Dr. Polt Péter

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt országgyűlési Képviselő Hölgyek és Urak! Megtiszteltetés részemre, hogy itt a Ház előtt előadhatom Magyarország ügyészségének elmúlt ötévi munkájáról szóló beszámolót. Egyben természetesen ez nehézséget is jelent, hiszen nem egy év, hanem öt év tevékenységéről kell itt számot adni, úgyhogy nézzék el nekem, ha mindenre nem tudok kitérni. Hozzáteszem, hogy mind az öt évben törvényes kötelezettségemnek eleget téve benyújtottam az írásbeli beszámolót, azok részletesen tartalmazzák az ügyészség tevékenységét.

Magyarország Alaptörvényének 2012. január 1-jeihatálybalépése és ezzel együtt az ügyészségre vonatkozó két sarkalatos törvény megszületése kialakították az ügyészség mai alkotmányos helyzetét. Az Alaptörvény 29. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. Az Alaptörvény tehát az ügyészséget nem önálló hatalmi ágként, de önálló alkotmányos intézményként definiálja.

Az új szabályozást 2012-ben az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság vizsgálatának tárgyává tette, és összegezte az ügyészségre vonatkozó szabályozásról alkotott véleményét. A dokumentum végkövetkeztetése az volt, hogy mind az Alaptörvény, mind a sarkalatos rendelkezések megfelelnek az európai demokratikus követelményeknek. Hadd idézzem az összegzést: figyelemmel az ügyészségi szervezetrendszerek lehetséges modelljeinek sokféleségére Európában, a magyar ügyészség működésének általános elvei összhangban vannak az ügyészségre vonatkozó demokratikus alapelvekkel. Az ügyészségi törvények egy hierarchikus felépítésű autonóm szervezetet hoztak létre, amely lehetővé teszi, hogy az ügyészek mentesek legyenek a pártpolitikától, és emellett fontos korrupcióellenes szabályozás is vonatkozzon rájuk.

Az Alaptörvényben garantált függetlenség ugyanakkor magába foglalja az ellenőrizhetőséget is. Ez egyébként a jogállami garanciák ügyészségi struktúrába vetített részének fontos ismérve. A hivatalban lévő legfőbb ügyészek ennek megfelelően ‑ ahogy említettem is ‑ beszámolási kötelezettségüknek az elmúlt időszakban eleget tettek, és benyújtották éves beszámolójukat.

A plenáris ellenőrző funkciókat tekintve a legfőbb ügyészhez a beszámolási időszakban 38 azonnali, 7 szóbeli, míg 107 írásbeli kérdést intéztek, illetve az intézmény megszűnéséig 16 interpellációra is válaszolt.

Az ügyészség szervezetére, működésére jelentősen ható változások zajlottak le az elmúlt öt évben. Ahogy említettem, 2010 novemberében megszűnt a legfőbb ügyész interpellálhatósága, megváltoztak a legfőbb ügyész megválasztására, az ügyészségről, az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvény elfogadására vonatkozó szabályok. Ezzel összefüggésben strukturális változásként megszűntek a katonai ügyészségek, és az ügyészségi törvény koncepcionális változást hozott a büntetőjogon kívüli területen.

Néhány szót engedjenek meg az ügyészség gazdálkodásáról és személyügyi helyzetéről! Az ügyészség 2009-ben 29,4 milliárd forinttal, 2013-ban 36,8 milliárd forinttal gazdálkodott. A látható támogatási előirányzat növekményét a beszámolási időszakban jelentkező többletfeladatok támogatási igénye határozta meg, így elsősorban az Alkotmánybíróság határozata alapján a tárgyaláson való kötelező részvétel 2,9 milliárd, a katonai ügyészségek integrációja 1,5 milliárd, az igazságügyi reformot megvalósító törvénymódosítás 3,2 milliárd, a korrupció és más, a közélet tisztaságát sértő és a hivatali bűncselekmények elleni küzdelem terén jelentkező többletfeladatok 1,2 milliárd többletet jelentettek.

