Szilágyi György (Jobbik)

SZILÁGYI GYÖRGY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azok az érvek, amelyeket most Selmeczi Gabriella elmondott, nagyon szépek, csak alapvetően semmi köze nincs a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításához és hasonló nemes célokhoz az előttünk fekvő törvényjavaslatnak és a módosításainak sem, hiszen önök elkezdték a dohánypiac felosztását a fideszes barátok, rokonok és ismerősök között. Ennek a következő állomásánál tartunk most jelen pillanatban, ez pedig a dohány-kiskereskedelmi piac megreformálása, beiktatva egy olyan állami szereplőt egyelőre, erről szólnak a hírek, aki majd ezt az egész dohányellátást, kiskereskedelmet a kezében fogja tartani.

Beszélhetünk itt a módosító javaslatokról, és elmondhatjuk, hogy most a TAB által benyújtott összegző módosító javaslatban mik találhatók. Vannak benne olyan nagyon fontos elemek, hogy majd például a dohányboltban hány doboz cigarettát kell elrettentő fényképpel kifelé fordítva elhelyezni, hányat pedig nem kell, tehát vannak ilyen nagyon fontos módosító javaslatok. De a lényeg nem erről szól! A lényeg arról szól, hogy önök teljes mértékben monopolhelyzetbe kívánnak hozni majd egy olyan szereplőt a dohánykereskedelmi piacon, aki az ellátásért felelős lesz. A törvényben is leírják, hogy ez lehet az állam, de koncesszióba ki is adhatja. Minden valószínűség szerint egyébként nagyon rövid időn belül önök ezt koncesszióba ki fogják adni.

Az, hogy a dohánytermékpiacon létrehozzunk egy szereplőt, aki mindenki felett állva majd befolyásolja az áruk áramlását, a kifizetések rendjét, valamint a forgalomba hozott termékek körét, ez véleményem szerint egyszerűen elképesztő. Visszafelé megyünk, a Rákosi-rendszer felé, ilyen ellátási dolgokat tapasztaltunk egyébként a világban, lehet ilyenekre hivatkozni is, biztosan tudnának önök is példákat mondani. Szerintem az Észak-Koreában, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, esetleg Kubában minden valószínűség szerint vannak ilyen monopolhelyzetben lévő ellátók.

A törvényjavaslat indoklásában egyébként nagyon sokszor önök hivatkoznak a piaci versenyre, a kereslet-kínálat által alakított piacra, valamint a versenysemlegességre, az érvrendszerben megjelenik továbbá az, hogy meg kívánják szüntetni a kiskereskedők kitettségét a nagykereskedőknek, illetve garantálni szeretnék az ellátás zavartalanságát és biztonságát. Ezek az érvek egyszerűen nevetségesek. Amit önök most végre fognak hajtani, pont ellenkezőjét fogja eredményezni. Ezt elmondtuk már többször, az általános vita során is elmondtuk, hogy ez nemhogy egyértelműsítené a piaci viszonyokat… (Dr. Schiffer András: Egyértelműsíti!) Vagyis egyértelműsíti: monopolhelyzetben lesz az önök egyik ismerőse és barátja. Ellenben nagyon sok káros hatása lesz.

Az egyik ilyen káros hatása az lesz, hogy ismételten, mint ahogy folyamatosan egyébként azoknál a törvényeknél, amelyekkel önök a dohánytermék-kereskedelmet és -ellátást próbálják megváltoztatni, munkahelyek fognak megszűnni. Nagyon komoly számban fognak munkahelyek megszűnni.

A másik az lesz, hogy el fognak tűnni egyébként a piacról olyan kisebb importőrök, akik egy bizonyos termékkört forgalmaztak. Ezek el fognak tűnni a piacon! Mit fog ez eredményezni? Azt fogja eredményezni majd, hogy ismételten nőni fog a feketekereskedelem. Ha tetszik önöknek, ha nem, ez így lesz! Ráadásul egy olyan piacról beszéltünk az elmúlt időszakban, amely a gyártóktól a kiskereskedőkig, a termelőktől és az importőröktől a nagykereskedőkig szigorúan szabályozott, az állam által jogi eszközökkel közvetlenül befolyásolt, illetve a kormánypártok által informálisan még szigorúbban befolyásolt terület. Ilyen területen a verseny szabadságát hirdetni azok által, akik egyébként ezt a helyzetet eredményezték, véleményem szerint mérhetetlen cinizmusra vall. És a cinizmus netovábbja az is, hogy a piac és a szabad verseny védelme érdekében a törvényjavaslat ezt a központi állami szereplőt kívánja az értékesítési láncolatba iktatni, akinek a feladata ténylegesen, hogy a valós versenyt korlátozza és torzítsa.

Ráadásul még problémát fog jelenteni, hogy önök ezen is túl mennek. A jól megszokott módszerekkel önök majd egy fix árrést kívánnak biztosítani ennek a szereplőnek, ezt a fix árrést meg is határozzák a leírtakban, és elmondják ebben a törvényben, hogy 15 százalékot kell majd a gyártónak biztosítani, ebből a kiskereskedők felé 10-13 százalékot kell továbbra is biztosítani az ellátónak. Tehát ő fixen, 2-3 százalékos, önök által garantált árrést alkalmazhat.

A másik, ami nagyon lényeges, hogy önök olyan szabályokat határoztak meg, amelyeknek régen még önök is nagyon ellene voltak, nagyon helyesen, amikor arról volt szó egy időben, hogy a nagy kereskedelmi láncok körülbelül úgy finanszírozzák a saját működésüket, hogy a beszállítóknak csak 60-90 napra fizetnek, akkor önök fel voltak háborodva, hogy ez mekkora kizsákmányolás, mekkora kihasználása a beszállítóknak. Most önök ugyanezt garantálják jelen pillanatban majd annak a barátnak, aki be fog kerülni ebbe a láncolatba, hiszen míg neki majd csak 60 napra kell fizetnie a gyártók felé, addig a kiskereskedőknek 15 napon belül fizetniük kell. Ez azt eredményezheti, hogy minimum 30, de akár létrejöhet az az állapot is, hogy akár 70-90 napon keresztül azt a pénzt, amit a kiskereskedőktől beszed, használni fogja, mindenféle kamat, mindenféle járulékfizetés nélkül ezzel a pénzzel 60, 90 napon keresztül is rendelkezhet. Ezt a pénzt használhatja, és önök ezt lehetővé teszik neki még a mellett az árrés mellett is.

Éppen ezért írhatnak és mondhatnak bármilyen módosítási javaslatokat ehhez a törvényhez kapcsolódóan, a Jobbik Magyarországért Mozgalom határozottan elutasítja ezt a törvényjavaslatot, és határozottan megkéri önöket, hogy ilyen és hasonló jellegű törvényjavaslatokat, amelyekben a barátoknak kedveznek, a jövőben ne nyújtsanak be. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból. ‑ Dr. Schiffer András tapsol.)

(12.30)