Dr. Hoppál Péter (Fidesz)

DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem gyakori eset, hogy egy költségvetési törvénytervezet vitájában a kultúráról jelentős mennyiségű szó essék, ezért is különösen örülök annak, hogy a képviselő asszony utánanézett és kimazsolázta nemcsak az Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetésében szereplő kulturális többlettámogatási terveinket, hanem úgy látom, hogy még az egyéb minisztériumokban szereplő tételekre is kiterjedt a figyelme.

Valóban nagyon fontos a kulturális terület, és engedjék meg, hogy amikor reagálok a képviselő asszony felszólalására, elsőként a Nemzetgazdasági Minisztériumnak mondjak köszönetet, hiszen jól tudják önök ? a vitában föl is merült ?, hogy a kormányzatnak nagyon fontos szándéka az, hogy Magyarország költségvetésének finanszírozhatósága, a költségvetés egyensúlyának biztosítása, illetve a hiánycél jó tervezése tulajdonképpen vezérszempont legyen.

(19.00)

Így a Nemzetgazdasági Minisztérium elé minden olyan többletfinanszírozási igény, amely felmerül a tárcák részéről, úgy kerül, mint ami ezt a kívánt általános országos célkitűzést gyengítheti. Ezért mondom tehát, hogy köszönettel tartozunk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hiszen azt az egyensúlyt, azt a mérleget megtaláltuk, amelynek keretében mégiscsak több pénz jut 2015-ben Magyarországon a kultúrára. Ezt alá kell húznunk és hangsúlyoznunk kell, hiszen amikor a gazdasági növekedés mértékét úgy kell áttekinteni, hogy bizonyos területekre több juthat, akkor nyilván meg kell találni, hogy melyek azok a területek, ahová oda tudunk adni többletfinanszírozást. Én kulturális államtitkárként nyilván nagyon örülök annak, hogy ebben a költségvetési törvénytervezetben a kultúra a győztes ágazatok között szerepel, hiszen növekedhetett számos tételben a finanszírozás a jövő évben, legalábbis a tervezet ezt tartalmazza. A végszavazásnál is, remélem, hogy ezek a pozíciók nemhogy nem gyengülnek, hanem abban bízom, hogy még talán még tovább is erősödhetnek.

Azok a számok, amit a képviselő asszony a törvénytervezetből elég pontosan kiemelt, ezek természetesen növekedési számok, tehát azokat az összegeket, amelyeket ön említett, nagyon örvendetes többlettámogatási tételek az idei bázishoz viszonyítottan. Tehát úgy kell tekintenünk ezekre a számokra, amiket ön elmondott, hogy ezek a növekmények az idei évhez képest.

Így kell az ön által kiemelt intézmények, nagy kulturális-művészeti intézményeink finanszírozásában különösen is szem előtt tartunk azt, hogy a harmadik Orbán-kormány társadalompolitikai célkitűzésének, jelesül, hogy ezt a bizonyos kulturális alapellátást úgy próbáljuk meg értelmezni és megszervezni országos szinten, hogy tényleg minél több emberhez juttassuk el az értékes kultúrát, tehát ezt az általános kormányzati célt, társadalompolitikai célt hogyan tudják a művészeti-kulturális intézmények segíteni. Úgy tudják segíteni, hogy ha olyan programokat szerveznek, amellyel megpróbálják eddig még a magas kultúrával nem érintkezett társadalmi rétegek számára odaadni ezt az értéket. Ezt teszik egyebek mellett az ön által említett nagy intézmények, a nemzeti kiemelt intézményeink, jelesül legelsőképpen az idén 130 éves Magyar Állami Operaház, amit valóban, a második Orbán-kormány célkitűzése szerint az Erkel Színház felújításával és újraindításával egy olyan feladat elé állítottunk, hogy próbáljunk meg vidéki fiatalokat, gyermekeket is bevonni az operalátogatás, a műfaj megismertetésének nehéz feladatába. És ezt nagyon szépen végzi az opera: az Operakaland című programmal 77 ezer gyermek jött fel vidékről az Állami Operaházba. Pontosan annyival több gyerek ez, amennyivel kevesebb volt az előző években. Azt gondolom, hogy a kulturális értékek kormány által támogatott intézményi kereteken keresztül történő támogatása minden többletforrást megérdemel, ezért is nagyon fontos, hogy 9 milliárdot meghaladó összeg szerepel már az Állami Operaház jövő évi költségvetésében, míg a szocialista kormányzás időszakában ez az összeg 5-6 milliárd forint környékén volt. Alig telt el négy esztendő, és majdnem megduplázódott az Állami Operaház költségvetése. Azt gondolom, hogy ez nagy figyelmet érdemel.