(8.10)

A beszámolási időszakban ugyanakkor csökkentettük a dologi kiadásokat, elvontuk a jutalom-előirányzatot, és egységesítettük a kafetéria-rend­szert. Ez belső gazdálkodásként 1,6 milliárd forint kiadáscsökkentést jelentett. A biztosított források ugyanakkor takarékos gazdálkodás mellett elegendőnek bizonyultak az ügyészség feladatai ellátásának biztosításához.

A személyügyi helyzetet illetően az engedélyezett létszám 2009-ben 3339 fő volt, 2013-ban 4271-re emelkedett. Ebből az ügyészek 2013. december 31-én 2034-en lehettek volna, alügyészek 131-en, fogalmazók 414-en. Ez természetesen csak a keretszám. A létszám emelkedését a már említett többletfeladatok ellátásának igénye határozta meg. Külön kiemelem a valamennyi bírósági tárgyaláson való kötelező részvételt, ami jelentős létszámnövelést tett szükségessé.

Szeretném jelenteni, hogy az ügyészség informatikai helyzete az elmúlt öt évben nagymértékben javult, az ügyészség országos távadat-átviteli hálózatot működtet, és 2013-ra megvalósítottuk a magas rendelkezésre állást igénylő rendszerek biztosításához szükséges megoldások kiépítését. 2013-ban az igazságszolgáltatást érintő valamennyi nyilvántartás már elektronikus úton is elérhető volt az ügyészek számára, és több területen közvetlen adatáramlás működött az ügyészség és az érintett szervezetek között.

Néhány szót szeretnék szólni a büntető szakág tevékenységéről. 2012-től, ahogy ezt említettem is, javaslatomra a katonai ügyészségek megszűntek, és a katonai ügyészek az általános ügyészi szervezetbe integrálódtak. Ez azt jelenti, hogy a katonai büntetőeljárásra tartozó feladataik mellett részt vesznek más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében, illetve vádképviseletében. Megvalósult tehát az ügyész­ség teljes szervezeti egysége. Az ügyész, ahogy említettem, a közvádló, aki a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végez, felügyeli a nyomozást, és a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben maga is a nyomozást bármelyik ügyben elvégezheti. A nyomozást követően dönt a vádemelésről, illetve képviseli a vádat is.

Az ügyészség büntetőjog-alkalmazási tevékenységében az elmúlt öt esztendőben a legjelentősebb változást az új büntető törvénykönyv hatálybalépése eredményezte. Emellett a büntetőeljárás szabályainak változása során is több, a jogalkalmazás szempontjából nagy jelentőségű törvényt fogadott el az Országgyűlés.

Néhány szó az ügyész szerepéről a nyomozás és vádelőkészítés során. Az ügyész tevékenysége természetesen igazodik az ország bűnügyi helyzetéhez. Az elmúlt időszakban a regisztrált bűncselekmények és bűnelkövetések száma ‑ némi ingadozással ‑ stagnál. Az összbűnözés terjedelme a regisztrált bűncselekmények számát tekintve évről évre mintegy 400-450 ezer közelében van, hol alatta marad, hol némileg meghaladja ezt a számot, ám a félmilliót évek óta nem éri el. Kiugró emelkedést lehetett tapasztalni 2012-ben, ekkor 472 ezer volt körülbelül a regisztrált bűncselekmények száma, és egyértelmű emelkedést a vagyon elleni, az igazságszolgáltatás elleni, a korrupciós és az okirattal kapcsolatos bűncselekmények mutattak.

A legsúlyosabb, személy elleni bűncselekmények, az emberölések száma 2013-ig csökkent, ekkor az előző évhez képest némileg emelkedett, tavaly 138 szándékos, befejezett emberölést regisztráltak.

