Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Téved Tóth Bertalan szocialista képviselőtársam, amikor azt mondja, hogy elfogyott volna az atomerőmű társadalmi támogatottsága. Tisztelt Képviselő Úr! Menjen le csak Tolna megyébe, és látni fogja, hogy az ott élő emberek milyen reménnyel várják a kivitelezés megindítását, és nemcsak azért, mert legalább tízezer embernek jut általa újabb munka, hanem azért is, mert ha felépül, nyilvánvaló, hogy egy olcsóbb és tiszta energiához fognak ők is hozzájutni, ugyanúgy, mint Magyarország minden lakója.

Visszatérve a törvényjavaslatra: a törvényjavaslat szorosan kapcsolódik az Országgyűlés által elfogadott, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdése alapján a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes elvi hozzájárulás megadásáról szóló 25/2009. OGY határozathoz, amelyben az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulását adta a Paksi Atomerőmű területén új atomerőművi blokkok létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez.

Ennek következményeként nemzetközi szerződés köttetett meg, amelyet Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvénnyel hirdettünk ki.

A törvényjavaslat két részből áll. A törvényjavaslat első, úgynevezett projekttörvény része a beruházással kapcsolatos, beruházásspecifikus rendelkezéseket tartalmazza, így különös figyelmet fordít polgári jogi, foglalkoztatási s az adatokhoz való hozzáférhetőséget szabályozó rendelkezésekre.

(15.00)

A törvényjavaslat második része az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítását tartalmazza, valamint ehhez kapcsolódóan az építésügyi és a nemzeti vagyontörvényt érintő törvénymódosításokat. A törvényjavaslat címe, „A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása” tükrözi azt a szándékot, hogy a felépült 5. és 6. erőművi blokkok üzembe helyezését követően a két gazdasági társaság, a Paks I. Zrt. és a Paks II. Zrt. egyesülésével egyetlen, állami tulajdonban levő gazdasági társaság lássa el a beruházással kapcsolatos feladatokat. A preambulum utal kifejezetten arra is, hogy a törvényjavaslat az OGY határozattal megadott elvi hozzájárulásának való megfelelést kívánja szolgálni, de mindezt akként valósítja meg, hogy az egyezménnyel és a korábbi nemzetközi szerződésekkel vállalt kötelezettségeinknek, az európai uniós elvárásoknak és az uniós jognak megfelelve, továbbá az Alaptörvényünkben rögzített értékekkel, alapjogokkal és érdekekkel egyaránt harmóniában van.

A beruházás az egyezmény alapján megkötött úgynevezett megvalósítási megállapodások alapján történik, amelyben a fővállalkozó az orosz fél, a megrendelő pedig a magyar fél. Lényeges eleme a törvényjavaslat projekttörvényi részének, hogy vállal­kozási, alvállalkozási szerződés a beruházás alapvető jellegére tekintettel csak olyan gazdálkodó szervezettel köthető, amely rendelkezik úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal. A telephely-biztonsági tanúsítványt a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állítja ki az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely-biztonsági tanúsítvány kiadá­sának részletes szabályairól szóló 92/2010. kormányrendelet vonatkozó szabályai alapján. A telephely-biztonsági tanúsítvány léte garantálja azt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggésben levő információk, adatok, műszaki és egyéb dokumentációk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe, ne veszélyeztessék Magyarország nemzet­biztonsági, nemzetgazdasági érdekeit.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentő­ségű beruházások megvalósításának gyorsí­tásáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény biztosította törvényi lehetőséggel a jogalkotó a törvényjavaslat szerint nem kíván élni. A paksi kapacitásfeltárással kapcsolatos engedélyezési eljá­rás­nak ugyanis nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása, hanem maga a biztonság a leg­főbb szempontja.

Az Atv.-módosítás nagyobb részét kitevő módo­sítások a nukleáris biztonsági szabályozók korsze­rűsítésére irányulnak, a Paksi Atomerőmű bőví­tésére irányuló kormányzati szándékkal össze­függés­ben a beruházás megvalósítása kapcsán hang­súlyos igény mutatkozik a hatósági eljárás rugal­masabbá tételére, racionalizálására. A szabályozással megvalósul a jogalkalmazásban már többször felmerülő igény, mely szerint az Országos Atom­energia Hivatal lássa el az építésügyi hatósági feladatokat is. Az eljárás ily módon leegyszerűsödik. Az OAH a módosítással nagyobb döntési szabadsággal, de nagyobb felelős­séggel is fog eljárni.

