette az ősbűnt, elment Moszkvába, és belement Putyin elnökkel az üzletbe. A politikai megegyezésnek nyilván van gazdasági alapja, bár senki nem értette, hogy miért kellett ilyen gyorsan Magyarország miniszterelnökének fejest ugrania a nukleáris projektbe. Ma már látjuk, hogy közben hazánk keleti despoták átjáróházává vált, politikai vonzalma odavitte a Fidesz-KDNP-t. És közben Simicska Lajost is lecserélték mint stabil oligarchájukat, az új oligarchabázisuk kistafírozására mindenképpen kellenek projektek. Ilyen a MET Zrt. ügye, és ilyenné vált a Paks II.-es bővítés is.

Most viszont, hogy úgy fogalmazzak, önök mélypontra jutottak. Lázár János úgy fogalmazta meg hétfőn az interpellációmra adott válaszában, hogy ez az a törvény, a 2250-es törvény, amely az utolsó akadályokat is elhárítja a paksi bővítés elől. Miről szól ez a törvény? Végig fogok menni pontonként, hogy mik szerepelnek benne, de két fontos részletet szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy önök ezzel a törvénnyel mindent titkosítanak. Az égvilágon mindent titkosítanak, ami a bővítéssel kapcsolatos, minden megtagadhatóvá válik. A másik pedig az, hogy a közbeszerzési törvénnyel nem kell foglalkozniuk, ha ki akarják stafírozni az oligarcháikat, gyakorlatilag kényre-kedvre válogathatják ki azokat az embereket, akik a nukleáris projektben beszámíthatók lesznek.

Én egy ma reggeli napirend előttimben bátorkodtam felhívni a figyelmüket arra, hogy illő lett volna ezt a törvényjavaslatot levenni a napirendről, mint ahogy kértük, és ahogy ezt nem tették meg, és akkor nekem azt mondta Fónagy államtitkár úr, hogy nézzük meg a nemzetközi példákat, különösen a francia példákkal jött, hogy abszolút elfogadott módszerek azok, amiket önök letettek az asztalra, merthogy Franciaországban is hasonló szabályok lennének.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én megnéztem az azóta eltelt időben Flamanville 3-nak, egy francia nukleáris projektnek az alapvető ismérveit, és világosan meg tudom önöknek mondani, hogy ki épít, mikor épít, hova épít, mennyiért épít, tehát az alapvető kérdésekre tudok válaszolni. A magyar nukleáris projekttel kapcsolatban gyakorlatilag alig tudunk ebből valamit. Ha önök ezeket a titkosításokat keresztülviszik a magyar parlamenten ‑ tehetik, mert kétharmaduk van, a Jobbik meg „nagyon bátran” tartózkodni fog, ahogy hallottam ‑, akkor attól a pillanattól kezdve a Roszatom teljesen ellenőrizhetetlenné válik. Még ha el is térnek az előzetes tervektől, nem fogjuk megtudni. Ha drágítanak vagy késnek, nem fogjuk megtudni. Viszont ott van a hitelszerződés, amely világosan kimondja, hogy ha önhibánkból kifolyólag késünk a hitelek visszafizetésével, akkor nagyon súlyos szankciók várnak Magyar­országra. Tehát önök ezzel a törvénnyel létrehoznak egy olyan állapotot, amelyben gyakorlatilag a Roszatom Magyarországon a nukleáris projekt ürügye alatt azt csinál, amit akar.

S akkor nézzük meg pontonként is, hogy mivel van itt gond. Önök ebben a törvényben azt kodifikálják, hogy a 2014. januári Orbán-Putyin-paktumként elhíresült egyezménnyel kapcsolatos megállapodáshoz, szerződésekhez, az ezek előkészítésével kapcsolatos valamennyi adathoz megtagadható a hozzáférés, hogyha veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy szellemi tulajdonhoz való jogot sért. Ez egy tipikus gumiparagrafus, szinte bármire ráfogható, úgyhogy csak arra tudok következtetni, hogy az az év, amit én önökkel a bíróságokon töltöttem, az önöknek különböző megpróbáltatásokat jelentett, és nem kíváncsiak tovább a pereimre, egész egyszerűen ki akarják venni a kezünkből annak a lehetőségét, hogy bíróságon szerezzünk érvényt a magyar emberek akaratának. Erről van szó, ez ezt kodifikálja.

