karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Schmuck Erzsébet (LMP)

2014-12-15 · 40. ülésnap · felszólalás · 4:45 · jegyző

napirendi pont: Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/2083 Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról

Szöveg3 936 karakter · 6 bekezdés · JSON

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Orbán-kormánynak eddig egyetlen alkalommal jutott eszébe a klímaváltozás elleni küzdelem, nevezetesen, amikor valamivel megpróbálták megindokolni, hogy miért kötöttek titokban megállapodást az oroszokkal a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Más esetekben viszont tudni sem akarnak a változó klímáról, amikor nem szánnak elegendő pénzt a lakások hőszigetelésére, amikor nem engedélyezik szélerőművek építését, amikor a helyi gazdaság és a szolgáltatások helyett a legnagyobb karbonlábnyomú iparágak, például a gépgyártás és a gumiipar idetelepülését ösztönözik, akkor úgy tesznek, mintha a globális felmelegedés nem is létezne. Pedig létezik, és erről az egyre magasabb árhullámok, az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek mindenkit időben tájékoztatnak.

Magyarországnak mint a klímaváltozás negatív hatásainak a leginkább kitett európai államok egyikének már régóta a várható következmények megelőzésével, a károk minimalizálásával és az alkalmazkodás lehetőségeinek keresésével kellene foglalkoznia. A magyar kormány ehelyett úgy viselkedik, mint a legmegátalkodottabb klímaszkeptikusok. A környezetvédelmi minisztériumot megszünteti; a klímaügyet szétszórja a legkülönfélébb minisztériumok és hivatalok között, hogy még véletlenül se lehessen megtalálni a kormányzati felelősét; a zöldhatóságok önállóságát felszámolja; a klímatudatosság erősítésében kulcsszerepet játszó zöldmozgalmak anyagi forrásait elapasztja; a környezetvédelem iskolai oktatását eljelentékteleníti. A nemzetközi porondon pedig mindig a klímavédelem kerékkötőjeként lép fel, mindent megtesz azért, hogy a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési vállalások a lehető legkisebbek legyenek.

A magyar kormánynak sem koherens, a szakpolitikákat is átható klímastratégiája, sem pedig klímaalkalmazkodási forgatókönyve nincs. Létezik kormányzati terv a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, ám a valóságban a minimális gazdasági növekedés miatt újra nőni kezdett az üvegházgáz-termelés, miközben az EU más tagállamaiban már megtalálták azt a gazdasági modellt, amely a gázkibocsátás növelése nélkül tud gazdaságot bővíteni. Ez a modell a mezőgazdaságban a családi gazdaságokra és az ökológiai gazdálkodásra, a víztakarékos öntözési technológiákra, a közlekedésben a közösségi személyszállításra, az energiaszektorban a megújulókra és az energiahatékonyság növelésére épül. Vagyis csupa olyasmire, aminek az Orbán-kormány éppen az ellenkezőjét csinálja.

Magyarország semmit nem tesz azért, hogy lokálisan és globálisan kisebb legyen a klímaváltozás esélye. A kormányzat tevékenysége nem a megoldás, hanem a kockázatnövelés irányába mutat. Ráadásul azt is sikerült elérni, hogy a magyar társadalomnak tudomása se legyen a problémáról. A közmédiából eltűntek a környezetvédelmi műsorok és a megfelelő háttérismeretekkel rendelkező zöldújságírók. A kormánypárti sajtó ebben is hűen követi a kormányzati semmitmondást, a veszély és az alkalmazkodási lehetőség nem jut el az emberekhez. A szemléletformálás leghatékonyabb szereplői, a civil zöldek az állami pénzmegvonás és a hatósági vegzálás közepette egyre nehezebben tudnak az alapfeladataikra koncentrálni, a hatalmon lévők pedig példamutatás helyett a lehető legkárosabb üzenetet közvetítik: hatalmas terepjárókkal és luxusautókkal, fűtött medencékkel és hatalmas energiaigényű palotákkal hivalkodnak, egy nyilvánvalóan fenntarthatatlan életstílust propagálva.

A kiotói törvény a jogharmonizációs célú módosítások mellett szólhatott volna a klímaalkalmazkodásról is, ehelyett csak a legnagyobb szennyezőknek adott újabb bújtatott kedvezmények vannak benne. Az LMP ezzel az önveszélyes politikával nem tud azonosulni. Szerintünk a klímaváltozás veszélyének csökkentése olyan nyilvánvaló nemzeti érdek, aminek még a mostanihoz hasonló politikai válsághelyzetben sem fordíthat hátat egy felelős kormányzat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Schmuck Erzsébet — 2014-12-15, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/40-207.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-40-207,
  title = {Schmuck Erzsébet — 2014-12-15, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/40-207.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}