Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat annak a lehetőségét teremti meg, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásbővítéséhez szükséges Paks II.-projekt első kivitelezési munkáihoz megteremtse a feltételeket, és elhárítsa a beruházást esetlegesen akadályozó bürokratikus vagy egyéb objektív akadályokat.

A paksi beruházásról már több ízben vitatkoztunk itt a Házban, illetve azon kívül is. Most engedjék meg, hogy röviden itt is összefoglaljam azokat a tényeket, amelyek mellett nem mehetünk el, ha a paksi beruházásról, Paksról beszélünk. A Paksi Atomerőmű 1983 óta a magyar villamosenergia-ellátás meghatározó tényezője, helye és szerepe kiemelt a hazai energiatermelésben. Az erőmű ma az ország villamosenergia-szükségletének közel 40 százalékát adja, és a hazai villamosenergia-előállítás több mint 50 százalékát. A szakemberek döntő többségének véleménye szerint atomerőművünk a legbiztonságosabb, leggazdaságosabb és környezetvédelmi szempontoknak leginkább megfelelő erőművek közé sorolható. Ezt bizonyítja az is, hogy a nemrégiben elvégzett úgynevezett stresszteszt értékelése során az Európai Bizottság a kontinens egyik legjobban teljesítő erőművének nyilvánította atomerőművünket.

Klímavédelmi szempontból is nélkülözhetetlen, hiszen működése nem jár szén-dioxid-kibocsátással, nem beszélve arról, hogy más szempontból is kevesebb a fajlagos környezetkárosító hatása a létesítmény előállításának, mint összehasonlításul más területeken. Bizonyos számítások szerint a paksi blokkok évente kétmillió ember oxigénszükségletét, vagyis a magyar erdők éves oxigéntermelését takarítják meg azáltal, hogy nem bocsátanak ki az üvegházhatás elmélyítését okozó gázokat. A Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága hosszú évek óta stabil, a lakosság mintegy háromnegyede, 2010-ben 78 százaléka, 2011-ben 73 százaléka egyetértett azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik.

(14.30)

A Nézőpont Intézet 2014. év eleji, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 52 százaléka tartja szükségesnek a kapacitásfenntartási beruházást, 25 százalékuk ellenzi azt, és 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Ez a támogatás talán annak is köszönhető, hogy az emberek tudják: az erőmű 2013-ban a hazai bruttó energiafogyasztás ‑ mint már említettem ‑ 36,4 százalékát fedezte, messze kiemelkedve a többi forrás közül, ideértve a villamosenergia-importot is. A hazai villamosenergia-termelésben Paks szerepe még hangsúlyosabb: a Magyarországon előállított villamos energia több mint fele ‑ pontosan 50,7 százaléka ‑ nukleáris energiából származik.

Mindez bizonyítja ezen energiaforrás hazai jelentőségét, azonban szembesülnünk kell azzal, hogy az atomerőmű jelenlegi összes blokkja üzemeltetésének lehetősége 2032 és 2037 körül megszűnik. Ennek következményeként ‑ ahogy hétfőn Lázár miniszter úr is elmondta ‑ a hazánkban megtermelt 90 ezer megawatt villamosenergia-kapacitásból több mint 6 ezret elveszítünk 2032-2030 körüli időpontra, mivel elavulnak az azt megtermelő technológiák, erőművek. Így közel 7 ezer megawattos kapacitást kell előállítani, de még így is csak az ország szükségleteinek egy részét állítjuk elő ezzel, s várhatóan akkor a megvalósult atomerőművi kapacitással is csak az ország szükségletének körülbelül 30 százalékát állítjuk elő.

Ezzel párhuzamosan természetesen folyamatosan nő a magyar villamosenergia-fogyasztás. Egyértelmű tehát, hogy gondoskodni kell a kieső termelés pótlásáról és a növekvő igények kielégítéséről. E szempontból két tényezőt szükséges megvizsgálni: a villamosenergia-importot, valamint a hazai jövőbeli erőművi kapacitásokat. Figyelembe kell vennünk, hogy hazánk villamosenergia-importja 1995 óta folyamatosan növekszik.

2013-ban az import aránya a teljes fogyasztásban elérte a 28,19 százalékot, vagyis a teljes villa­mos­energia-igény közel harmadát. Ez az importarány a háromszorosa az öt évvel korábbinak. Az import alakulása mellett szükséges figyelembe venni a magyar villamosenergia-rendszer jövőbeli kínálati elemzését is.

