Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Harrach Péter képviselőtársam tőlem biztos jobban tudja a tízparancsolatot is, annak a nyolcadik parancsolatát is: az a ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy! Ha jól emlékszem, így szól.

A dolog lényege, amiért ezt elmondtam, egyszerűen az a kifakadás volt, ami Harrach képviselőtársamból kijött akkor, amikor Bangóné Borbély Ildikó idézett egy történetet. Kár volt, képviselőtársam, mert be lehet idézni szó szerint azt a műsorvezetői kérdést is, ami egy kutatásra alapozva mondja azt, hogy miért és hogyan mennek a gyerekek reggel iskolába éhesen, talán nem azért, mert a szülők nem tudják csomagolni az ételt, vagy hasonló gátak, korlátok vannak e tekintetben. Ugye, úgy fejezi be, hogy „nem éhes” ‑ ez a befejező gondolata a műsorvezetőnek. Önnek pedig az volt a válasza erre, hogy gondolom, ez életforma. Ugye, ez így helytálló? (Harrach Péter: Nem!) De helytálló, nézze meg, most is megnéztem, mielőtt felszólaltam, tételesen azt, ami elhangzott abban az interjúban kérdésként is és az ön válaszaként is.

Szóval, nem ezt akarom én karikírozni, nem ezt akarom céltábla közepére állítani, hanem csak és annyit szeretnék mondani, hogy egyetértek abban önnel, hogy beszéljünk arról a törvénytervezetről, amiről szó van, csak ha jogos felvetések fogalmazódnak meg, akkor az ön részéről ne olyan riposztra kerüljön sor, amely nem helytálló; vagy az államtitkárai részéről, amikor megalapozottan, akár kikötőről, akár bármi másról esik szó, akkor ne annyi legyen a válasz, hogy „és?”. Nem az „és?” az önök feladata a válasz tekintetében, sokkal inkább más. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)