Dr. Kepli Lajos (Jobbik)
2014-11-20 · 29. ülésnap · felszólalás · 11:57Szöveg10 372 karakter · 16 bekezdés · JSON
KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. A költségvetési tervezetnek olyan fejezetéről vagy olyan részeiről szeretnék inkább kicsit általánosságban beszélni és némi konkrétumra is kitérve, amely a környezetvédelmet, energiapolitikát és vízügyeket érinti, tehát ami a Jobbik-frakción belül az én szakterületemre vonatkozik.
Általánosságban elmondható a környezetvédelemre mint ágazatra vonatkozóan, hogy folyamatos gyengülésben, leépülésben van, az elmúlt években egyre kisebb a kormányon belül az érdekérvényesítő képessége. Ez kezdődött 2010-ben az önálló környezetvédelmi tárca megszűnésével. Most már az államtitkárság is a vidékfejlesztési ? illetve most éppen Földművelésügyi Minisztériumnak hívják - minisztériumon belül egyre inkább gyengül, egyre több hatáskör kerül át más tárcákhoz, fontosabb hatáskörök, és egyre inkább azt látjuk, hogy az anyagi ráfordítások is csökkennek, ami egy rendkívül káros tendenciát vetít előre, illetve a tapasztalatok is azok, hogy Magyarországon az igazán veszélyes vagy potenciálisan veszélyes környezetszennyezések nem kerülnek így felszámolásra ezáltal, hanem továbbra is időzített bombaként itt ketyegnek alattunk.
Láthattunk már Heves megyében egy ivóvízbázis-elszennyeződést ezzel kapcsolatban a tavalyi vagy tavalyelőtti évben, amikor egy egész településnek kellett más úton ivóvizet biztosítani azért, mert egy korábban létesült ipari parkban egy nehézfémszennyezés, ami ott maradt és nem lett kármentesítve, elszennyezte az ivóvízbázist Abasáron, és ezért egy másik településről kellett a település ivóvízellátását megoldani. De a Hortobágyi Nemzeti Parkban talált nagy mennyiségű veszélyes hulladék sorsáról sem hallottunk azóta.
Még hosszan sorolhatnám, hiszen a környezetvédelmi hatóságoknak rendkívül fontos szerepük volna abban, amennyiben megfelelő emberállományuk és megfelelő költségvetésük lenne feladatuk ellátásához, hogy az ilyen és ehhez hasonló potenciális veszélyforrásokat feltárják, és az egyébként törvény szerint arra kötelezett személyeket ezeknek a felszámolására kötelezzék, illetve nyilvánvaló, hogy állami forrásnak is kellene lennie, amely olyan esetekben, amikor már nincs olyan jogszerűen felelősségre vonható szennyező, akkor az államnak kellene ezekben az esetekben helytállnia.
Jó néhány, tehát több tucatnyi vagy több száz ilyen szennyezőforrás van még Magyarország területén, nagyrészt még a rendszerváltás környékén felhagyott ipari területek vagy honvédségi területek, volt szovjet laktanyák területén, itt elsősorban nagy mennyiségű szénhidrogén-szennyezések vannak, de más egyéb vegyipari tevékenységekből visszamaradt szennyezésekről is tudunk, amelyeknek a felszámolására volt valaha az országos környezeti kármentesítési program, amelybe egyre kevesebb forrás került, majd meglehetősen elhalt a dolog, és jelen pillanatban ezekre a veszélyforrásokra nem figyelünk oda.
Tehát ez csak az egyik része a környezetvédelmi hatóságok munkájának, azon környezetvédelmi hatóságok, amelyek egyre kisebb büdzséből kénytelenek gazdálkodni. Már az is kérdéses egyébként, hogy egyáltalán mint környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek ? mert a vízügyi hatásköröket most már teljesen elvonták tőlük ? egyáltalán fennmaradnak-e, megőrzik-e az önállóságukat, vagy pedig a kormányhivatalokba beolvadva gyakorlatilag végleg súlytalanná válnak és elvesztik jelentőségüket, merthogy ennek is megvan a reális veszélye. Tehát ennyit a környezetvédelmi hatóságokról.