A korrupciós bűncselekmények az elmúlt években strukturális átalakuláson mentek keresztül, és ez a struktúraváltás jelenleg is folytatódik. Az egyszerű megítélésű, ismertté vált, úgymond hétköznapi vesztegetési ügyek száma lényegében stagnál, azonos szinten mozog, míg a szervezetten vagy szervezetszerűen a hivatali, közigazgatási és gazdasági szféra szereplőinek érintettségét is felvető gazdasági, pénzügyi és vagyon elleni bűncselekményekhez kapcsolódó korrupciós ügyek száma és súlya nőtt. A regisztrált korrupciós bűncselekmények száma 2010-ben volt a legalacsonyabb, ez 481 volt, míg 2013-ban a legmagasabb, tavaly 1105 korrupciós bűncselekmény jutott a hatóságok tudomására.

Meg kell említenem a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményeket, ezek közül a bűnüldözési gyakorlatban a legnagyobb szerephez a költségvetési csalás jut, amely 2012. január 1-je óta gyűjtő tényállás, és egyebek mellett az állam felé teljesítendő fizetési kötelezettségeket teljes egészében felöleli. A költségvetési csalás bűncselekményének legjellemzőbb elkövetési tárgya továbbra is az általános forgalmi adó. A regisztrált elkövetők száma a beszámolással érintett időszakban 100-120 ezer körül mozgott. Az elmúlt öt esztendő alatt 2012-ben volt a legkevesebb bűnelkövető.

Összességében az állapítható meg, hogy a bűnözés korábbi, robbanásszerű növekedésével és kedvezőtlen minőségi változásaival szemben hazánkban alapvetően konszolidált kriminalitási helyzet alakult ki. Hozzá kell tenni, hogy esetenként előfordulnak megdöbbentő, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények, amelyek nem kis mértékben a médiában történő intenzív megjelenésük következtében is jogosan közfelháborodást keltettek.

Pozitívumként értékelhető, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények esetében igen magas a felderítési arány, valamint az, hogy a közelmúltban több, régebben felderítetlen, komoly ügy elkövetőjét sikerült eljárás alá vonni, illetve külföldre menekült elkövetőket olyan országokban is kézre tudtunk keríteni, amelyekben korábban sérthetetlennek érezhették magukat.

Az ügyészséget érintő főbb ügyforgalmi adatok tekintetében a következőkről tudom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést. A büntető területen az elmúlt öt évben átlagosan közel egymillió iktatott és elintézésre váró ügyet kellett az ügyészi szerveknek feldolgozniuk. A munkateher 2009 és 2012 között több mint 30 ezer üggyel növekedett. Tavaly 901 635 elintézésre váró ügyet iktattunk. A nyomozó hatóságtól vádemelési javaslattal érkezett ügyek számában 2009 és 2011 között alig volt változás, 123 ezer ügyet kellett az ügyésznek évente megvizsgálnia a vádemelésre alkalmasság szempontjából.

A befejezett nyomozások körülbelül felében, 50-54 százalékában került sor vádemelésre, míg a megszüntetésre a vádemelési javaslatokkal érkezett ügyek körében 11-13 százalékban került sor. Az egyéb elintézés a vádemelés elhalasztása, illetve a közvetítői eljárásra utalás. A megvádolt személyek száma 90-100 ezer között volt, 2009 óta számuk csökkenő tendenciát mutat. Jelentősebb csökkenés itt is 2012-ben volt tapasztalható. A váderedményesség évek óta 96 százalék körül mozog. Az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgáló jogintézmények közül a bírósági út elkerülésére szolgáló közvetítői eljárás és a vádemelés elhalasztása is emelkedő tendenciát mutat.

A tárgyalás mellőzésére tett ügyészi indítványok száma csökken, ugyanakkor a leggyorsabb felelősségre vonást szolgáló bíróság elé állítások száma gyorsan növekszik.

(8.20)

A vádemelési javaslatok folytán szükséges intézkedésekre az ügyek több mint 80 százalékában 30 napon belül került sor.

Nő az ügyészségi nyomozás jelentősége. Az ügyészségi nyomozó szervek által évente befejezett nyomozások száma 2009 óta növekszik: 2009-ben 5318 nyomozást fejeztek be, 2013-ban ez a szám 7715.

