karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Ikotity István (LMP)

2014-12-09 · 38. ülésnap · napirend utáni felszólalás · 5:19

napirendi pont: Napirend utáni felszólalások

Szöveg4 681 karakter · 7 bekezdés · JSON

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A hétköznapi energiatakarékosság fontosságára szeretném felhívni a figyelmet, parlamenti példákon keresztül szeretném ezt érzékeltetni. Ma, december 9-én, a téli napforduló felé közeledve egyre hosszabbak az éjszakák, nyilván a természettől elszakadva szükségszerűen az életmódunk olyan, hogy szükségünk van világításra.

Tehetjük ezt különböző módokon. A hagyományos háztartási használat keretei között tehetjük korszerűtlen, energiapazarló eszközökkel, amilyen például az igen-igen régi volfrámszálas izzók technológiája. Ezek élettartama körülbelül mindössze ezer óra, és mindössze 2-5 százalékát fordítják az energiának fény előállítására, a többi pedig hő formájában szabadul fel. Sajnos, ez a legelterjedtebb fénykibocsátó eszköz. Ebben az épületben is igen nagy számmal, tehát az Országházban is igen nagy számmal találhatóak ezek a volfrámszálas izzók: folyosókon, lépcsőházakban, egyéb helyiségekben. A tárgyalókban szerencsére egyre elterjedtebbek a kompakt fénycsövek, ezek vannak többségben. Jelen tárgyalóteremben, amelyben vagyunk, itt is már egy jó ideje egyenként 20 wattos fogyasztású izzók vannak, 1032 darab látható ebben a teremben. Ezek a fényforrások, kompakt fénycsövek az 1980-as években kerültek kifejlesztésre, pontosabban: akkor kerültek be a hétköznapi használatba, és mindössze negyedét-ötödét fogyasztják annak, amit egy hagyományos izzó. Az élettartamuk jóval több, az előbb említett ezerórás izzóval szemben, 6-15 ezer óra. Mindezen fogyasztás mellett hasonló fényerőt bocsátanak ki természetesen.

További előnyük a tartósságuk. Érdemes körbenézni, nem látnak kiégett izzókat. Ez nemcsak az itt dolgozók szorgos munkájának a következménye, hanem annak is, hogy lényegesen tartósabbak ezek. Sajnos, kínai gyártmányok, hazai gyártmányok is igazán lehetnének, erre sokszor felhívjuk a figyelmet, még annak ellenére is, hogy ez a technológia, a kompakt fénycsövek technológiája mind az előállítás esetén, mind pedig a hulladékkezelés kapcsán meglehetősen problémás, hiszen olyan anyagok kerülnek felhasználásra, amelyek erősen környezetszennyezőek. További hátrányuk ezeknek a fényforrásoknak, hogy UV-fényt generálnak, és azt alakítja át a burkolatuk, ami burkolat ha sérül, jelentős mennyiségű UV-fény kerül a térbe. Nyilván ez káros hatással bír.

Van azonban egy harmadik technológia is, ami egyre elterjedtebb szerencsére, ez pedig a LED-technológia. Tudjuk, hogy ez egy dióda, ami fényt bocsát ki, és tudjuk azt is, hogy körülbelül a lézerrel egy időben, nagyjából ötven évvel ezelőtt lett ez kifejlesztve, azonban nem volt alkalmas még ez a technológia arra, hogy hétköznapi használatba kerüljön. Ez 1994-ben történt meg, három japán tudós, akik közül egyik az Egyesült Államokban él, név szerint is: Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Sudzsi, akik húsz évvel később, idén, ebben az évben kapták meg ezért a felfedezésért a Nobel-díjat, amely felfedezés nem más, mint a kék színű LED-ek kifejlesztése. Fontos tudni, hogy azok a LED-ek, amelyek a hétköznapi használatban vannak, kék színű fényt bocsátanak ki, amely egy speciális fluoreszkáló, sárga fluorréteg segítségével alakul át sárga, illetve fehéres, esetleg kékes fénnyé.

1999-ben készült el az első 1 wattos, háztartási használatba kerülő LED-fényforrás. Magam is majdhogynem elrontottam, fontos megemlíteni, nem tudni, majd a közszóhasználatba miként kerül be, de itt nem izzókról van szó. A LED, lévén nem izzik, nem is ég, tehát ez egy világítótest, egy lámpa tulajdonképpen. Nyilván a magyar nyelv megbirkózik ezzel, láthattuk sok esetben, például az ajtókra, ablakokra a „nyílászáró” kifejezést használjuk, ez egy roppant csúnya kifejezés, hiszen ennek van megfelelője, azonban ezeket a lámpákat nem lehet izzónak vagy égőnek nevezni, mert nem azok. Kiderül majd, hogy hogy kerül be a szóhasználatba. Fogyasztása nyolcada-tizede csak a hagyományos izzóénak, és 10-30 ezer óra az élettartama. Nyilván az áruk jóval drágább sajnos, de nyilván csökken ez az ár, és UV-mentes fényt képesek kibocsátani.

A hátrányukat elmondtam, merthogy objektivitásra törekedve a hátrányokra is fel kell hívjam a figyelmet, hogy bizony az áruk jelenleg még magasabb, de hosszú távon ez megtérül. Illetve van egy olyan hátrányuk, amit kevesen tudnak: lévén kék fényről van szó, ez könnyen lehet, most kutatják, hogy káros hatással van az ember biológiai órájára. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

A hivatal főigazgatójához fordultam egy kérdéssel, hogy pontosan tájékozódjak a használatról. Erről majd tájékoztatom önöket, hogy az Országházban miként folyik ez. Köszönöm. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Ikotity István — 2014-12-09, napirend utáni felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/38-122.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-38-122,
  title = {Ikotity István — 2014-12-09, napirend utáni felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/38-122.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}