De nemcsak a környezetvédelmi hatóságok terén érzékelni az ágazat súlytalanabbá válását, hanem más egyéb területeken is. Ha a környezetvédelemről beszélünk, akkor általában mindenkinek a hulladékkal kapcsolatos problémák jutnak eszébe. Szintén egy rendkívül fontos probléma a lakosságihulladék-szállítás, a lakossági hulladék, kommunális hulladék kezelése, amelyet most már többségében önkormányzati és állami tulajdonú szolgáltatók végeznek, amitől én azt gondolom, hogy a lakosság számára a díjtételek nem lettek sokkal kedvezőbbek, bár itt a rezsicsökkentésben ez is a kampánytémák között volt, hogy a hulladékszállítás közszolgáltatási díja majd csökkenni fog. De ez csak az éremnek az egyik oldala. A másik oldala az, hogy milyen módon és milyen minőségben látják el ezeket a közszolgáltatásokat, és hová kerülnek azok a hulladékok, amelyeket a háztartásokból elszállítanak.
Nagyon sok településen, főleg kisebb településeken továbbra sem biztosított a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége, a veszélyes hulladékokat nem tudják hová elvinni, elhelyezni. Ezekre megfelelő források biztosítására volna szükség ahhoz, hogy különböző európai uniós és főleg hazai törvényeknek és irányelveknek teljes egészében meg tudjunk felelni.
(19.50)
Aztán továbbmenve a vízügyi ágazatra: ennek a területnek megint csak elég érdekes a sorsa. Eleinte a környezetvédelmi tárcához tartozott, aztán amikor megszűnt a környezetvédelmi tárca önállósága, akkor is egy ideig a környezetügyi államtitkárság ? a 2010-es kormányváltás után nagyon rövid ideig ? feladatai közé tartozott, majd a Belügyminisztériumhoz kerültek át először csak a védelemmel kapcsolatos feladatok, majd egyre több vízvédelemmel kapcsolatos hatáskör is. Mi már akkor is azt mondtuk, amikor egy része átkerült a belügyhöz, hogy ha már viszik, akkor vigyék az egészet, mert a vízügyi ágazatnak egy kézben kell lennie, nemcsak az árvízvédelemnek, hanem akkor a teljes szakmai irányításnak, mert ha széttagolva van több tárcánál, az Magyarország árvízi és belvízi biztonságát is veszélyezteti, egyáltalán a vízügyi ágazat megfelelő szakmai működését. Aztán ez végül meg is történt, évek alatt átkerült szinte most már teljes egészében a belügyi tárcához a vízügy, azonban itt is inkább az árvízi és belvízi védekezésre ? ami rendkívül fontos ? korlátozódnak a költségvetésben ezzel kapcsolatban elkülönített pénzek.
Azonban azt láthatjuk, hogy ezek a problémák is egyre nagyobb forrásokat igényelnek. Az árvizek, az árhullámok egyre nagyobbak és intenzívebbek, a gátakat viszont nem lehet a végtelenségig emelni. Olyan hosszú távú megoldások volnának szükségesek, amelyekre jelen pillanatban szintén nem látni megfelelő forrást a költségvetésben, hogy hogyan lehetne a vízügyi problémákat Magyarországon megoldani, amikor az egyik évben rekord árhullám, a következő évben pedig rekord méretű aszály tapasztalható. Ezeket természetesen csak úgy lehet megoldani, ha a megfelelő tározást biztosítjuk. A tiszai árvízi tározók részben jelentenek erre a problémára megoldást, hiszen az árhullámok során keletkező vizet tárolják el egy ideig, de nyilvánvaló, hogy amikor aszály idején ezek a vizek öntözési célra hasznosíthatók lennének, akkor ennél egy kicsit többre volna szükség. A Jobbik a programjában annak idején részletesen kidolgozta, hogy hogyan lehetne ennek a feltételeit biztosítani, de sajnos nem látjuk sem ennek a jeleit, sem pedig a vizeink más egyéb célú hasznosítását.