De menjünk tovább! Minden megállapodást, szerződés-előkészítő, döntésmegalapozó dokumentumot 15 évig nem nyilvánosnak minősítenek, ami azért is trükkös, mert az adatok már a keletkezésüktől fogva nem nyilvánosak, a 15 évet viszont önök csak a teljesítéstől számolják, tehát akár 20 év is lehet. Innentől kezdve körülbelül 2035 tájékán eszmélhetünk, hogy milyen bajt hoztak a fejünkre ezzel a projekttel.

Menjünk tovább! Beszéltünk arról, hogy a közbeszerzések hatálya alól egész egyszerűen kivonják a beruházáshoz kapcsolódó beszerzéseket. Tisztelt Uraim és Hölgyeim! Ez micsoda? Mégis, hogy gondolják, hogy a legalapvetőbb átláthatósági és ellenőrzési jogköröket is gyakorlatilag csorbítják, megcsonkítják, az ajánlatok innentől kezdve nem összehasonlíthatók, a versenyt korlátozzák? Mennyiben szolgálja a tisztességes verseny kizárása az ország és az adófizetők érdekeit, tisztelt államtitkár úr?

Aztán ott van a választottbíróságok kérdése. Én már egy éve mondtam önöknek, hogy már magában a paktumban is hibásan kodifikálták a leírtakat. A nemzeti vagyonról szóló törvényben világosan benne van, hogy országhatáron belül kell intéznünk a dolgainkat. Akkor önök most miért viszik tovább ezt a tévedést? Vagy önök a paksi blokkokat nem tekintik a nemzeti vagyon részének? Persze, ez is egy magyarázat, viszont meglehetősen furcsa, ha ezt kívánják alkalmazni.

Önök itt a vitában ‑ háromszor ugyanazt végighallgattam ‑ arra hivatkoztak, hogy bürokráciát csökkentenek. De mégis, uraim és hölgyeim, miről beszélnek? Konkrétan triplán törvényellenes az, amit csinálnak. Ezt nemcsak én mondom, hanem Péterfalvi Attila elnök úr is, akinek a levelét itt tartom a kezemben. Bár önök a közigazgatási egyeztetés keretében nem küldték meg az elnöknek a javaslatot, ő mégis megnézte, és megküldte szinte mindenkinek, akinek meg lehet küldeni ebben az intézményben.

(15.30)

Három oldalon keresztül sorolja, hogy önök az alkotmányba ütköznek, önök az infotörvényt megsértik, az aarhusi egyezményen keresztülgázolnak. Gyakorlatilag egy iszonyatosan kemény bírálatot kaptak a NAIH elnökétől. Nekem megküldte elnök úr kérdésemre válaszolva, hogy tudatában van ennek a kritikának Seszták Miklós miniszter úr, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága, tehát Gulyás Gergely, a Fenntartható fejlődés bizottsága megkísérelte ezt a törvényjavaslatot napirendre venni, de önök leszavazták kétharmaddal, a Gazdasági bizottság és maga dr. Aszódi Attila is, a kormánybiztos.

Szeretném hallani az önök felszólalásaiban a reakciókat tételesen Péterfalvi Attila úr kifogásaira. Négy oldalon keresztül kapják a kritikákat. Ne atompropagandát folytassanak itt közpénzen, hanem válaszoljanak Péterfalvi Attila kérdéseire, egyben a Lehet Más a Politika kérdéseire, hiszen ugyanazt kifogásoljuk mi is, amit ő, alaptörvény-ellenes, az infotörvényt sértik, és az aarhusi egyezményen keresztülgázolnak ezzel a törvényjavaslattal. És ez nem arról szól, tisztelt uraim, hogy önök megtehetik azt, hogy bármiféle szabályozást az Alaptörvény fölé helyeznek. Önöknek bizonyos sarokpontokhoz tartaniuk kell magukat. Egy ilyen törvényjavaslatnak, mint amit most letettek az asztalra, nem szabadna plenáris ülésre kerülnie.

