Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mint ismert, az Európai Bizottság júliusban jelentette be, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt.

A Bizottság az általános gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidőtől eltérően ismételten egyetlen hónapot adott a magyar válasz kidolgozására. A kormány álláspontja kezdettől az, hogy Brüsszel a Soros-szervezetek nyomására támadja ezt a törvényt is, így akarnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra azért, hogy hajtsuk végre a kvótahatározatot, és engedjük be a migránsokat. Biztosak vagyunk abban, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény ügyében is politikai megrendelésre indult el a brüsszeli eljárás. A törvény mellett kitartunk, mert a külföldi finanszírozású szervezetek átláthatóságára az Európát sújtó bevándorlási válságban igen nagy szükség van.

Ezek a szervezetek élen járnak a migránspárti politika és a bevándorlás támogatásában. A magyar embereknek joguk van tudni, hogy mely civil szervezetek kapnak jelentős támogatást külföldről. Az eljárást azért is tartjuk különösen felháborítónak, mert a brüsszeli Bizottság sorozatosan, Magyarországot hátrányosan érintve a megszokottnál jóval rövidebb határidőket szab az eljárások megválaszolására. Ez kettős mérce, amit elutasítunk. Magyarország, figyelemmel a lojális együttműködés elvére, illetve bízva a konstruktív dialógus eredményességében, eddig minden esetben erőforrást nem kímélve tartotta a rendkívül szigorú válaszadási határidőket. Minden alkalommal határidő-hosszabbítási kérelemmel fordultunk a Bizottsághoz, amely azt sommásan, érdemi indokolás nélkül elutasította. Álláspontunk szerint ez önkényesen alkalmazott nyomásgyakorlás, ami egyértelműen sérti Magyarország tisztességes eljáráshoz és védekezéshez való jogát.

Mindezekre tekintettel a magyar kormány úgy döntött, hogy az indokolással ellátott véleményre adott válaszát az évtizedes gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidővel, 2017. december 5-éig küldi meg a Bizottság számára, amely ütemezés megfelelően biztosítja a magyar válaszlevélnek a szokásos rend szerinti megalapozott előkészítését és véglegesítését. Magyarország elkötelezett a dialógus folytatása iránt, de elvárja, hogy a védekezéshez való joga ne csorbuljon. A kormány tehát demonstrálni szeretné, hogy nem ért egyet a Bizottság most kialakított gyakorlatával, mert ez sérti a védekezéshez fűződő alapjogokat. Brüsszelnek tehát el kell fogadnia, hogy nem létezhet megkülönböztetés a tagállamok között.

Azt pedig külön meg kellene talán indokolnia szintén a Bizottságnak, hogy miért pontosan ebben a három ügyben, amelynek egyértelmű a politikai indíttatása, élt ezzel a statáriális eszközzel, és miért nem biztosítja azt a határidőt egyébként, amit az eddigi jól működő gyakorlat kialakított, ami lehetőséget biztosított arra, hogy a szakmai egyeztetések megvalósuljanak, a különböző bírósági precedenseket a szakemberek feltárhassák, és szakmai válaszok készülhessenek, és ne politikai megrendelésre küldött levelekre kelljen válaszolni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)