Itt térnék át az energiapolitikára. Úgy hírlik, hogy a Magyar Villamos Művek tulajdonrészt kíván szerezni a szlovák energetikai cégben vagy villamosenergia-cégben, legalábbis a sajtóban ezt lehetett olvasni, meg azt is, hogy erdélyi vízerőműben szerzett részesedést vagy tulajdonrészt. Magyarországon mindig az a kormányzati álláspont, hogy a vízenergia abszolút nem támogatandó a kormány részéről, holott nemcsak energetikai szempontból, a termelés szempontjából megújuló energia, de vízügyi szempontból is szintén megoldást jelenthetne.
Azért beszélek most ilyen általánosságokban anélkül, hogy a konkrét részletszámokba belemennék, mert olyan nagy területeket kell hogy átfogjon a felszólalásom, amelyekről eddig nagyon kevés szó esett.
Az energiapolitikában is ? és ezt már nagyon rövidre fogom, mert nem szeretném képviselőtársaim elől elrabolni az időt ? a kormány egyik fő üzenete a rezsicsökkentés, az, hogy ezzel mennyivel több, hány milliárd forint maradt meg az állampolgárok zsebében. A Jobbik végig támogatta a rezsicsökkentést, minden olyan törvényjavaslatot megszavaztunk, ami ehhez kapcsolódik. Azonban azt is szeretnénk látni, hogy a másik oldalról ezek az intézkedések nem vezetnek oda, hogy a közműszolgáltatók, az energiaszolgáltatók teljes egészében elhanyagolják a rendszerüzemeltetéssel vagy a karbantartással kapcsolatos feladataikat, és így próbálják meg továbbra is biztosítani maguknak azt a profitot, amit a multinacionális közműszolgáltatók eddig nagyrészt kivittek az országból. S amikor ezek a stratégiailag fontos rendszerek ? a villamosenergia-szolgáltatók, a fűtés- vagy gázszolgáltatók, de bármilyen más közműszolgáltatók is ? visszakerülnek majd állami tulajdonba, akkor ezeket óriási ráfordítások árán lehet majd olyan megfelelő műszaki állapotba hozni, hogy az ne jelentsen veszélyt az energiaellátásra a fogyasztók szempontjából.
És aztán még beszélhetnék a Paksi Atomerőmű bővítéséről is, mint a legnagyobb energetikai beruházásról, amely a következő évtizedekben Magyarország előtt áll. Már van egy 28 milliárd forintos összeg a költségvetésben a Miniszterelnökség fejezetében. Azt gondolom, hogy itt nagyon-nagyon oda kell majd figyelnünk arra ? többször felszólaltunk már ebben az ügyben ?, hogy a parlament is fokozottan vizsgálja ezeknek a forrásoknak az elköltését. Ennek a rendkívül nagy összegű beruházásnak átláthatónak kell lennie, és a korrupció minden látszatát el kell hogy kerülje, pontosan azért, hogy a kormány mind a nemzetközi, mind a hazai támadásokat el tudja kerülni. A Jobbik is fokozottan szeretné ? amellett, hogy támogatja ezt a beruházást ?, ha minden egyes mozzanata teljes átláthatóság mellett zajlana, és a források elköltésére ez nyomatékosan érvényes lenne.
Nagyon sok mindenről tudnék még az energiapolitikával kapcsolatosan szólni, de azt gondolom, a lényeg tulajdonképpen az, hogy a környezetvédelem és a vízügy, az energiapolitika területén ? bármelyik területről is beszélünk ? egyszerűen egy rendszerszemléleti hiba van. Különböző módosító javaslatokkal javítgatni ezt nem nagyon lehet, a költségvetésnek ezeket az ágazati fejezeteit a Jobbik teljesen másként képzelné el, és nyilván ha majd a választóktól lehetőséget fog kapni, akkor másként is fogja ezeket a fejezeteket átcsoportosítani mind bevételi, mind kiadási oldalról, de hosszabb időt venne most igénybe ennek az ismertetése. Én meghagyom képviselőtársaim számára is a lehetőséget, hogy a saját területükről beszámoljanak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Kepli Lajos — 2014-11-20, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/29-184.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-29-184,
title = {Dr. Kepli Lajos — 2014-11-20, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/29-184.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}