Dr. Aradszki András (KDNP)

DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az atomenergiának jelenleg nincs versenyképes alternatívája Közép-Európában, ezért is kötelezte el magát Magyarország a nemzeti energiastratégiában amellett, hogy energiaellátásának megfelelő biztosítása érdekében hosszú távon számol az atomenergia felhasználásával.

(14.20)

Ez magában foglalja a jelenlegi atomerőművi blokkok üzemidejének további húsz évvel történő meghosszabbítását, az atomerőművi kapacitás fenntartásáról szóló, a magyar parlament által a 2014. évi II. törvényben foglalt orosz-magyar államközi egyez­mény végrehajtását.

Az előbb említett egyezményben meghatározott cél létjogosultságát, az atomerőművi kapacitás fenntartását az energetikai szakértők sora, a jövő globális energiafelhasználásának irányát kutatók is igazolják. Elég megemlítenem, hogy a gazdasági és egyéb előrejelzésekben mértékadónak és elég nyugatosnak tekintett Gazdasági Együttműködési Szervezet szerveként működő Nemzetközi Energiaügynökség 2014. évi összegző tanulmánya a következő tartalmú megállapításokat tette az atomenergia jövőjével és gazdasági hatásaival kapcsolatban. „A versenyképességet és az energiabiztonságot is csökkenti az, hogy Európában visszaszorulóban van az atomenergia. Az atomenergia alacsony részaránya miatt drágább az elektromos áram, ami több iparágban visszaveti a versenyképességet, ilyen terület például az alumínium-, az üveg- és az acélipar. Az említett iparágak versenyképességét Ázsiához kell mérni, ahol viszont folyamatosan emelkedik az atomenergia részaránya a villamos áram termelésén belül. A magyar atomerőmű fejlesztése üdvözlendő, mivel az csökkenti az energiaimportot, és így biztonságosabb lesz az ország áramellátása.” Ennyit mondott az energiaügynökség a magyar atomerőmű-beruházásokkal kapcsolatban.

Az atomerőművel megtermelt olcsó energia a sikeres magyar jövő kulcsa, hiszen ez biztosítja a gazdaság versenyképességét. Magyarországon az atom­erőművi kapacitás fenntartása, az új atom­erőművi blokkok létesítése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, és az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükséges. Ezt támasztja alá a kapacitás fenntartására vonatkozó beruházást elősegítő szabályozás, amely biztosítja a hatékony hatósági eljárást.

Az önök előtt levő törvényjavaslat két részből áll. Az első magával a kapacitásfenntartással kapcsolatos, beruházásspecifikus rendelkezéseket, a második az ehhez szükséges, döntően az atomenergiáról szóló törvény módosításait tartalmazza. A törvényjavaslat első része a nemzetközi követelményeket figyelembe véve, azokkal összhangban álló jogi szabályozást teremt. Tekintettel van arra is, hogy a fokozott biztonsági követelményekre, nemzetközi tapasztalatok alapján fizikai és nemzetbiztonsági követelményekre van szükség. Ennek érdekében telephely-biztonsági tanúsítványhoz köti a beruházásban érintett valamennyi alvállalkozói szerződéskötés jogát. A nemzetközi tapasztalatok alapján vált szükségessé, hogy az esetleg tömegesen megjelenő munkavállalók érdekei kellőképpen biztosítva legyenek, ehhez igazodó speciális szabályt is tartalmaz a törvényjavaslat.

A hatósági engedélyezési eljárást érintő módosításokra alapvetően azért volt szükség, mert atomerőmű kivitelezésére Magyarországon utoljára az 1980-as években került sor. Az atomenergia-tör­vényben szereplő engedélyezési szabályok megfelelő garanciát nyújtanak ahhoz, hogy egy felkészült hatóság a legnagyobb biztonság elvét követve tudja lefolytatni az új blokkok létesítésére és a régiek bővítésére irányuló engedélyezési eljárást. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat, amelynek értelmében az általános építésügyi hatósági feladatok integrálódnak az Országos Atomenergia Hivatal feladatai közé. A megfelelő bérezéssel az Országos Atomenergia Hivatal felveheti a versenyt a legjobb szakemberekért, továbbá úgy áll az engedélyező hatóságnak hosszabb idő a rendelkezésére, hogy összességében lerövidül az engedélyezési eljárás időtartama.

A nemzetközi szerződéssel összhangban, tiszteletben tartva az alaptörvényi kereteket, a francia engedélyezési eljárás tapasztalatai alapján történik az adatnyilvánosságot korlátozó érdekek meghatározása. Az adatnyilvánossággal kapcsolatban aláhúzom, hogy a környezetvédelmi hatóságok által lefolytatandó környezetvédelmi eljárásokra a törvény hatálya nem terjed ki. Így mielőtt bármiféle létesítési tevékenység megkezdődne, környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. Ennek szabályait a környezetvédelmi törvény és a végrehajtási jogszabályai tartalmazzák, többek között a nyilvánosság számára lehetővé téve a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció megismerését, közmeghallgatás tartását, a környezetvédelmi engedély kiadása szempontjából lényeges környezeti információk hozzáférhetővé tételét az érintett nyilvánosság számára.

A sugárvédelmi feladatokról szóló rendelkezések döntően profiltisztító jellegűek, amelyet szintén a hatóság megerősítése kísér, mivel a többletfeladatokra további kormánytisztviselőkre is szükség lesz. A szakmagyakorlással kapcsolatos változások alapja az a jogalkotói megfontolás, hogy Magyarországon nincs kellő kapacitás, nincs elég szakember az atomerőmű tervezésével kapcsolatos feladatok ellátására. Ezen a kivételesen speciális szakterületen a mérnökkamaránál fennálló magas szakértelem nem biztosítja azt a szakmai kontrollt, amely kellő garanciát jelentene biztonsági szempontból. Ezt a kontrollt venné át az a hatóság, amely szintén kizárólagosan rendelkezik ezzel a speciális szakértelemmel. Ezt a modellt azonban, amely tehát a külföldi képzett atomenergetikai szakértők szakmai alkalmasságának megállapítását a hatóságra bízza, a jogalkotó tovább kívánja erősíteni azzal is, hogy egy, a hatóságtól és a szakterület valamennyi szakértőjétől független nemzetközi szakmai tanácsadó testület segítené a hatóság munkáját. A tervezőktől független szakértők bevonása szintén a beruházással kapcsolatos engedélyezés biztonsági garanciáit növeli.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva elmondható tehát, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat a kapacitás fenntartására vonatkozó beruházást elősegítő, hatékony hatósági eljárást biztosító szabályozásra tesz javaslatot. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/2250. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)