De folytatom tovább. Barsiné Pataky Etelka is, aki ugye, kormányellenességgel nehezen vádolható, hiszen korábban a Fidesz színeiben európai parlamenti képviselőnő volt, 2009 óta a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, ő maga is kérdést intézett önökhöz, hogy hogy lehet az, hogy a kamarai tagság nem kötelező tovább, ha valaki a paksi bővítésben részt akar venni mérnökként.

Na most, tisztelt államtitkár úr, mi az oka annak, hogy a magyar jog szerint, ha mondjuk, építünk egy mélygarázst, ezt tervezzük, akkor előírnak kamarai tagságot, ha atomerőművet terveznek, akkor miért nem? Értem én, hogy külföldi mérnököket akarnak helyzetbe hozni, de akkor egész pontosan mi lesz az a nemzetközi szakmai tanácsadó testület, mi lesz az a hivatal vagy hatóság, amit fölállítanak arra a célra, hogy ezeket a mérnököket megvizsgálja?

Hasonló kérdésem van: a hatályos magyar jog kötelezően legalább tízéves alkalmassági időt ír elő például alapozási szerkezetek esetén, és folytathatnám. Na most, ez a törvény felmentést ad a beruházónak e tízéves alkalmasság alól. Akkor hadd kérdezzem meg: önök milyen hosszú időtartamra szánják ezeket a paksi blokkokat? Tíz évnél rövidebb ideig fognak ezek működni? Mert pillanatnyilag, ahogy önök leírták a kodifikációban, ez körülbelül így néz ki. Akkor vagy korrigálják, vagy pedig magyarázzák meg, hogy mégis mire gondoltak.

Amire elfogyott az idő, amikor a kormánypárti kollégák felolvasták a szövegeket, amiket valakitől kaptak, az az, hogy a hatásterület kiterjesztését gyakorlatilag végtelenül leszűkítik, 100 méterre, például Boda esetében. Ez ebben a törvényben benne van. Akkor még egyszer mondom, kiégett atomerőművi fűtőelemek tárolójáról van szó, és ügyfélként az jelentkezhet be ebbe a folyamatba, az tehet fel kérdéseket, annak lehet beleszólása, aki az objektumtól 100 méteres körzeten belül van. Amennyire én tudom, tisztelt államtitkár úr, nem kevés példa van arra, hogy akár országhatárokon átívelően bele lehet szólni ilyen kérdésekbe, mert ez tipikusan olyan ügy, ami nem áll meg országhatároknál, és legfőképpen nem áll meg 100 méternél. Ezt mégis miért csinálják?

Az, hogy radikálisan megváltoztatják a nukleáris hatóság szerepkörét is, próbáltam megfejteni az önök felszólalásaiból, hogy konkrétan mire gondolnak. De még mindig nem egészen értem, hogy a hatáskörbővítésnek mi az oka, és hogy ki fogja biztosítani a szükséges forrásokat. Amit világosan látunk, az az, hogy sem kapacitásuk, sem emberük nincsen ahhoz jelenleg az OAH-ban, hogy átvegyék a teljes nem nukleáris, ionizáló sugárzásokat alkalmazó szféra ellenőrzését. Szeretném tudni, tisztelt államtitkár úr, hogy ez mennyibe fog kerülni. Mert azért szeretném azt leszögezni, hogy a nem nukleáris, ionizáló sugárzásokat alkalmazó szféra lényegében a magyar egészségügy, a fogászati röntgenektől elkezdve a CT-berendezésig, a terhességi hormonvizsgálati izotóplaboroktól a sugárterápiás osztályokig. Na most, információim szerint ez fog az OAH-hoz átkerülni, kiszorítva az eddigi közegészségügyi hatóságot. Azt gondoljuk, hogy ez a szabályozás nem az emberek, hanem a nukleáris technika védelmét szolgálja. Akkor önök most konkrétan ezt miért változtatják meg?