A törvényjavaslat jelentősebb újítása, hogy az OAH építésügyi hatóságként kerül nevesítésre a létesítési eljárás kapcsán, s egyidejűleg ez azzal is jár, hogy az atomtörvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényhez képest speciális törvénynek minősül, az építésügyi eljárást az OAH országos illetékességű szervként folytatja le, így hatósági határozat felülvizsgálata csak bírói úton lesz lehetséges, a köz­igaz­gatási perekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

A sugár-egészségügyi feladatok racionalizálása szintén nem új keletű igényként mutatkozott a jogalkalmazásban. A törvényjavaslat az e téren jelenleg túlzottan megosztott és több működési rendellenességet is mutató osztott hatósági rendszer egyszerűsítését és egyértelműbbé tételét is szolgálja. A törvényjavaslat a megosztott hatósági rendszer racionalizálását, a hatósági rendszer átalakítását is célul tűzte ki. A jelenlegi hatósági rendszerből az látszik, hogy az atomenergia-felügyelet tekintetében a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén a hatósági felügyelet megosztott az egészségügyi szervek és az OAH között, míg a védettség és a non-proliferáció területén az OAH minden alkalmazás esetén eljáró hatóság. A sugárvédelem, sugárbiztonság, sugáregészségügy hatósági felügyeletére Magyarorszá­gon osztott rendszer alakult ki. A sugárvédelmi feladatok hatékonyabb hatósági ellátásának meg­valósítására a törvényjavaslat a sugár-egész­ségügyi és sugárvédelmi feladatok körének pontos defi­niálására és a sugárvédelemmel kap­csolatos felada­toknak az OAH-hoz integrálására tesz javaslatot.

A törvényjavaslat célja továbbá az, hogy az atomenergia alkalmazásának felügyeletébe tartozó, az ionizáló sugárzással összefüggő sugárvédelem és a sugáregészségügy jelenleg összemosódó területének elhatárolása a sugárvédelemmel kapcsolatos, jelen­leg az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala és az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó fővárosi és megyei kormányhivatalok nép­egészségügyi szakigaz­gatási szervének részeként működő regionális sugár-egészségügyi decentrumok hatáskörébe tartozó ható­sági eljárások racio­nalizálása és hatékonyabbá tétele a feladatoknak az OAH-ba való integrálása révén meglegyen.

A törvényjavaslat célja az Atv. radioaktív­hulladék-tárolókra és radioaktív hulladék átmeneti tárolóira vonatkozó szabályainak módosítása és kiegé­szítése. A radioaktívhulladék-tárolókkal össze­függés­ben az Atv. alábbi módosításaira kerül sor: radio­aktívhulladék-tárolókra és radioaktív hulladék átme­neti tárolójára vonatkozó rendelkezések ponto­sítása; az egyes fogalmak tisztázása, új definíciók bevezetése, úgymint felszín alatti kutatólaboratórium, radiológiai biztonság, radiológiai biztonság szem­pontjából fontos rendszerek; radioaktív­hulladék-tárolóra és radio­aktív hulladék átmeneti tárolójára vonatkozó enge­délyezési eljárásnál az ügyfél fogalmának meg­határozása; radioaktív­hulladék-táro­lókra és a radioa­ktív hulladék átmeneti tárolójára, telephelyének vizsgá­latára és értékelé­sére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatás­területek fogalmának meghatá­rozása; az enge­délyes felelősségére vonatkozó rendelkezések módo­sítása a radioaktívhulladék-tárolóra és radioaktív hulladék átmeneti tárolójára vonatkozóan; a felügyeleti díjra vonatkozó kiegészítő szabályozások megalko­tása és a felhatalmazó rendel­ke­zésekkel kapcsolatos módo­sítások.

Tisztelt Ház! Kérem, támogassák a T/2250. számú törvényjavaslatot, a KDNP parlamenti frak­ciója támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)