A Mavir elemzése kimutatta, hogy a villamos­energia-igény növekedésével szemben 2030-ra csak a jelenlegi erőművi kapacitások mintegy fele marad meg. Ebbe az értékbe még beleszámít az atomerőmű 2037-ben megszűnő 2 ezer megawattos kapacitása is, így ezek pótlására a következő 20 évben mintegy 6300 megawattnyi új kapacitás rendszerbe állítása válik szükségessé.

Nyilvánvaló, hogy a kieső kapacitásokat a Paksi Atomerőmű két új blokkja önmagában nem tudja pótolni. Ebből egyenesen következik, hogy más termelő egységekre is szükség van, mint azt már említettem. 2032-től fokozatosan, 2037-ig bezárólag le kell állítani a Paksi Atomerőmű lejáró üzemidejű blokkjait, ezek kilépnek a villamosenergia-terme­lésből, aminek okán energiahiány léphet fel Magyarországon, ha addig nem történnek intézkedések és azok eredményeképpen például ez a beruházás.

A kapacitás pótlásának alternatív módja lehetne a már így is magas import növelése. Ez azonban közép- és hosszú távon rendszerszintű problémákhoz és az ország szuverenitásának csökkenéséhez vezethet. Ezért tűztük ki célul magunk elé, hogy az import növelése helyett új, hazai beruházásokat valósítsunk meg, és ezt szolgálja a Paks II.-beruházás is.

A paksi beruházás kapcsán gyakran szó esik a környezetvédelmi szempontokról. Vitapartnereink rendszerint azt vetik fel, hogy miért nem lehet megújuló energiával kiváltani a kieső kapacitást. Ennek egyik fontos oka, hogy hazánk megújulóenergia-felhasználási lehetőségei elsősorban a fűtési szektorban adottak, ugyanis ebben valósulnak meg a környezeti, természeti, gazdasági fenntarthatósági prioritások.

Ezt tükrözi a jelenlegi megújulóenergia-felhasz­nálásunk összetétele is, amelynek 76 százaléka fűtés-hűtés, 15 százaléka villamosenergia-előállítás, 9 százaléka közlekedési célú. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatszolgáltatása alapján 2009 és 2013 között az egyes villamosenergia-termelő kapacitások a folyamatosan növekvő termelési, támogatási kifizetések mellett az alábbiak szerint változtak. A szélenergia beépített teljesítménye 62 százalékkal nőtt. A napenergia fotovillamos, fotovoltaikus hasznosításában is komoly előrelépést ért el hazánk, hiszen a 2009-es évben a még csak 1 megawattnyi teljesítményű napenergia-hasznosítás a 2013. évre 34 megawatt teljesítményre nőtt, amelyből 32 megawatt mintegy 4800 ‑ pontosan 4855 ‑ darab háztartási méretű kis erőmű hozzájárulásából áll. Ebből is látszik, hogy a kormány a paksi bővítés előkészítése mellett elkötelezett a megújuló forrásokból származó energiatermelés erősítése, illetve az energiahatékonyság növelése irányában is.

Az Európai Unió által megfogalmazott célok szerint 2020-ra a Magyarországon felhasznált teljes energiamennyiség legalább 13 százalékának megújuló energiából kell származnia. Magyarország azonban még ennél is komolyabb vállalást tett azzal, hogy 14,65 százalékra növeli a megújuló energiák arányát 2020-ig. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország a számára a következő hat évben rendelkezésre álló több mint 10 000 milliárd forintból 2000 milliárd forintot fordíthat energiahatékonysági, illetve éghajlatváltozással összefüggő fejlesztésekre. De már az elmúlt években is számos olyan program valósult meg, amelynek célja az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia részarányának növelése. Ebbe a sorba illeszkedik be a termelést várhatóan 2015. év második felében megkezdő csornai nap­elemgyár is. A kormány itt 1 milliárd forinttal támogatja a napelemgyár megépülését.

Természetesen nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az ellenzék ‑ különösen az MSZP és az Együtt ‑ miért megy szembe a paksi bővítéssel, miért nem támogatják azt most. Pedig Bajnai Gordon még kormányfőként 2010. február 26-án járt Pakson, a Magyar Villamos Művek Zrt. kihelyezett igazgatósági ülésén, egyúttal interjút adott a Tolna megyei Tolnai Népújságnak. Ebben azt mondja: „A Lévai-projekt lényege, hogy 2020 után megduplázzuk a paksi erőmű teljesítményét.” Valamint azt is mondta: „Nagy lépést tettünk azon az úton, amely lehetővé teszi, hogy Magyarországnak biztonságos, olcsó és tiszta energiaforrása legyen.”

