Szilágyi György (Jobbik)

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tehát akkor ötödszörre is, de ígérem önöknek, ha kell, századszorra is el fogjuk mondani, hogy mi a bajunk ezzel a dohánytörvénnyel, és el fogjuk mondani azt is, hogy mi a bajunk a termékkörbővítéssel.

Tehát nem értünk egyet azzal, hogy önök be kívánják tenni a dohányboltokba a vonaljegy-értékesítést, hiszen teljesen ellentétes a törvény céljával, hogy minél kevesebb ember menjen be egy nemzeti dohányboltba, hogy oda csak a dohányosok menjenek be, és őket is megpróbáljuk majd leszoktatni erről a dologról. Hiszen sokkal szélesebb az a kör, amelyik tömegközlekedési vonaljegyet használ, mint az a kör, amelyik dohányzik. Tehát ezzel egyértelműen bevonzzák azokat az embereket is a dohányboltokba, akik egyébként nem mennének be egydohányboltba, mert nem dohányoznak ‑ ez az egyik fele.

De ennél még sokkal súlyosabb, hogy önök lehetővé tették azt is, hogy mobiltelefon-feltöltés legyen ezekben a dohányboltokban. És a mobiltelefon-feltöltéseknél egy nagyon fontos dolgot meg kell említenünk. Feltöltős mobiltelefonokat Magyarországon fiatal felnőttek használnak. Ezek kimutatások, erre tudunk kimutatásokat mutatni, nem úgy, mint önök arra, hogy mennyivel csökkent a dohányosok száma. Kik használják? Pont az a célcsoport, az a veszélyeztetett célcsoport, akiket önök megcéloztak azzal, hogy lehetőség szerint ne dohányozzanak. Ezeket a fiatal felnőtteket is csábítják be a nemzeti dohányboltba, gyere be, nyugodtan töltsd fel a kártyádat, töltsd fel a telefonodat, majd nézzél körbe, hátha esetleg mégis csak rászoksz a dohányzásra ‑ mert csökken a haver forgalma.

Nem baj az, hogy mi mit mondunk, ez változhat. Tehát szerettük volna, hogy mind a kettőt vegyék ki a törvényből. Már furcsa volt nekünk a jégkrém­árusítás is, a rágók árusítása és minden egyéb. Általában a dohányosok vesznek jégkrémet? Nem. A gyerekek szeretik elsődlegesen a jégkrémet. De ezek a gyerekek be sem mehetnek a boltba. Akkor most hogy fogják igazából ezeket a dolgokat megoldani? Tehát inkább a termékkör csökkentését javasolnánk, a termékkör csökkentését látnánk ildomosnak. És ezt el is fogjuk mondani többször.

Remélem, hogy az a vízió, amit itt az előbb hallhattunk az MSZP-képviselőtől, nem fog valóra válni. Bár én is félek tőle, hogy lassan már bemennek majd az italok is, aztán majd minden, és megint egy vegyeskereskedés lesz. Csak akkor nem kellett volna tönkretenni azokat a vegyeskereskedéseket, amelyeket önök tönkretettek. Innen is látszik, hogy ez semmi másról nem szólt, mint piacszerzésről a saját barátaiknak, a saját haverjaiknak és a saját csatlósaiknak.

Aztán még amit változtat ez a törvény, az megint alátámasztja azt, amit eddig mondtam vízió gyanánt, mert elmondhatják majd, hogy ilyen nincs, meg itt összevissza beszélek, önöknek nincsenek ilyen terveik, csak a fiatalok egészséges életmódra neveléséről és a dohányzás visszaszorításáról szól ez a törvény. Azt mondják ugyanis, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytató értékesítési helyek számát megváltoztatják azzal, hogy a jelenleg hatályos 2 ezer lakosonként helyett 3 ezer lakosonként lehet egy trafikot nyitni. Mit jelent ez egyébként magyarán szólva? Semmi mást, mint egy versenyszűkítést a piacon. Semmi mást nem jelent, mint azt, hogy innentől kezdve ne legyen annyi trafik, ne legyen annyi ‑ bocsánat, mindig trafikot mondok, de azok már megszűntek, ne legyen annyi ‑ nemzeti dohánybolt az országban. És itt jön megint a kiskapu. Azokon a településeken, ahol legalább két dohánybolt már működik, ott dönthetnek úgy is, hogy lakosságszámtól függően, amikor lehetőség lenne még több nemzeti dohánybolt nyitására is, a lakosságszámtól függően önök azt mondják, van már két nemzeti dohánybolt, akkor innentől kezdve nem lehet több; nincs koncesszió, nem adnak ki koncessziót.

Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy azokon a településeken, ahol az önök jó emberei vannak adott esetben, volt ilyen példa egyébként, hogy a férj és a feleség egy házban nyitotta meg ugyanúgy a kis nemzeti dohányboltját, egymás mellett, mondhatják azt, hogy innentől kezdve ezen a településen az önök által favorizált nemzeti dohányboltosnak nem lesz konkurenciája, mostantól csak ti lesztek, mert mi nem fogunk kiadni erre a településre koncessziót. Aztán ami még problémát jelent, hogy itt a visszaélések lehetősége megvan. És mondhatják önök azt, hogy miért élnének vissza. Azért, mert az elmúlt öt évben nemcsak ezzel, de nagyon sok mindennel visszaéltek. Visszaéltek az emberek bizalmával, visszaéltek azzal, hogy Magyarországon egy olyan rendszert próbálnak kiépíteni, egy olyan rendszert próbálnak létrehozni, ami egyes kiváltságosoknak kedvez. És azokat a kieséseket, azokat a pénzbeli kieséseket, mondjuk, amit adott esetben a feketekereskedelem növekedése okozhat az állami büdzsében, azokat majd behajtják az autósokon.

(19.20)

Mert az elkerülő utakat ‑ elkerülő út, a magyar nagyon szép nyelv, elkerülő út azért van, hogy elkerülje a várost ‑, ezeket önök meg kívánják adóztatni. Ennek mi lesz az eredménye? Hogy az emberek majd nem kerülik el a várost, hanem bejönnek a városba, és nem csak az autósok. Akkor hol vannak az egészségügyi kockázatok, amikor megint majd be lesz állva az egész város, pöfög minden, füst, szmog, hasonlók? Ez ugyanúgy egészségügyi kockázatot jelent olyanoknál, akik egyetlenegy szál cigarettát sem szívtak el, csak kimennek Budapesten az utcára, és megpróbálnak elsétálni az egyik villamosmegállótól a másik villamosmegállóig. Őket fogja érinteni, de ez már nem számít, mert valahol a bevételkieséseket meg kell teremteni.

Amit még változtatni akarnak, az az elektronikus pályáztatás. Megint azt mondom, hogy persze, változik a világ, elektronikusan lehet működni. Miért ne lehetne? Azért, mert ismerjük, hogy milyen volt az önök pályáztatása eddig. Ismerve a pályáztatás és az értékelés gyakorlatát, amit önök végeztek, valamint a kiválasztással kapcsolatos botrányokat, az elektronikus pályáztatás lehetőségének biztosítása megfelelő garanciák előírása nélkül további visszaélések melegágyát jelentheti. Ez egyértelmű. A korábbi években papír alapon benyújtott pályázatokkal kapcsolatos titkolózás után joggal következtethetünk arra, hogy az elektronikus pályáztatás lehetőségével pusztán arra kívánnak törekedni, hogy a jövőben a kiválasztási eljárások még kevésbé legyenek ellenőrizhetőek, még kevésbé lehessen azokat majd utólag nyomon követni, hiszen a papír alapúnál is voltak ezzel dolgok. Önök egyértelműen ezzel a törvénnyel tovább erősítik a kiválasztás befolyásolásának lehetőségét az előbb általam felsorolt dolgokkal.

Még egyet szeretnék megemlíteni, ez is egyébként lehetne jó is. Mert miért ne? Ott, ahol két éven belül két ízben pályáztattak és nem volt sikeres a pályáztatás, nem tudtak koncessziós szerződést kötni, ott kimondják, hogy 36 hónapig nem kötelesek kiírni pályázatot. Ez elvileg elfogadható lenne. Csak az a kérdés, megint önöket ismerve, hogy vajon miért nem tudtak koncessziós szerződést kötni. Vajon önök elképzelhetőnek tartják azt, mert én igen, sajnos, hogy valami oknál fogva megakadályozták, hogy koncessziós szerződés legyen, nem csinálták meg a pályáztatást, ezzel egyértelműen a piacot szűkítik ismételten, vagy lehetőségük van esetleg arra, hogy odaadják olyannak, aki közel áll önökhöz.

Összefoglalva a dolgokat, megállapítható, hogy nem tudjuk támogatni ezt a módosító javaslatot, nem is kívánunk részt venni ilyen törvényjavaslatoknak egyáltalán a véleményezésében sem, mert ez botrány. Amennyiszer tudjuk, el fogjuk mondani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Botrány! A Jobbik Magyarországért Mozgalom nem támogatja ezt a törvényjavaslatot. (Taps a Jobbik padsoraiból.)