Valamit a vádképviseleti tevékenységről is szeretnék mondani. 2009-ben és 2010-ben a bíróságok lényegében azonos számú jogerős ítéletet hoztak; érdemi határozatot, nem csak ítéletet. 2011-ben volt a kiugró év, 2012-ben, ’13-ban csökkent ezek száma. Ennek okai részben a Btk.-t módosító törvények, ezek dekriminalizációs rendelkezései, például a szabálysértési értékhatár felemelése volt. Emellett azonban meg kell jegyezni, hogy az ügyészség fokozott intenzitással és sikerrel szorgalmazta a büntetőeljárásnak a bírósági úttól elterelését szolgáló jogintézmények igénybevételét.

A legfontosabb ügyészi tevékenység a bíróságok előtt az elsőfokú bírósági tárgyalásokon való részvétel volt, amely a 2009. évi mintegy 30 ezer ügyről 2013-ra csaknem 50 ezer ügyre növekedett, azaz a növekedés több mint 54 százalékos volt.

Nagymértékben emelkedett a bíróság elé állított vádlottak száma. 2009-ben 6300 vádlott, 2013-ban már több mint 11 400 vádlott vonatkozásában került sor ennek a gyorsító intézménynek az alkalmazására. 2013-ban több mint 20 százalékkal nőtt az intézmény igénybevétele.

A büntetéskiszabási gyakorlatról annyit el kell mondanom, hogy az elmúlt években évente átlag 11-22 vádlottat sújtott a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel. Ez az összes büntetést szenvedők 1 százalékát sem éri el. 2013-ban volt egy jelentősebb emelkedés ebben a számban.

Az elmúlt öt évben leggyakrabban szabadságvesztés büntetést szabtak ki a bíróságok. A terheltek több mint egyharmadát sújtották ilyen büntetéssel.

Az ügyészség az elmúlt öt évben kitartóan törekedett az enyhének tartott büntetések súlyosítására, fellebbezéseink több mint háromnegyed része a büntetés súlyosítására irányult. Azt is meg kell azonban mondani, hogy a súlyosításra irányuló fellebbezések eredményessége jelentősen elmarad a fellebbezések általános eredményességétől. A legmagasabb eredményességet mutató százalékszám 30,6 százalék, a legalacsonyabb 26,6 százalék ezen a területen.

Fontos eszköze az egységes jogalkalmazásnak a rendkívüli jogorvoslat. Az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett a felülvizsgálati indítványok száma. Az ügyészi indítványok eredményessége mintegy 90 százalékos volt ezen a területen.

Az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást szolgálják a Legfőbb Ügyészség vizsgálatai is. A 2009. évet követően is évente több ilyen vizsgálatra került sor. Kiemelkedő ebből a szempontból az eltérő bírósági döntések okainak vizsgálata, a középmértékre vonatkozó büntetéskiszabási szabály érvényesülésének a vizsgálata, illetve az elévüléssel megszüntetett ügyek vizsgálata abból a szempontból, hogy mi vezetett ennek bekövetkezéséhez, valamint fontosnak tartom még a tárgyalásról lemondás tapasztalatainak vizsgálatát is.

Nagyon röviden a gyermek- és fiatalkorúak ügyeiről. Az elmúlt öt évben regisztrált bűnelkövetők átlagosan 10 százaléka volt fiatalkorú. Egyik jelentős rendelkezése az új Btk.-nak a büntethetőség kiterjesztése a 12-14 év közötti életkorúakra, meghatározott ügyekben és meghatározott feltételek mellett. 2013-ban, azaz fél év alatt 18 ügyben összesen 19 12-14 év közötti gyanúsítottkénti kihallgatására került sor, döntő többségében erőszakos, vagyon elleni bűncselekmény miatt. Az ügyészség az elmúlt öt esztendő alatt évente átlagosan 5500 fiatalkorú ügyében emelt vádat.