Ezenkívül a Zeneakadémiát emelném még ki másik fontos intézményként, amit nemcsak hogy felújítottunk ? még az előző kormány időszakában kötött európai uniós szereződés keretében végezte el a kormány az elmúlt években a Zeneakadémia teljes körű felújítását ?, hanem ezt a kiemelt, Liszt Ferenc által alapított, nemzetközileg nagy becsben tartott intézményünket most először részeltetjük abban a lehetőségben, hogy a kormány külön soron szerepeltet 800 millió forintos állami támogatást arra, hogy a világ három-négy legkiemeltebb minőségű zenei képzőhelyének a koncertszervezői tevékenységét finanszírozzuk. Én azt gondolom, hogy a korábbi években, amikor a rendkívüli kormányzati intézkedések sorából külön forrásból biztosította a kormány a Zeneakadémiának ezt a koncertszervező munkáját, akkor nem volt stabil, nem volt kiszámítható ez a kulturális feladat, ma az új költségvetési törvényben már tehát a Zeneakadémia külön számolhat ezzel az összeggel.

Nem akarom külön sorba venni a képviselő asszony által itt idézett és kiemelt tételeket, engedjék meg, hogy befejezésképpen egy, nem az Emberi Erőforrások Minisztériumában szereplő tételre azonban felhívjam a figyelmüket. Miközben nálunk, a kulturális tárcánál mintegy 42,5 milliárd forint szerepel a kulturális soron támogatás formájában intézmények, illetve fejezeti kezelésű előirányzatok körében, aközben ennek a több mint kétszerese szerepel más tárcáknál, Belügyminisztériumnál, fejlesztési tárcánál és egyéb minisztériumokban, amelyek kulturális célokat szolgáló kiadások. Tehát azt mondhatjuk, hogy ha csak úgy kapásból kimazsolázzuk a költségvetésből, akkor egy 122 milliárd forintnyi kulturális költést látunk a jövő évi költségvetésben. Ezek közül nagyon fontosat szeretnék kiemelni befejezésként tehát. A Belügyminisztérium az, amelyik még nagy kulturális finanszírozó, ott egy 32 milliárd körüli összeg jelenik meg az önkormányzatokon keresztül a kulturális feladatellátás finanszírozása tekintetében.

Szeretnék a Belügyminisztérium fejezeten belüli nagy önkormányzati büdzséből kiemelni egy tételt. A Nemzetgazdasági Minisztériummal kidolgoztunk közösen egy olyan szándékot, amely szerint azon kistelepülések körében ? ezt képviselő asszony említette ?, amelyek ezt az 1140 forintos normatívát kapják fejenként a kulturális feladatellátásukra, azon településeknél, amelyeknél ez az összeg nem érte el még az egymillió forintot se, azoknál azt mondtuk, hogy legyen egy minimumhatár beépítve a költségvetésbe, tehát minden település kapja meg az 1140 forint/fő kulturális normatívát, de minimum 1 millió 200 ezer forintot. Magyarul, minden magyar település legalább százezer forintot költhessen havonta kulturális feladatellátásra. Ezt a szándékot formába is öntöttük, és ez jelenik meg ezen a költségvetési soron. Ennek az eredménye az, hogy valóban 1790 magyar településen növekedni fog a kulturális normatíva a következő évben. Ez, azt gondolom, talán a legnagyobb fegyvertény a kulturális költségvetés vonatkozásában. És könnyű belátnunk azt, hogy mondjuk, egy 500 fős település ? ha van az önök lakókörnyezetében ilyen, az enyémben több is van, Pécs környékén ? az a méretű település, ahol már megél egy iskola a környékbeli falvakkal együtt összefogva, ennek a településnek ma 600 ezer forint körüli a kulturális normatívája, kérem, egy iskolát fenntartani képes 500 fős település január 1-jétől megkétszerezi a normatíváját ezen törvénymódosítás következtében.

Én azt gondolom, hogy a kicsi eredmény is nagy eredmény, de ez nem is kicsi eredmény, ez komoly eredmény, az önkormányzati finanszírozáson keresztül a kulturális alapellátásban tudunk segítséget adni az önkormányzatoknak, több mint az önkormányzatok felének abban, hogy valóban minőségi kulturális jelenlét történjen meg a településeken, és ezen keresztül a ma még szunnyadó és alvó és létre nem jött közösségek cselekvő közösségekké tudjanak alakulni, és egy értékteremtés mentén közösséget tudjanak formálni. Múlhatatlanul fontos kormányzati szándék az, hogy a rendszerváltás előtti 40 évben, a diktatúra időszakában szétvert közösségek helyén jöjjenek létre újabb és újabb önállóan szerveződő közösségek. Ezt a szándékot most, a rendszerváltás után 25 évvel ez a módosítás, azt gondolom, elő fogja segíteni - kulturálisérték-alapú közösségszervezés minden településnek.

Köszönöm szépen, képviselő asszony, a felszólalását, bízom abban, hogy a kulturális költségvetés a módosító indítványokon keresztül még további forrásokkal fog gyarapodni. (Taps a kormánypártok soraiból.)