Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ismert, a 46/2014. (IX. 25.) BM-rendelet a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag-vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról lehetővé tette, hogy az 5 ezer fő lakosságszámot meg nem haladó települések szociális célú tűzifavásárláshoz vagy szénvásárláshoz támogatásra pályázhassanak.

A szociálisan rászorulók téli fűtését könnyítő program 2011-ben indult. Az első évben csaknem 1 milliárd forint volt a megpályázható összeg, azóta folyamatosan nő a keret. Ebben az évben a belügyminiszter döntése alapján összesen 2068 önkormányzat részesült szociális tűzifa-, illetve kőszéntámogatásban, 3 milliárd forint értékben. Háztartásonként maximum 5 köbméter tűzifa vagy 10 mázsa szén biztosítható a rendelet szerint.

Az intézkedés hatásossága azonban nemcsak a megítélhető támogatás mennyiségétől, hanem a tüzelőanyag nedvességtartalmától és a tüzelőberendezés hatékonyságától is függ. Nézzük először a nedvességtartalmat! Az önkormányzatoknak 2015. február 15-ig kell eljuttatniuk a tüzelőt a lakosságnak, a fa beszerzésére a rendelet hatálybalépése előtt, vagyis szeptember 25-e előtt nincs lehetőség. Aligha valószínű, hogy a beszerezhető tűzifa légszáraz állapotú lenne, hiszen ahhoz a fának felhasítva két évig kell a szabadban száradnia. Legjobb esetben is az előző téli vágású rönk áll rendelkezésre, de inkább valószínűsíthető az őszi kitermelésű fa értékesítése. Ez a tény nagyban befolyásolja, hogy a támogatásként kapott fa milyen mértékben hasznosul az egyén és a közösség javára.

A frissen kivágott fa nedvességtartalma 50-60 százalék között alakul, míg a légszáraz fa 12-15 százalék nedvességet tartalmaz. Ez utóbbi fűtőértéke 16,5 megajoule kilogrammonként, míg az 50 százalékos nedvességtartalmúnak mindössze a fele. Vagyis a nedvességtartalommal arányosan csökken a fűtőérték, hiszen tüzeléskor a víz elforralása nagy energiaveszteséggel jár, és rontja az égés más feltételeit is, amelynek a következménye a környezet szennyezése. (Zaj a Jobbik soraiban.) Biztos, hogy el fogunk ülni a Jobbik mellől. Mivel a víztartalom nemcsak a fűtőértéket csökkenti, hanem a tüzelőberendezés égésterének hőmérsékletét is, a kívánatosnál alacsonyabb hőmérsékleten az égési folyamat már többnyire nem tökéletes, a fa néhány összetevője nem ég el. Így el nem égett fagázok távoznak a kéményből, vagy csapódnak le kátrány és korom formájában. Az el nem égett kátrány és korom beszennyezi a füstcsatornákat és a kéményt, hordozza a szén-monoxid-mérgezés lehetőségét, és mivel szigeteli a hőleadó fűtőfelületeket, megakadályozza a teljes hőeladást.

A jó hatásfokú energianyerés másik feltétele a kellően hatékony tüzelőberendezés. Sajnos nem valószínűsíthető, hogy a célcsoport korszerű tüzelőberendezéssel rendelkezik, amely magas hatásfokkal égeti el a fát, és a kinyert hőt raktározni is tudja. Egy korszerű, 90 százalékos égetési hatásfokkal rendelkező faelgázosító kazán ára 500 ezer forint körül mozog, és a szükséges hőtárolókkal, szerelvényekkel együtt eléri az 1 millió forintot is. A ma divatos és árban elérhető, 50-60 ezer forint között megvásárolható kandallókályhák hatásfoka ezzel szemben csupán 15-20 százalék, és a hő tárolása nem megoldott.

Könnyen belátható, hogy az alacsony égetési hatásfokú tüzelőberendezés, illetve a nedves fa együttesen csak egy értékes természeti erőforrás elpocsékolását jelenti, ráadásul a környezet szennyezése mellett. Ez természetesen a támogatásra szánt közpénzek rossz és káros hasznosulását is jelenti egyben. A valódi, hatásos támogatás tehát egy sor intézkedést igényel.

1. A fogyasztók és a környezet védelme érdekében jogszabályban kell szabályozni, hogy a kereskedelem csak légszáraz, maximum 15 százalékos nedvességtartalmú tűzifát forgalmazhat. A társadalom és az egyén nyeresége még akkor is nagyobb lesz, ha ez érthető módon a tűzifa áremelkedését okozza.

2. Visszatérülő alap létrehozásával támogatni kell a jó hatásfokú tüzelőberendezések elterjedését, aki támogatást kap a tűzifára, az kapjon támogatást a tüzelőberendezés cseréjére, megépítésére is.

3. Javítani kell a tüzelési kultúrán.

Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban évente közel 3 millió köbméter tűzifát használunk. A tűzifa nem megfelelő tárolása, valamint a helytelen tüzelési módok miatt az energiaveszteség 30-50 százalék lehet. Utolsó mondat: a hatékony tüzelés jó a gazdának, mert pénzt takarít meg, jó az erdőnek, mert természetesebb maradhat az állapota, és jó mindenkinek, mert nem szennyezzük a környezetet. Köszönöm szépen. (Taps.)