Áttérnék a közjogi szakágra, a közérdekvédelmi szakterületre. Az Alaptörvénnyel egyidejűleg hatályba lépett ügyészségi törvény koncepcionális változásokat hozott ezen a területen. Az új Ütv. alapján az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége során is az igazságszolgáltatás közreműködőjeként jár el, és a törvénysértés kiküszöbölésére biztosított hatásköreit elsősorban bírósági peres és nemperes eljárások megindításával, jogorvoslat előterjesztésével és hatósági eljárások kezdeményezésével látja el.

A törvényi szabályozás új eleme, hogy a törvényességi felügyelet helyébe a törvényességi ellenőrzés, illetve az egyedi ügyben elvégezhető iratvizsgálat lépett. Kiemelendő változás, hogy ha az ügyész által a közérdek védelme érdekében lefolytatott ellenőrzés, illetve iratvizsgálat során feltárt adat vagy más körülmény súlyos törvénysértésre utal, fellépésnek csak akkor van helye, ha az ügyésznek törvényben foglalt felhatalmazás szerint bírósági vagy hatóság előtti eljárás kezdeményezésére van lehetősége.

Az ügyészségi törvény hatálybalépését követően a megváltozott ügyészi eszköztár mellett, miközben a hivatalból elrendelt törvényességi vizsgálatok megszűntek, a felhívások száma már a kezdeti években, majd 2013-ban is meghaladta a korábbi időszak törvényességi intézkedés szempontjából kimagasló adatát. A felhívások eredményessége az elmúlt két évben 97, illetve 98 százalékos volt. A súlyos törvénysértések kiküszöbölésére hivatott ügyészi eszköztár tehát beváltotta a jogalkotói elvárásokat, és hatékony, egyben a bíróság előtti perindítással kikényszeríthető intézkedési lehetőséget biztosított a közérdekvédelmi ügyész számára.

Ugyancsak az ügyész közérdekvédelmi tevékenységére vonatkozó új szabályozás eredménye, hogy az ügyészségi törvény és azzal összhangban a polgári perrendtartást szabályozó törvény szerint a Kúria előtti eljárásban a tanács elnöke jogkérdésben határidő tűzésével a legfőbb ügyészt álláspontjának kifejtésére hívhatja fel akkor is, hogyha az ügyész az eljárásban nem vesz részt. Jó néhány, az egész társadalom számára fontos ilyen ügyben került sor erre a felhívásra.

A közérdekvédelmi szakterület kiemelt feladata a gyermekvédelem, amelynek egyik hatékony új eszköze a hatósági eljárás kezdeményezése. A gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézmények működésének ügyészi ellenőrzése 2012-től folyamatos. Az ügyészség vizsgálatait követően az intézmények a jelzett jogszabálysértéseket lényegében valamennyien megszüntették, javították a gyermekek és szülők kapcsolattartásának lehetőségeit.

Szintén kiemelt feladat ezen a területen a környezet és természet védelme. A megelőzés, a helyreállítás és a felelősség érvényesítésében az ügyésznek a környezetet sértő jogellenes cselekményekkel szemben is hatékony eszköze a hatósági eljárás kezdeményezése.

A külön törvényben biztosított ügyészi perindítási jogosultságokkal kapcsolatosan a 2011 novemberétől hatályosuló uzsorásszerződéssel összefüggő közérdekű keresetindítási jogot kell megemlíteni. A beszámolóval érintett időszakban 86 sértett ügyében indított pert az ügyész a pénzügyileg kizsákmányolt, kiszolgáltatott helyzetbe került áldozatok védelme érdekében.

Kiemelt figyelemmel járt el az ügyészség az úgynevezett zsebszerződésgyanús jogügyletekkel kapcsolatosan érkezett kérelmek elbírálásakor is. A semmis szerződést bíróság előtt támadta meg az ügyész, ha pedig a tiltott jogszerzés még az ingatlanügyi hatóság eljárásában orvosolható volt, akkor az ügyész felhívással élt.