Mesterházy Attila pedig az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként 2010. február 26-án Pakson elmondta, hogy az MSZP kiemelten támogatta az atomerőmű bővítési és üzemidő-hosszabbítási programját. Reméljük, idővel az ellenzéki pártok is beismerik, hogy a paksi bővítés közös nemzeti érdek, és ennek megfelelően támogatják majd a beruházáshoz szükséges jogszabály-módosításokat.

Most pedig engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a törvényjavaslatról. A törvényjavaslat két részből áll. Az úgynevezett projekttörvény része a beruházással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza, így különös figyelmet fordít a polgári jogi, foglalkoztatási és az adatokhoz való hozzáférhetőséget szabályozó rendelkezésekre.

A második, nagyobb része az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítását tartalmazza, valamint ehhez kapcsolódóan az építésügyi és a nemzeti vagyonról szóló törvényt érintő törvénymódosításokat. A jogalkotói szándék az, hogy a felépült 5. és 6. atomerőművi blokkok üzembe helyezését követően a két gazdasági társaság, a Paks I. Zrt. és a Paks II. Zrt. egyesülésével egyetlen állami tulajdonban álló gazdasági társaság lássa el a beruházással kapcsolatos feladatokat.

Lényeges eleme a törvényjavaslat projekttörvény részének, hogy a vállalkozási, alvállalkozási szerződés csak olyan gazdálkodó szervezettel vagy szervezetekkel köthető, amelyek rendelkeznek úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.

(14.40)

A biztonsági tanúsítványt a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján az arra jogosult szerv, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állítja ki. A telephely-biztonsági tanúsítvány léte garantálja azt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggésben létrejövő információk, adatok, műszaki és egyéb dokumentációk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe, ne veszélyeztessék Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit.

Az Atv.-módosítás nagyobb részét kitevő módosítások a nukleáris biztonsági szabályozások korszerűsítésére irányulnak, részben a Paksi Atomerőmű bővítésére irányuló kormányzati szándékkal összefüggésben.

Az érintettek többször jelezték azt az igényt, hogy a hatósági eljárás rugalmasabb és ésszerűbb legyen. Ennek megfelelően az Országos Atomenergia Hivatal fogja ellátni az építésügyi hatósági feladatokat is. Ez azzal is jár, hogy az atomtörvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényhez képest lex specialisnak minősül: az építésügyi eljárást az Atomenergia Hivatal országos illetőségű szervként folytatja le, így a hatósági határozat felülvizsgálata csak bírói úton lesz lehetséges.

A hatékonyságnövelést szolgálja az Atv. új, személyügyekkel foglalkozó szakaszainak módosítása is. A cél az, hogy az Atomenergia Hivatal rendelkezzen azzal a sokszínű szakértelemmel, amely képes helyettesíteni a szakhatósági közreműködést. A javaslat szerint a hivatal mint kormányhivatal kormánytisztviselői tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal foglalkoztatottjaihoz hasonló, kifejezetten piaci bérezést biztosít. Ezzel olyan szakértelemmel bíró, főként mérnöki képzettséggel rendelkező szakemberek foglalkoztatása válik lehetővé, amely a versenyszféra agyelszívó hatásával is kellőképpen felveheti a versenyt.

Az Atomenergia Hivatal a módosításokkal nagyobb döntési szabadságot kap, de nagyobb felelősséggel is jár majd el.

A javaslat elvégzi a korábban túlzottan megosztott és több működési rendellenességet mutató sugár-egészségügyi feladatok ésszerűsítését is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért a törvényjavaslat a sugár-egészségügyi és a sugárvédelmi feladatok körének pontos definiálását és a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatokat az Atomenergia Hivatalhoz integrálja. A javaslat célja továbbá az atomenergia alkalmazásának felügyeletébe tartozó, az ionizáló sugárzásokkal összefüggő sugárvédelem és a sugáregészségügy jelenlegi összemosódó területének intézményi elhatárolása.

Végül a törvényjavaslat módosítja az atomtörvény radioaktívhulladék-tárolókra és radioaktív hulladék átmeneti tárolóira vonatkozó szabályait. (Az elnök ismét csenget.)

Tisztelt Ház! Ha önök is fontosnak tartják, hogy megteremtsük a jogi feltételeket ahhoz, hogy hosszú távon is biztosítva legyen az ország villamosenergia-szükségletének kielégítése, kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)