V. Németh Zsolt (Fidesz)

V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Örömömre szolgál, hogy az országos környezetvédelmi információs rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló javaslatcsomagot önök elé terjeszthetem. Nagy előrelépés a környezetügyi ágazat számára, hogy új, modern, a XXI. századi kihívásoknak eleget tevő informatikai rendszer fogja segíteni a mindennapi szakmai munkát 2015. január 1-jétől.

A Földművelésügyi Minisztérium által működtetett országos környezetvédelmi információs rendszer segítségével végzi a környezetügyi ágazat a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérését, igénybevételi és terhelési adatainak gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását.

(14.00)

A rendszer biztosítja a felhasználók számára ? beleérve a széles körű nyilvánosságot is ? a szűkebb és tágabb környezetre vonatkozó adatokat, információkat. A jelenleg működő rendszer több mint tíz éve került kialakításra. Moduláris felépítésű, ami azt jelenti, hogy a különböző környezetvédelmi szakterületek ? természetvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, felszín alatti és felszíni vizek védelme, adatai ? relatív önállósággal rendelkező szakterületi adatbázisokba kerülnek.

Az egyes szakrendszerek egymással összefüggő és egymás között ? bizonyos határok között - átjár­ható egységet alkotnak. Az országos környezetvédelmi információs rendszer valójában ezen környezetvédelmi szakrendszerek összessége. Fontos kiemelni, hogy jelenleg az egyes szakterületek tekintetében az adatbázisba kerülő, a vonatkozó jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése során beérkező adatokat döntően papír alapon nyújthatják be a kötelezettek. Ez évente az egyes szakterületek összességét tekintve több tízezer adatszolgáltatást jelent.

Az informatikában a több mint tíz év hosszú idő. Ez az akkor fejlett technológia ? például a vonalkód használatának lehetősége ? az egyes adatszolgáltatások tekintetében jelenleg már nem korszerű. Az informatikai rendszer az elmúlt években kevésbé tudott lépést tartani a dinamikusan változó jogszabályi környezettel, a műszaki informatikai fejlődéssel, továbbá az olcsó állami feladatellátás és a gyors, ügyfélbarát közigazgatás megteremtésének kihívásaival.

Az országos környezetvédelmi információs rend­szer a környezet és energetika operatív program keretében mintegy 2 milliárd forint összeggel elnyert pályázat megvalósítása során megújul. A fejlesztés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a rendszer működésével és az adatszolgáltatással összefüggő érintett szakterületi jogszabályok oly módon történő módosítása, hogy az új informatikai rendszer működése jogi szempontból is biztosítva legyen.

2015. január 1-jétől mind az informatikai rendszer, mind a környezetvédelmi adatszolgáltatás módja is teljes mértékben újjászületik. A jelen törvényjavaslat elfogadásával a környezethasználók adatszolgáltatásának elektronikus alapokra helyezése valósul meg, vagyis a jelenlegi, döntően papír alapú adatszolgáltatás felváltása az ügyfélkapus adatszolgáltatási rendszerrel. A jogi szabályozás ezért fő szabályként elektronikus adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Kivételes esetekben, kifejezett jogszabályi rendelkezés esetén marad csak meg a papír alapú adatszolgáltatás. A rendszerfejlesztés eredményeképpen létrejön az informatikai rendszernek a nyilvánosság tájékoztatásához szükséges publikus internetes felülete. Az internetes honlapon megjelenő környezeti információk tekintetében deklarálni szükséges, hogy azok a továbbiakban úgynevezett nyilvánosságra hozandó közérdekű adatok, így a lakosságnak nem kell a kiadásukat egyedileg kérelmezni, hanem mindenki számára korlátozásmentesen és ingyenesen hozzáférhetővé válnak.

A törvényjavaslat biztosítja az egyes szakrendszerek közötti erősebb informatikai kapcsolatot. Az egyes szakterületi adatok felvitelénél a bejegyzés automatikusan meg fog jelenni a másik szakrendszerben is, ahol ez szükséges, elkerülve az adatbázisok tekintetében a többszöri adatszolgáltatást. A változás folytán az informatikai rendszer a mainál hatékonyabban és nyitottabban fog együttműködni más, ágazaton belüli és kívüli rendszerekkel, környezeti információkat tartalmazó adatbázisokkal. A rendszer fejlesztése révén a környezetvédelmi azonosító adatok kiadása a mainál gyorsabbá válik: a hatóságnak három napon belül ki kell adnia az eljárás kezdeményezéséhez és az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges azonosítókat.

Jelenleg az adatszolgáltatások döntő többsége papír alapon érkezik a hatóságokhoz. Az elektronikus adatszolgáltatás technikai feltételei eddig korlátozottak voltak. Tekintettel az éves szinten több tízezer adatszolgáltatásra, az adatok felvitele, feldolgozása, összevetése, szakmai ellenőrzése és érvényessége a környezetvédelmi hatóságok számára jelentős munkaidő-ráfordítást igénylő manuális feladatot jelentett.

Összefoglalva: az országos környezetvédelmi információs rendszer átalakításának fő célkitűzése tehát, hogy a jelenlegi, döntően papír alapú adatszolgáltatások megszűnjenek, elektronikus úton teljesítsék azokat a jövőben a kötelezettek. Ezzel párhuzamosan megújul a rendszer publikus felülete, és átjárhatóvá, más informatikai rendszerek számára is elérhetővé, nyitottabbá válik az új rendszer. A jövőben lehetőség nyílik majd a környezethasználat több szempontú, komplexebb értékelésére is.

A törvényjavaslat néhány ponton olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek nem közvetlenül illeszkednek az informatikai rendszer fejlesztéséhez, ugyanakkor célszerű ezeket jelen javaslatban elhelyezni. Itt kell megemlíteni például a környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezhető, úgynevezett szakmai konzultáció jogintézményét, valamint a kormányzati szerkezetátalakításhoz kapcsolódó, egyes szak­ágazati jogszabályok megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezések pontosítását.

A fentieken túlmenően a hulladékról szóló ’12. évi CLXXXV. törvény alábbi mondatát a tervezet hatályon kívül helyezi: „Veszélyes hulladék kizárólag veszélyeshulladék-égető műben égethető.” Magyarországon több olyan erőmű is üzemel, amelyben ? az európai uniós feltételeknek és gyakorlatnak megfelelő módon ? veszélyes és nem veszélyes hulladékot égetnek együtt. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok együtt égetése évtizedek óta, ellenőrzött keretek között működő égetőműben, kizárólag engedély birtokában végezhető, az Európai Unió joga által nem tiltott tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a hulladékok égetését nemcsak a hulladékgazdálkodásra, hanem többek között a levegővédelemre vonatkozó szabályoknak is megfelelő módon kell végezni. A hulladék keretirányelv és a törvény is előírja, hogy a veszélyes hulladékot más hulladékkal összekeverni, vegyíteni és ezt követően együtt égetni kizárólag engedély birtokában lehet. Ezt a lehetőséget biztosítja a jogszabály fentiek szerinti módosítása.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák az országos környezetvédelmi információs rendszer továbbfejlesztéséhez szükséges törvénymódosítások elfogadását és hatálybalépését.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)