Számos intézkedést tettünk a büntetés-vég­rehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi szak­területen is. Ez a szakterület a profiltisztítás eredményeként a közjogi szakág részeként látja el ma már feladatait. Ezen időponttól a javítóintézeti nevelés, valamint a fiatalkorúakkal szembeni sze­mélyi­szabadság-korlátozás végrehajtásának törvényességi felügyelete is a gyermek- és ifjúságvédelmi szakterülettől a bv-felügyeleti szakterülethez került.

Az elmúlt öt évben a bv-felügyeleti ügyészekhez érkezett, intézkedést igénylő kezdeményezések és az azok alapján tett ügyészi intézkedések száma folyamatos növekedést mutat.

(8.30)

Kiemelést érdemel továbbá, hogy 2013-ban az ügyészséghez benyújtott kérelmek száma az előző évhez viszonyítva 20 százalékkal nőtt.

Néhány szót engedjenek meg az ügyészség nemzetközi tevékenységéről mondani. Először is azt kell összefoglalóan megemlítenem, hogy a magyar ügyészség megbecsült tagja az európai uniós ügyészségeknek és az Európa Tanács keretében lévő országok ügyészségeinek is. A magyar legfőbb ügyész 2011-ben és 2012-ben az Európai Unió tagállamainak legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek hálózatának elnöki tisztségét is betöltötte. Az elnökség legjelentősebb eseménye egyébként a 2012 májusában megrendezett, „A gazdasági válság hatásai az ügyészség szervezetére, munkájára és az ügyészségek képzésére” című konferencia volt.

Nagyon lényeges az ügyészség nemzetközi tevékenysége a Eurojustban. Mint ismeretes, a Eurojust az Európai Unió tagállamai közötti büntető igazságügyi együttműködés Hágában működő szerve, az Európai Unió szerve. Ez a koordinatív szerv segíti a súlyos, országhatárokon átnyúló bűncselekmények felderítését. 2013-ban örvendetesen magas, 40 százalékos emelkedést sikerült elérni a magyar vonatkozású ügyek számában, ennyi ügyben sikerült nemzetközi összefogást létrehozni a bűncselekmények elnyomására. Ebben a tekintetben fontos képzési feladataink is vannak, ezt folyamatosan és egyre növekvő számban végezzük.

Szólni kell az európai ügyészség létrehozásáról, ez a kérdés ugyanis vezető téma a visegrádi csoport országai ügyészségeinek hagyományosan jó együttműködése során. A visegrádi négyek legfőbb ügyészei 2012 óta alakították ki a visegrádi együttműködést, és évente rendszeresen találkoznak abból a célból, hogy közös álláspontot alakítsanak ki különböző kérdésekben. Ilyen közös álláspont kialakítására került sor az európai ügyész tekintetében is, amely, mint köztudott, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét hivatott majd szolgálni. Három nyilatkozatot is kiadtunk ebben a tekintetben. Hozzáteszem, hogy a magyar ügyészség, illetve személyem is e tekintetben egy alternatív javaslatot is benyújtott, pontosabban szakmai vitára bocsátott, amely lehetővé tenné, hogy az áfabűncselekmények is bekerüljenek abba a körbe, amelyet nemzetközileg lehet vizsgálni.

Végül szólni kell az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsáról. Ez az Európa Tanács miniszteri bizottságának tanácsadó testülete, amelynek korábban az alelnöki tisztségét is elláttam, és a vizsgált időszakban a végrehajtó bizottság tagjaként dolgoztam. Ez a testület számos véleményt bocsátott ki az ügyészi tevékenységgel kapcsolatban, amelynek kidolgozásában aktívan részt vettünk, és azt tudom mondani, hogy valamennyi véleményben megfogalmazott követelményeknek az ügyészség folyamatosan eleget tesz.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Parlament! Nagyon röviden ennyi az esszenciája az ügyészség elmúlt ötévi tevékenységének. Meggyőződésem, hogy a korábbi időszakhoz hasonlóan törvényesen és hatékonyan dolgozott az ügyészség ebben az időszakban is. Nyilvánvalóan mindig van valamit javítani a munkán, erre fogunk törekedni a jövőben is, de az alapjaink megfelelőek ehhez. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)