Dr. Józsa István (MSZP)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Noha az összegző módosító indítványokról van szó, pont ezért a hiányérzetemnek szeretnék hangot adni, ami azzal az összegző megállapítással indul, hogy az Orbán-kormány tevékenysége visszalépés Magyarország számára az üvegházhatású gázok kibocsátás­csökken­tésének a terén.

(18.40)

Tehát amikor volt olyan év mögöttünk - mond­juk, a 2013-as ‑, amikor csökkenő hazai villamos­energia-termelésen belül sem tudott növekedni a megújuló energiák részaránya, hanem még ahhoz képest is csökkent, akkor azt hiszem, ez az állításom tényszerűen igazolható.

Nem értjük, hogy miért volt szükség 2011. március 16-án egyetlen parlamenti döntéssel megszüntetni a KÁT-rendszert, a kapcsolt energiatermelést, amelynek révén egy korszerű, Európában elismert kapcsolt energiatermelési technológiával a gázzal történő fűtés helyett villamos energiát és távfűtési energiát is tudtak termelni ezek a berendezések.

Hihetetlen mértékű pusztítást hajtott végre ez a döntés; és nem akarom nevesíteni Molnár Ágnes gyermekgyógyász asszonyt, aki tanult hivatása szerint nem ezzel a területtel kellett volna hogy foglalkozzon, de jelentős szerepe volt abban, hogy a KÁT-rendszer Magyarországon megszűnjön, 1100 megawatt kapacitása semmivé váljon és Magyarország hátrább, rosszabb pozícióba kerüljön az üvegházhatású gázok, a szén-dioxid-kibocsátás területén.

Akkor, amikor megszüntették a KÁT-rendszert, azt ígérték, hogy bevezetik a METÁR-t, a megújuló­energia-termelést támogató rendszert, de azóta is csak beszélnek róla. Bizonyos elemei talán működnek, de az a hatás, amit ennek a METÁR-nak ki kellene fejteni az energiatermelés területén a megújuló­energia-termelés bővítésére, az egyáltalán nem érzékelhető. Pedig Magyarországnak kitörési lehetősége van az Európai Unió tagjaként az alternatív energiák elterjesztésében, az energiatakarékosság területén. Ugyanis ha valamire, akkor erre a területre áldoz az Unió, ezen a területen biztosított pályázati lehetőségek, kiegészítő kormányzati ráfordítás vagy egyszerűen csak szabályozás révén az uniós támogatásokban jelentős eredményt lehetne elérni.

Nézzük például a kiotói protokoll teljesítésében lényeges szerepet játszó energiafelhasználás csökkentését, tehát az energiahatékonyság növelését. Ehhez Magyarországon még rendkívül nagy területe van az épületszigetelések javításának. Soha nem tagadtuk, hogy 2001-ben az Orbán-kormány indította el a panelprogramot, de mi futtattuk föl, és sajnos önök azok, akik nem folytatják a panelfelújítási programot, legalábbis nem olyan mértékben, mint amilyen mértékben célszerű lenne.

Van egy energetikai szempontból másik területe az épületfelújításnak, a kisebb társasházak, illetve konkrétan a családi házak. Tehát ezek szigetelése fajlagosan még nagyobb energiamegtakarítást tesz lehetővé, tehát igenis érdemes lenne erre áldozni, különös tekintettel a foglalkoztatás bővítésére. Tehát itt csak az épületfelújítás területén is 100 ezer munkahely teremtésére lenne lehetőség, ha önök egy folyamatosan működő, évről évre biztosított programot hajlandóak lennének beindítani.

Hasonló a helyzet az alternatívenergia-terme­léssel. Magyarországnak kiváló adottságai vannak például a geotermikus energiában. Na, nem a gyógyfürdőkre gondolok, mert abból már, hál’ istennek, van szép számmal, hanem a nagyobb mélységből a nagy entalpiájú közeg vagy az úgynevezett „hot rock”, forrószikla-technológia, amikor már nem is hozzák föl a lent lévő közeget, hanem egyszerűen energetikai vizet préselnek 3-4-5 ezer méter mélyre, és energetikai közeg, gőz jön föl; ezzel villamos áramot is lehetne termelni, és ötször annyi távfűtési energia is rendelkezésre áll. Például Budapest távfűtése egy ilyen, 300-400 megawattos villamos teljesítményű geotermikus erőművel teljes mértékben biztosítható lenne megújuló formában. Nem kellene földgázt égetni hozzá, nem lenne szén-dioxid-kibocsátás, folyamatos üzemű, tehát szabályozható mindig az igényeknek megfelelően, és a hazai adottságok rendkívül jók hozzá.

Én tehát úgy gondolom, hogy ezen a területen, ha nézzük azt az egyre pozitívabb példát, amit a Német Szövetségi Köztársaság vagy akár Olaszország is a geotermikus energia területén produkál, vagy nem uniós tagország, Törökország, ahol nemrégen helyeztek üzembe egy 600 megawatt villamos teljesítményű, forrószikla-elven működő, mélyhő-bányászatú geotermikus erőművet; tehát lennének olyan példák, amelyek kapcsán a gazdaságossága is biztosítható lenne. És amit önök szeretnek hangoztatni, az ország újraiparosítását, egy olyan hazai iparágat lehetne erre építeni, ami a geotermikus hőbányászat berendezéseit állítja elő, az ilyen erőműveket működteti, karbantartja.

Ha tehát általában utánamegyünk egy jogharmonizációs törvénnyel a kiotói protokoll és az erőfeszítés-megosztási határozat jogalkotási követelményeinek, akkor gondoljunk arra is, hogy mind a hazai szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, alternatív energiatermelés területén számos lehetőség van, amit a kormány valamiért nem tartott eddig fontosnak, és legalább azokat a károkat próbálják meg kompenzálni, amelyeket okoztak a kapcsolt energiatermelés, a KÁT-rendszer megszüntetésével.

Én tehát mint szakember és mint a zöldenergia iránt elkötelezett ember biztatnám, hogy tegyenek konkrét, határozott lépéseket az uniós források fokozott felhasználásával ezen a területen. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)