Kucsák László (Fidesz)

KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2014. december 12-ei ülésén megtárgyalta a T/2085. számon benyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz 20 igen, 6 nem és 3 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről a Kulturális bizottság Törvényalkotási bizottság által korrigált javaslatait, másrészről a Törvényalkotási bizottság saját indítványát.

A módosítások eredményeként a benyújtott törvényjavaslathoz képest egy jobb, pontosabb, egyér­telműbb normaszöveget fogadhat el a Ház. A módosítással például egyértelművé válik, hogy csak a köznevelési feladatok ellátásába már bevont, önkormányzati tulajdonú infrastruktúra használati és vagyonkezelői joga illeti meg az oktatási hivatalt a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatok ellátásához, és további önkormányzati tulajdonú ingatlanokra egyoldalúan nem tarthat igényt.

A települési önkormányzatok helyett helyi önkormányzatokra kell utalni, mert a jelenleg is működő pedagógiai intézetek egy része megyei önkormányzati tulajdonú ingatlanban működik, tekintettel arra, hogy 2012 előtt megyei önkormányzati kötelező feladat volt a pedagógiai szakmai szolgáltatás ellátása.

A legnagyobb sajtóvisszhangot és ellenzéki támadást a köznevelési törvény 94. § (4) bekezdésének módosítása kapta, olyannyira, hogy az MSZP a Törvényalkotási bizottság előtt a javaslat eltörlését indítványozta, amit a bizottság nem támogatott.

A Törvényalkotási bizottság az előző napon megtartott antiszegregációs kerekasztal javaslatával összhangban a következőket indítványozta elfogadásra: „Felhatalmazást kap a kormány, hogy a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit, különös tekintettel a jogellenes elkülönítés tilalmára, rendeletben állapítsa meg.” A módosítás még jobban kifejezi és megerősíti azt a jogalkotói szándékot, hogy a jogellenes elkülönítés tilalmára figyelemmel kell majd ennek a felhatalmazó rendelkezésnek az alapján a kormánynak végrehajtási rendeletben szabályoznia az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) be­kezdésében foglalt sajátos feltételeket. Ahogy a bizottsági ülésen államtitkár asszony is megerősítette, ez a módosítás pontosan arról szól, hogy megteremti a lehetőséget eljárásjogi kérdések, a beiratkozás módja, a tájékoztatás módja, a szülői nyilatkozattétellel és egyéb, az iskolaválasztással kapcsolatos esetek az egyenlő bánásmódról szóló törvény 28. §-ában foglaltaknak megfelelő pontosítására. Ez nem politikai, hanem felelősségi kérdés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem az elmondottak mérlegelését a javaslat támogatásakor. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)