A Lehet Más a Politika többször kérte, hogy önök tartózkodjanak attól, hogy ezt a törvényjavaslatot egyáltalán behozzák plenáris ülésre. Azon egyáltalán nem lepődtem meg, hogy a 15 perces felszólalási időket arra használták, hogy az untig ismert atompropagandát itt 2015-ben, Magyarországon folyamatosan ismertessék. De e fölött az agymosás fölött eljárt az idő. Hadd mutassam meg önöknek azt a felmérést, amit a Medián végzett (Felmutatja.), és ma reggel is megmutattam: a magyar emberek 66 százaléka zöldenergiát akar. Ez a magyar emberek kétharmadának álláspontja, ez a véleménye Magyarország jövőjéről.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön is pontosan tudja, mindenki pontosan tudja, hogy ebben az országban soha magyar embereket nem kérdeztek meg arról, hogy együtt kívánnak-e élni a nukleáris energia jelentette függőséggel és fenyegetettséggel. Ilyen nem volt ebben az országban, nem volt politikai vita, nem volt társadalmi vita, nem volt igazából szakmai vita sem. Akkor kezdődött el, amikor Orbán Viktor úr kiment Moszkvába, és aláírta az Orbán-Putyin-paktumot. Azóta a Lehet Más a Politika aktív részvételével elkezdtünk tabukat dönteni. Arról szól a vita, hogy egyáltalán kell-e nekünk ez vagy nem.

Vannak olyan tanulmányok, én is ismerem, ön is ismeri, mindannyian ismerjük, amelyek kimondják, hogy 40 éven belül ki tudnánk lépni fokozatosan az atomenergiából, és át tudnánk állni megújuló energiákra. Az az önök politikai döntése, és ebben lényegében nukleáris nagykoalíció van ebben az országban, hogy ezt nem teszik meg. És ez semmi másról nem szól, mint hogy önök pénzt akarnak. És ebben a projektben rengeteg korrupciós lehetőség van. Önöknek erre a pénzre szükségük van ahhoz, hogy a pártapparátust, magát a pártot finanszírozni tudják. Ez egy szégyen, önök lesüllyedtek gyakorlatilag a mélypontra. Úgy kívánják megoldani a kérdéseket, amik fölmerültek az elmúlt egy év során, hogy még a bírósági pereket is megpróbálják ellehetetleníteni. Önök senkitől nem kaptak erre felhatalmazást.

Ha elfogadják, biztosíthatom önöket, hogy minden létező követ meg fogunk azért mozgatni, hogy ez a törvény ne működhessen Magyarországon. A világ nem látott még ilyen szabályozást. Áder Jánoshoz fogunk fordulni, aláírásokat fogunk gyűjteni, az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni, az ombudsman úrhoz fogunk fordulni, Péterfalvi Attilát fogjuk kérni, hogy továbbra is harcoljon, Aarhushoz fogunk fordulni, és nem folytatom tovább. De biztosíthatom önöket arról, hogy az utolsó követ is meg fogjuk azért mozgatni, hogy ez a szégyen ne érhesse Magyarországot, hogy miközben a magyar emberek kétharmada zöldenergiát akar, úgy tudják ennek az országnak a torkán lenyomni a nukleáris korrupciós projektjüket, hogy semmibe veszik azt, amit a többségi Magyarország akar. És mindezt a XXI. században!

Önök azt mondták, hogy bürokratikus akadályokat csökkentenek. Miről beszélnek? Törvényellenes, amit csinálnak. Ez a törvényszöveg, törvényjavaslat törvényellenes. Azt mondják, hogy 10 ezer munkahelyet tudnak teremteni? A Teller-projekt, ami az általam utoljára ismert, egyébként mindenki által Magyarországon utoljára kézhez kapott megvalósítási tanulmány, ami a nukleáris projektről szól, maximum 3-4 ezer munkahelyről beszél. A Lehet Más a Politika, amikor a választási programját megírta, 450 ezer munkahelyről beszélt, megújulókból, energiahatékonyságból és helyi gazdaságfejlesztésből. Nagyon fontos látni, hogy ez Magyarországon mindenkinek munkahelyet adna, az alacsonyan képzett embereknek is, és szerte az országban a hátrányos régiókban is.

Ez Magyarország számára egy igazi kitörési lehetőség, ami a függőségünket csökkenti. Úgy nem lehet függőséget csökkenteni, tisztelt képviselőtársaim a Jobbikban, hogy közben nem tudunk olyan kérdésekre válaszolni, hogy az oroszbarátságnak mi az oka.

Tisztelt nukleáris Nagykoalíció! Önök mind megszavazták 2009-ben azt a folyamatot, ami elindította ezt az ámokfutást, amit Orbán Viktor betetőz. Ideje lenne leszállni erről a vonatról. (Ikotity István és Sallai R. Benedek tapsol.)